Barlanglakók a 21. század opál fővárosában

150 millió évvel ezelőtt az Ausztráliában található Coober Pedy-t óceán borította, majd a víz visszahúzódásával a tengerfenéken található homokos szilíciumnak köszönhetően az üregekben és a sziklás repedésekban a kovasavgél megszilárdult és sokszínű opállá alakult. Ennek köszönhetően lett az opálbányászat fellegvára, ahol nem könnyű az élet. Az időjárás viszontagságai a föld alá kényszerítették a város lakóit.

Ezen a területen több ezer éven keresztül fordultak meg emberek. Őslakosok, vándorok, nomád vadászok. Folyamatosan úton voltak, hogy élelmiszert és vizet keressenek. Az 1900-as évekre már ötven éve, hogy Amerikában tombolt az aranyláz, ami apránként más helyekre is begyűrűzött. 1915-ben egy férfi, Jim Hutchison két társával és fiával, William-el is arany reményében érkezett erre a vidékre.

Aranyat nem találtak, de találtak valami mást, valami különlegeset. Éppen ivóvíz után kutattak, amikor a tizennégy éves Willie egy opál darabot talált. Ekkor 1915. február elsejét írtak. Olyan sikere lett a gyönyörű köveknek, hogy 8 nappal később hivatalosan is meghatározták az opál árfolyamát.

Kitört az opálláz és hamarosan a vidéket bányaüregek ezrei lepték el, ami mára kb. 250 ezer üreget jelent. Ez a 3500 fős városka a mai napig a világ legnagyobb opál kitermelője, a világ opál fővárosa. Jelenleg a legritkább és legértékesebb a fekete opál, és most tessék kapaszkodni: egy karát több mint 4 millió forint. Szinte ingyen van. :)

A település a sivatag kellős közepén található, több száz kilométeres körzetben sehol egy város. Igazi bányászváros, nevét is innen kapta. Az őslakosok kupa-pitinek nevezték, ami annyit jelent a fehér ember lyuka, ezt eltorzítva kapta a város mai nevét 1920-ban. Végignézve a bányamezőn ezen a néven cseppet sem csodálkozom, ugyanis a környéket a bányaüregekből kihányt dombok ezrei borítják.

Itt még nem ér véget a város különlegessége. A sivatagi környezet miatt szinte egész évben elviselhetetlen a hőség és az igen hideg éjszakák, ezért a város lakóinak a fele a föld alatt él barlanglakásokban (eredeti nevük dugout, azaz óvóhely), ahol az év minden napján kellemes 23-25 °C van.

Vannak kisebb lakások is, de vannak hatalmas 450 négyzetméteres kúriák is. Sőt földalatti templomok, galériák, üzletek is. De található itt múzeum, amely megismerteti a látogatókkal a bányászat történelmét, kultúráját és megtekinthető egy működő bánya is. Valamint rendelkezik panorámaszínházzal és opál bemutatóteremmel is. Ráadásul barlangszobában alhatunk, ha a díjnyertes 4 csillagos luxushotelt, a Desert Cave Hotelt választjuk szálláshelyül.

Mivel nagyjából a semmi közepén van a város, maguknak kell gondoskodniuk az áramellátásról. Ezek rendelkezésükre áll egy szélerőmű és Ausztrália legnagyobb dízelgenerátora. A vízzel sincs egyszerű dolguk a sivatagban. 24 kilométerről vezetéken keresztül szivattyúzzák a városba egy földalatti forrásból. Minősége ugyan kiváló, de méregdrága. És ha úgy döntenénk sétálunk egyet a városban, fontos, hogy mindig alaposan nézzük meg hová lépünk. Könnyen belepottyanhatunk egy jelöletlen, alig látható veszélyes bányaüregbe.

Kövess minket Facebookon!

Fotók forrása: itt.