Beke Marit gyerekkora óta elvarázsolja a vidéki, a népi kultúra, a természetes anyagokat felhasználó díszek, és most fogta magát, és egy csapat gyerekkel nekiállt alkotni. 77 különböző díszt, játékot, akad köztük tojás, álarc, virágszőnyeg, madárijesztő, mindenféle népi vers- és daljátékhoz jelmezek, eszközök, hímzés és sok egyéb. A Corvina Kiadó jóvoltából pedig ezek a játékok egy gyönyörű, színes albumban kaptak helyet, több száz képpel.
Könyvajánló - Beke Mari: 77 magyar népi játék
Kiszebábu
Vagy kiszebáb. Ez a népszokás a tavasz beköszöntét jelezte, egy héttel húsvét előtt, virágvasárnap. A gyerekek, hagyományosan a lányok egy bábut készítettek, amely lehetett banya vagy menyasszony is, térségenként eltérően, és a lányok énekelve vitték keresztül a falun a folyóhoz, patakhoz, vagy a határba, ekkor már a fiúk is csatlakoztak hozzájuk. A kiszebáb a telet jelképezte, amit - minden rosszal együtt - el kell űzni. A bábot vagy felgyújtották, vagy a folyóba hajították, nálunk óvodás korban volt szokás mindig az óvónénikkel levonulni a Dunához, és felgyújtani majd vízbe hajítani a kiszebábot, hogy vigye el a telet. Tehát biztosra mentünk, mindkét módszert alkalmaztuk :)
A népszokáshoz természetesen számtalan hiedelem is kapcsolódik. A bábot sok helyen szokás levetkőztetni a megsemmisítés előtt, és "kiénekelték", aki kölcsönözte és aki megtagadta a ruhák kölcsönzését. Nem volt szabad a bábnak menet közben megfordulnia, mert akkor minden a visszájára fordul, és az a lány, aki először kapja fel, az még abban az évben férjhez megy (felénk ez a hiedelem nem dívott, mégis csak 4-6 éves gyerekek vitték a bábot...). Szerencsétlen alkalmatosságot jó messzire kellett hajítani, nehogy valaki kihalássza, mert akkor - merő borzalom! - a lány nem férjhez abban az évben!
Ha készítenél egyet:
Kell hozzá két egyenes faág, egy hosszabb és egy rövidebb, a rövidebb lesz a karja, kinőtt, régi ruhák, kendők, szalma vagy rongy a kitöméshez, spárga, és festék. Lehet csinálni banyát vagy menyasszonyt is, a díszítés rajtatok múlik :)
A kecskeméti oviban így űzték el a telet:
Vagy kobaktök. Az év nagy részét a szabadban töltő pásztorok a tárgyaikat maguknak készítették, a környezetükben fellelhető anyagokból. Másuk sem volt, mint idejük, így rengeteget faragtak és csinosítgatták a használati eszközeiket. A kabaktököt víz tárolására használták, és természetesen ezt is díszítették. A kiszáradt tök felületét megkarcolták, és amikor készen volt, zsíros korommal dörzsölték be, ami kitöltötte a karcolt mintát. Jellemzően a pásztoréletből vett jelenetek díszítették ezeket az alkalmatosságokat, vigalom, tánc, vadászat, állatok, betyárok, növények. A nagyobb tökökben tojást, babot, egyéb magvakat is tároltak.
Ha te is elkészítenéd:
Kell hozzá egy tök, lehet lopótök vagy kabaktök, barna és fekete cipőkrém, egy tű, kés, parafa dugó
Tüzesfejek
Vagy tökfejek. Régi, a világ nagy részén, így nálunk is elterjedt hagyomány a töklámpás faragása. Az elmúlt évtizedekben feledésbe merült, hogy aztán a halloween hozza vissza hozzánk is, de már a visegrádi várban is töklámpásokkal világítottak évszázadokkal ezelőtt, hogy a trónkövetelő Salamont, akit ott őriztek, jobban láthassák az éj leple alatt is. Faluhelyen is szokás volt ősszel a töklámpás faragása, állítása, és ezek igazították útba a dunai hajósokat is hajdanán. A tök mindig is fontos növény volt, a sajtolt tökmagolajat használták a böjti időszakban sütéshez, főzéshez, a tökmag és a sült tök pedig kedvelt téli finomság volt, de a zöldség húsát elsősorban takarmányozási célra használták. Nem csoda, hogy aztán a változatos alakú és méretű tökökből sokféle használati tárgyat és dísztárgyat készítettek.
Ha te is készítenél töklámpást:
Kell hozzá egy nagy dísztök vagy sütőtök, kés, kanál és alkoholos filc.
Köszönöm a lehetőséget a Corvina Kiadónak!
Ha te is megismerkednél 77 magyar népszokással, díszítéssel, faragással, játékkal, és számtalan más dologgal, akkor ide kattintva elérheted a könyvet!
Ha érdekel a magyar népi kézművesség, kattints ide!
Kövess minket Facebookon!
Megjegyzés küldése