Könyvajánló - Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és más történetek
El tudsz képzelni egy világot, ahol mindenki elbutított, agymosott robotként él?
Ahol könyvet tartani, olvasni törvényellenes?
És ahol a tűzőrség feladata nem a tűzoltás, hanem könyvek felgyújtása?
Ahol az egykori locsolótömlők víz helyett petróleum locsolásra valók?
Tudnál élni egy ilyen világban?
A világhírű és számos díjat bezsebelő író, Ray Bradbury 2012-es halálakor Steven Spielberg úgy nyilatkozott, hogy a sci-filmek múzsáját vesztette el a világ. A kiváló szerző Fahrenheit 451 című műve 1953-ban látott napvilágot és világszerte elismert, igazi klasszikusa a disztópikus jövőábrázolásnak.
"Amerika egyik legtöbbre tartott írója...kiváló történetmesélő, aki mítoszokat hagyott maga után. Igazi amerikai klasszikus." - The Washington Post
Az Agave Könyvek elhozta új filmes borítós kiadásban a legendás történetet és csatolt hozzá még öt izgalmas Bradbury novellát.
A kötetben megtalálható első mű a Fahrenheit 451 című kisregény. Rögtön az első oldalon minden könyvmoly a szívéhez kap, ugyanis Montag, a tűzőr vad vigyorral az arcán csodálta az általa gyújtott tüzet:
"Az égő könyvek csillogtak, szikráztak, majd elhaltak a szélben, amely uszályként vonszolta a fekete füstöt."
Bradbury egy olyan szörnyű világba kalauzolja el az olvasót, ahol a tűzőrség feladata nem a tüzek megfékezése, hanem a könyvek elégetése, és ha kell átallnak azt is elégetni, aki megvédeni próbálja azokat. Miért is? Jah, igen...mert törvényellenes olvasni. Egy olyan világ, ahol nem gondolkodó, tudatlan, idomított emberek élnek. Akik szó nélkül elhiszik az elnyomó kormányuknak, hogy azért égetik el a könyveket, mert azok káoszhoz, háborúhoz vezetnének.
Montag élete fenekestől felfordul, amikor munkája végeztével találkozik az új szomszéddal, aki egy gyönyörű 17 éves leányzó, aki a férfinek furcsa dolgokat mondott. Mesélt fura családjáról, akik még beszélgetnek, akik lassan hajtanak, hogy megcsodálják a tájat, akik gyönyörködnek a virágokban és képesek elveszni a hold látványában. Mesél neki egy olyan múltról, amelyet elképzelni sem tud. Először azt gondolta, ez a lány bolond, de amikor egy olyan egyszerű kérdést tesz fel neki, hogy boldoggá teszi-e az élet, amit él, először dühös lett, majd úgy befészkelte magát a fejébe a gondolat, hogy végül rá kellett döbbennie: válasza nem pozitív.
Már így is pocsék éjszakán van túl, ezt csak tetőzi, hogy arra ér haza, felesége öngyilkosságot kísérelt meg. És nem ő az egyetlen. Éjszakánként a mentősök 9-10 ilyen esethez rohannak. Szomorú világ, rettenetes következményekkel, ahol a vezetők úgy döntöttek a tudás veszélyes.
Ezután minden nap találkozott a lánnyal, Clarisse-szal, aki olyan, akár egy bölcs, akit antiszociálisnak bélyegeznek és pszichiáterhez küldik, mert olyan dolgokat szeret, amit mások nem, ráadásul társaságban beszélgetni, nem pedig tévét bámulni és egyéb semmitmondó dolgokat cselekedni. Sétáltak és beszélgettek, miközben Clarisse olyan fura történeteket adott elő a múltról, amelyeket Montag elképzelni sem tudott. De végül bogarat ültetett a fülébe. Mi van, ha egykor tényleg az volt a tűzőrség feladata, hogy eloltsa a tüzet?
“Alapítva 1790-ben, az angol befolyást tükröző könyvek elégetésének céljából. Első tűzőr: Benjamin Franklin."
Végül odáig fajulnak benne a kérdések, hogy először beleolvas egy kötetbe, majd egy gyújtás alkalmával elcsen egy könyvet, azután még egyet és még egyet. Mindenki azt mondja, hogy a könyv rossz. Azt állítják egy részük tele van radikális gondolatokkal, más részükben pedig nincs semmi. De amikor egy asszony úgy dönt, hogy a könyveivel hal, csak még több kérdés merül fel benne és kutatni kezd a könyvekben. Montag élete fenekestől felfordul. Már nem az üresfejű idomított robot, aki szó nélkül elvégzi a feladatát. Értelmet keres a tettek mögött. Ugyan mi értelme lenni meghalni valamiért, ha abban nincs semmi?
"Mindenünk megvan, ami csak kell a boldogsághoz. Valami mégis hiányzik. Körülnéztem a világban. Amiről biztosan tudom, hogy volt, és ma nincs, az a könyv, amit most már tíz vagy tizenkét éve állandóan gyújtogatok. Így azt gondoltam, a könyvek talán segítenek."
Az érzékletes és igényes disztópia 65 éve született, mégis nagyon aktuális. Hisz mi történik most? Elrohan mellettünk a világ, minden tele van agyzsibbasztó, buta műsorokkal, reklámokkal, melyek mind a szellemiséget gyilkolják, és mind szerepel is Bradbury regényében. Sajnos többször is volt rá példa a történelem során, hogy könyveket égettek el, a szerző félelme, hogy megismétlődhet nem alaptalan. A legemlékezetesebb az 1933-as náci könyvégetés, amikor elégettek több tízezer könyvet azzal az indoklással, hogy mérgezi a német szellemet. De sajnos nem is kell ilyen messzire mennünk. Emlékeztek még, amikor 2001-ben különböző egyházak számos országban hadjáratot indítottak a Harry Potter könyvek ellen? Mondván az okkultizmus felé tereli a gyerekeket. Több helyen látványosan el is égettek példányokat, hogy egyértelművé tegyék véleményüket.
A kötetben Montag öntudatra ébredése, az hogy elkezdte megkérdőjelezni a rendszer értelmét, hogy harcba kezd az elnyomás ellen, ezek mind az emberiség tudás iránti vágyát elképezik. De vajon sikerrel jár? Vagy győz a tudatlanság és az elnyomás?
A történetből az HBO készített filmet, mely idén jelent meg. A tévéfilm Bradbury történetének modernizált változata. Szerintem nem az év filmje, de egész jól sikerült modern környezetbe helyezni a sztorit, ettől függetlenül nem volt igazán átütő, főleg Montag "ébredése" volt túl gyors. Aztán ott a film vége...hát...kissé nekem fura lett. De nézzétek meg és döntsetek ti. Íme a hivatalos előzetes:
Most pedig jöjjön pár szó a további történetekről. Mindegyik novella tükrözi a sci-fi nagymesterét, de hangvételük lényegesen vidámabb, optimistább, mint amit a Fahrenheit 451-ben tapasztaltunk, ráadásul kevesebb bennük a sci-fi elem is. Az első novella a Tűz és jég, melynek szereplői a nap melletti bolygón élnek, ahol az életciklusuk úgy felgyorsult, hogy csupán 8 nap kell hozzá, hogy felnőjenek, megöregedjenek és meghaljanak. El tudsz képzelni egy ilyen életet? Vajon hol a kiút? Ezt követi az R, mint rakéta, melynek középpontjában az álmok, a vágyak szerepelnek. Létezik egy titokzatos szervezet, tagjai pedig rakétákkal utazhatnak. A novella főszereplői pedig olyan gyerekek, akik bármit megadnának érte, hogy közéjük kerülhessenek. A következő történet egy kissé furára sikerült. Címadója, főhőse Einar bácsi nem egyszerű hétköznapi ember. Kissé mufurc, de azért jólelkű, ám nem ez teszi őt furcsává, hanem lepkeszerű szárnyai. Egy magasfeszültségű toronnyal való kellemetlen találkozásnak is lehet pozitív következménye. Jelen esetben otthon és család egy magányos tehénkutatónak köszönhetően. A kötet utolsó két felvonása egy-egy rövidke novella. Egyik Az időgép egy idős ezredes és néhány kölyök története, akiket a sokat megélt katona a múltba kalauzol. A kötet legutolsó története A nyári futás hangja, melyben megismerünk egy kisfiút, akinek legfőbb vágya egy új edzőcipő.
Köszönöm a lehetőséget az Agave Könyveknek!
A borítóra kattintva elérhető a könyv a kiadó honlapjáról, mindig kedvezményes áron!
Kövess minket Facebookon is!
Két, fizikailag egy helyen lévő, mégis két teljesen különböző város. Érdekel? Kattints!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése