Szörnyek jönnek, szörnyek járnak, és mindenkit felzabálnak...

 

Könyvajánló - Victoria Schwab: Egy kegyetlen dal

Corsai, Corsai, karmos árnyék,
sok-sok foggal élve rág szét.
Malchai, Malchai, eszes gonosz,
véred issza és mosolyog.
Sunai, Sunai, szén a szeme,
lelkeket lop az éneke.
Szörnyek jönnek, szörnyek járnak,
és mindenkit felzabálnak!

Verity városában ezt a dalt minden ember ismeri. Mert Verity-t szörnyek járják. Gonosz, kegyetlen szörnyek, akik gonoszságból és kegyetlenségből születtek. Amikor egy ember szánt szándékkal súlyosan megsebesít valakit, összever, akkor Corsai jön létre, amelynek egyetlen ellensége a napfény, de megölni csak akkor lehet, ha a fejét éri az UV-sugár, ami elég nehéz. Alaktalan, ezernyi karommal és foggal rendelkező sötét árny, válogatás nélkül ölnek. Törd zúzd öld csont vér hús törd zúzd - torz morajlásukból csak ez hallatszik ki. A Malchaiok ezzel szemben vámpírhoz hasonlóan, hideg, holtnak tűnő rémek, sok-sok hegyes foggal, vérrel táplálkoznak. Nem ellenségük a napfény, de gyengébbek nappal. Ördögi, okos és nagyon gyors lények, akik gyilkosságok után születnek. Egy vaskaró a szívbe - ez öli meg őket. A Sunai azonban ritka, nagyon ritka. Összesen háromról tudnak. Tömegmészárlás, tömeggyilkosság után maradnak a helyszínen, és zenével vagy dallal lopják el a lelkeket, azonban csak a rossz lelkeket, akiknek árnyéka mozog, saját életet él, akik rosszat cselekedtek, és tetteik nyomán Corsaiok vagy Malchaiok jöttek létre. De van egy titkuk: embernek néznek ki, méghozzá szép, vonzó embernek, de a valódi alakjukhoz és a valódi erejükhöz száz Corsai és száz Malchai ereje sem ér fel.

"– Mi olyan vicces? – állt fel August. 
– Mit érez egy jóllakott Sunai? 
– Mi? 
– Lelkesedést! "

A történet a közeli jövőben játszódik, Amerikában, miután az Egyesült Államok széthullott, tíz új tartomány jött létre a régi államokból. Az egyik tartomány Verity, ahol a rengeteg erőszak hatására megtelt az a bizonyos pohár, megtörtént a Jelenés, és elszabadultak a szörnyek. Verity városa hat véres polgárháborús év után két részre szakadt, az északi oldalt Callum Harker irányította, a dörzsölt bűnöző, akinek a szörnyek a markában voltak, az emberek pedig fizettek a védelemért; a déli városrész pedig az idealista Henry Flynn kezében volt, aki nem nyújtott védelmet a bűnözőknek a pénzükért cserébe, aki abban hitt, hogy az embernek meg kell harcolnia az életben maradásáért, és nem elég biztonsági pénzt fizetni. Északon aki nem fizetett Harkernek vagy késett vele, vagy bármi egyéb módon keresztbe tett neki, az szabad préda volt a Malchaiai és a Corsaiai számára. A Sunaiok azonban Flynn mellett álltak, és ez volt az egyetlen ok, amiért hat éve létezett már a két részre szakadt város, hat éve létezett a Vonal és élt az ingatag fegyverszünet.

"    – Mit akarsz elérni? Hogy hétköznapi legyél? Ember? – Úgy mondta ki a szót, mintha megégette volna a nyelvét. 
    – Inkább legyek ember, mint szörnyeteg – motyogta August. Leo álla megfeszült. 
    – Figyelj rám, testvérkém – mondta. – Ne vegyél minket egy kalap alá azokkal a primitív lényekkel. Nem vagyunk bogárrajként nyüzsgő Corsaiok, sem állatként zabáló Malchaiok. A Sunaiok az igazságtétel. A Sunaiok az egyensúly. A Sunaiok…
    – Önteltek, és gyakran beszélnek magukról harmadik személyben? – kérdezte August, mielőtt meggondolhatta volna."

Történetünk főszereplői két fiatal, Kate Harker, Callum lánya, aki ember, és minden vágya, hogy szörny legyen, hogy méltó legyen arra, hogy Harker lánya, hogy egy napon átvehesse a várost vagy még többet, és August Flynn, aki Sunai, Henry fogadott, legkisebb fia, és minden vágya, hogy ember legyen. A sors összesodorja őket, August feladata megfigyelni Kate-et, és esetleg szükség esetén elrabolni, mert a fegyverszünet nagyon inog már, és úgy remélik, a lánya az egyetlen, akivel hatni lehet Harkerre. Kate célja pedig mindössze az, hogy innen ne rúgják ki, hogy bizonyítson az apjának. Egy érzékeny lány, aki elveszítette az édesanyját, és ő maga is súlyosan megsérült, és aki szégyelli, hogy képes szeretni, aki gyengeségnek tartja. Bár eleinte nem úgy látszik, több a közös bennük Augusttal, mint gondolnák, és végül megkedvelik egymást. Közben Verity forrong, és ismét a polgárháború szélén áll, nekik pedig dönteniük kell, hogy megmentik-e.

Ezt a könyvet egyetlen nap alatt elolvastam, pedig ez nem szokásom, ennél rövidebb könyveknél sem. Első Schwab könyv volt részemről, és már tudom, hogy nagyon jó döntés volt a kívánságlistára pakolni mindegyiket az írónőtől :) Tetszett a könyv humora, a ritmusa, megszólított a dallama, tetszett az egyedi ötlet, a világ felépítése, a mód, ahogyan megismerjük, a stílus, tetszett, hogy a két főszereplő között kölcsönös szeretet és tisztelet szövődik szép lassan. A szereplőket, a helyszíneket filmszerűen láttam magam előtt, ahogy zenélt August vagy Leo, ahogy ellopták a lelkeket, ahogy a Corsaiok vagy Malchaiok táplálkoztak, a Vonalat, a Krátert, a Pusztaságot... Schwab hihetetlen jól tudja érzékeltetni az apróságokat, a helyszínek és karakterek leírásai tökéletesek, mégsem használ ötoldalnyi tájleírást, gyors és pörgős történet. Arról nem is beszélve, hogy már az első mondattal megvett magának az egész:

"Kate Harker nem volt sem dühös, sem részeg azon az éjjelen, amikor eldöntötte, hogy felgyújtja az iskola kápolnáját."

Az elején azt hittem, hogy egy afféle kifacsart Rómeó és Júlia sztoriba csöppenünk, de nem így történt. Hatalmas piros pont a Fumaxnak, amiért elhozták nekünk ezt a könyvet, és azért is, hogy megtartották az eredeti, gyönyörű borítót. Alig várom a duológia második részét!

Köszönöm a lehetőséget a Fumax Kiadónak! A képre kattintva megrendelhetitek tőlük a könyvet, kedvezményes áron.