Könyvajánló - Michael Schuman: Meryl Streep
Meryl Streep a világ egyik legjobb színésznője, ez vitathatatlan. Sikereit igazolja a több tucatnyi díj, köztük három Oscar-díj, kilenc Golden Globe díj és az Emmy-díjai. És nemcsak a díjak megszerzésével írta be magát az Oscar-díj történetébe, hiszen 20 jelölésével szintén rekorder a színésznők között.
Rengetegféle szerepben megmutatta magát a közönségnek, a mozivásznon, a televízióban és a színházban egyaránt. Egy egész világ ámulhatott az elmúlt évtizedekben a karrierje szárnyalása láttán. De ki ő valójában? Hogyan vált belőle ez a sikeres színésznő? Ki volt fiatalon? Milyen volt a gyerekkora? Honnan és hogyan indult el ezen az úton? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ ebből az életrajzi kötetből, hogy jobban megismerjük ezt kiváló művészt.
Ugorjunk a kezdetekhez: 1949-ben megszületett New Jersey-ben Mary Louise Streep egy átlagos középosztálybeli pár gyermekeként. Egy kertvárosban nőtt fel, ahol már gyerekkorában is az átalakulási képessége tette különlegessé. A kötetet kedves gyerekkori emlékek teszi színessé. Ezek hozzák közelebb az olvasóhoz az elérhetetlennek tűnő filmcsillagot. Amikor arról mesél, hogy édesanyja alsószoknyájával a fején játszott hatévesen a testvéreinek ráébredünk, hogy bizony ő is egy hétköznapi emberként nőtt fel és mégis legenda lett belőle.
Már fiatalon megmutatkozott tehetsége, például amikor tizenkét évesen egy iskolai koncerten elénekelte a Csendes éj című dal szólófeldolgozását és a közönség állva tapsolt. Meryl életében ez volt az első alkalom, hogy tapsviharral díjazták kiváló előadását. Még szüleit is meglepte lenyűgöző ösztönös énektudásával és tanárhoz íratták, hogy képezzék az akkor még csiszolatlan gyémántot.
Tizenhárom évesen járt először operában, ami mély nyomot hagyott benne, ám felismerte azt is, hogy sosem lesz belőle operaénekesnő. Később ott is hagyta a különórákat, persze nemcsak emiatt, elérkezett az a korszak az életében, amikor más került előtérbe. Felbukkantak a fiúk és ideje volt megszabadulni a fogszabályozótól, a szemüvegtől, egy kis szőkítés sem árt és jöhetett a tökéletes átalakulás.
Az első komolyabb barátságok, csatlakozás a pomponlányokhoz és megérkezett az első szerelem is az életébe. Emellett apja törtető alkatának a hatására Meryl megszállottan kereste a tevékenységeket. Volt osztálypénztáros, a Francia Klub titkára, a bemondók vezetője, énekelt a kórusban, úszni járt, rajzokat készített az évkönyvbe. Mindezt persze szerelme, Mike és a szurkolói csapat mellett.
Ez a megszállottság vitte az első meghallgatására is másodéves korában, amikor jelentkezett A muzsikus című darabba és meg is kapta a könyvtáros lány szerepét. Aztán sorban jött a többi: Daisy Mae a Li’l Abner című musicalben, majd az Oklahomában Laurey szerepe.
Senki nem gondolta volna akkor, hogy közben úgy érezte, kell a show és a tánc, hogy szerethető legyen. Tökéletesen megtanult szereppel érte el, hogy a srácok a lábai előtt heverjenek, de ugyanez a szerep volt az ok, hogy a lányok messziről elkerülték.
„Vérbeli, igazi színészkedés volt.”
Aztán 1967-ben kinyílt előtte a világ. Elkerült a kisvárosból a Vassar Egyetemre, ahol ahogy ő fogalmazott felébredt és kilépett önmagából, hogy újra megtalálja önmagát. Itt nem kellett senki előtt tettetnie magát, életre szóló barátságokat kötött és megismerkedett a feminizmussal.
Randizgatott ugyan, de nem ez volt az elsődleges prioritás. És közben sosem vált el teljesen gimis szerelmétől, Mike-tól, aki katonaként bejárta a világot, folyamatosan leveleztek és alkalomadtán találkoztak is. Végül a Yale dráma szakán szerzett diplomát olyan komoly tehetségekkel együtt, mint Sigourney Weaver és Christopher Durang. Úgy emlékszik vissza ezekre az évekre, hogy maga volt a pokol, Wendy Wasserstein úgy emlegeti a helyet, hogy Yale Trauma Tanszék. Meryl akkor döbbent rá, hogy ez nem valami móka, megvan a sötét oldala is.
„Olyan volt, mint egy kiképzőtábor, ahol leborotválják a fejed. Megszégyenítettnek érzed magad. A dolog többnyire a lelked megtöréséről szól, s az embert a túlélési ösztöne lassan rávezeti arra, mi a fontos.”
A sok megpróbáltatás végül sikert hozott, egy egyetemi darab a Repertoár színházban lett Meryl első átütő sikere. Ezzel pedig a ’74-75-ös évadban a társulat vezető színésznője lett. Ennek megvolt sajnos a hátránya is, megromlott kapcsolata csoporttársaival.
„A színészképzőben folyó versengés nagyon kimerítő volt. Minden darabért a barátaimmal kellett vetélkednem. És arra, hogy mindenki egyenlően kapjon szerepet, nem bólintottak rá... így aztán volt, aki újra és újra szerepet kapott, másokra pedig sosem osztottak semmit. Ez igazságtalan. A kinti élet kicsinyített mása ez.”
Újabb és újabb szerepeket kapott, amik miatt bűntudata volt, elnyűttnek érezte magát, csoporttársai pedig féltékenykedtek a színpadon töltött idejére. Akkor is túltett mindenkin, amikor a diplomaosztón mindenki talárban és sapkában vonult be, ő pedig a fekete ruhás tömegben virított hófehér piknikruhában. „Egy gyémánt csillogott a trágyakupacban.” A lányok fortyogtak és azt kérdezték maguktól miért nem nekik jutott ez eszükbe.
Aztán jött a diploma utáni nagybetűs élet, ami cseppet sem volt fenékig tejfel. Meghallgatások sora követte egymást, aztán megérkezett az első szerep. Ráadásul nem is akárhol! Megkapta élete első Broadway-szerepét New Yorkban a Trelawny of the „Wells” című darabban. Izgalmakkal teltek a próbák, majd az első előadás, ahol látszólag a nézők jól szórakoztak, de a kritikusok szemében a darab csúfosan megbukott.
John Cazale és Meryl Streep
A következő szerepben megmutatta átváltozóképességét és remek alakítását pozitív kritikák kísérték. Aztán sorra jöttek a szerepek és bár szakmailag sokat lépett előre, nem érezte úgy, hogy helye lenne a mozivásznon. Egy színdarab sodorta össze John Cazale-val is, akit A Keresztapa című filmben Fredo Corleone-t játszotta. Nemcsak John-t ismerjük meg a kötetből, érdekességeket tudunk meg barátairól is, többek között Al Pacinoról. Meryl és John szerelme lángoló volt, de sajnos a rák hamar elszakította őket egymástól. Utolsó hónapjaiban ápolta, gondját viselte, mígnem a karjai között halt meg a férfi, akit szeretett.
A Holocaust című tévés minisorozatban nyújtott kiváló teljesítményével elnyerte az Emmy-díjat, ekkor kezdték felismerni az utcán, fotózni, leszólítani. De mégis a nagy átütő, kirobbanó sikert a mozivászon hozta el Meryl-nek, mégpedig A szarvasvadász című mű Robert De Niroval az oldalán. Ezért a filmért Oscar- és Golden Globe-díjra is jelölték.
1978. március 12-én elvesztette John-t, néhány héttel később az otthonát. Míg a magánélete romokban hevert, a karrierje szárnyalt. Aztán egy nem várt románc kezdett kialakulni közte és öccse művész barátja, Don Gummer között. Ma már tudjuk, hogy ez nemcsak apró fellángolás volt köztük, hiszen azóta is boldog házasságban élnek, melyből négy gyermekük született.
A filmforgatás mellett a színházat sem hagyta ott, a forgatások mellett az Alice Csodaországban musicalben is lenyűgözőt alakított és lassan eljutott a mozivászonig a Kramer kontra Kramer filmadaptációja és hatalmas sikert aratott. Ekkor még főszerepet sem játszott egy filmben sem, mégis szuperlatívuszokban beszéltek róla. Ez a film elhozta neki az első Golden Globe-díjat 1980-ban, majd néhány hónappal később egy arany szobrocska is nála landolt.
Ezzel az eseménnyel zárul a kötet, melynek az volt a célja, hogy megismerjünk egy életutat, egy különleges tehetség sokszor küzdelmes útját a világsztárrá válásig. Ezt Michael Schumannak olyan jól sikerült átadnia, hogy remélem lesz folytatás is, ahol beleshetünk a már mozicsillaggá vált színésznő életébe is. Rendkívül olvasmányos a könyv, melyben sodor magával a történet, mely alaposan körüljárja a színésznő útját a sikerig. Érdekes információkat kapunk róla. És elnézve a karrierjét azt gondolná az ember, hogy egy ilyen tehetséges ember előtt csak úgy „omlanak le a falak”. De a könyv segít, hogy beleshessünk a színfalak mögé és rájöjjünk, hogy ez az út nem is volt annyira könnyű...
A könyvet a Kossuth Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet itt is köszönünk!
Ha elolvasnád a könyvet, a borítóra kattintva kedvezményes áron megrendelheted a Kiadó honlapján!
Kövess minket Facebookon!
Ha érdekelne egy másik életrajzi kötet is, kattints!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése