November közepe óta már látható a Nyíregyházi Állatparkban Fiete, a fiatal hím jegesmedve. A kétéves "apróság" jelenleg 250 kg-ot nyom, és azért bátorkodtam az apróság jelzőt használni, mert egy kifejlett felnőtt egyed elérheti a 8 mázsás súlyt is.
Egy kis bemutatkozó videó Fiete-ről:
Ahogy egyre gyakoribbá válnak a hajnali fagypont alatti hőmérsékletek, gyakrabban irigylem az északi-sarki állatokat, akiknek meg sem kottyan ez az időjárás. De ezek a gondolatok csak percekig tartanak, mert utána mindig ráébredek, hogy egy szép, okos, erős, de sajnos veszélyeztetett fajról beszélek, mely 2008 óta tartozik a veszélyeztetett fajokra vonatkozó amerikai törvény oltalma alá.
Több tanulmány született az elmúlt években arról, hogyan változnak a szokásaik az északi-sarkot sújtó felmelegedés miatt. Az amerikai földtani intézet (U.S. Geological Survey - USGS) egyik tanulmányában vizsgálták az úszási szokásaikat. 2004 és 2009 között 52 jegesmedvét figyeltek meg a Beaufort-tenger déli részén, Alaszka partjainál. Egyre jelentősebb a nyári tengeri jégolvadás, így egyre hosszabb távolságokat kell megtenniük az élelemért.
Globális helymeghatározó rendszert erősítettek az állatok nyakörvére, így nyomon követhették folyamatosan a mozgásukat. Volt olyan jegesmedve, aki 354 km-t úszott nyílt vízen. Ez kiugró eredmény, az ötven leghosszabb táv átlaga 155 km volt. (Ebbe még mindig bőven beleférne egy Balaton hosszában oda-vissza, ijesztő táv.)
Mivel korábban a technológia még nem volt meg, hogy ezt mérni tudják, ezért csak találgatni tudnak a tudósok, hogy ez új keletű szokás avagy sem. Azt gyanítják, hogy a nagy mértékű olvadás előtt nem volt rá szükségük, hogy ennyit ússzanak, hiszen a jégtáblákon volt idejük megpihenni. Azóta viszont fontos túlélési stratégiává vált a hosszútávúszás, de nagyon erőt próbáló feladat, ezért féltik az állatokat.
Ami ennél ijesztőbb és szomorúbb hír, hogy ugyanott vizsgálták a populáció változását is 2004 és 2010 között. A megjelölt 1600 jegesmedve közül csak 900 élte meg a 2010-es évet. Egyre élhetetlenebbé válik a régió és sajnos míg a kifejlett egyedek egy kicsit jobban bírják a változást, a bocsok jelentős része elpusztul. Egy három éves periódusban 80 bocsot figyeltek, melyek közül kettőnek sikerült a túlélés.
A csökkenő jégtáblák miatt a fókák, a mackók fő táplálékai már nem tudnak a régióban élni. Ezért is fontos a fajfenntartásért az a nemzetközi tenyészprogram, amelynek a keretében Fiete idekerült. Reméljük nem veszít el a világ egy szép nagyragadozót.
Ha tetszett az összeállítás, kövess minket a Facebook-on is!
Megjegyzés küldése