Kultúrpara

2018. szeptember 1., szombat

Két csavaros, klasszikus krimi P. D. James tollából

P. D. James: Takard el az arcát / Nem nőnek való

21. Század Kiadó Krimi klasszikus sorozatának két izgalmas darabja P. D. James (Phyllis Dorothy James) két kiváló regénye: Takard el az arcát és Nem nőnek való. A néhány éve elhunyt szerző az angol krimi klasszikusaival örvendeztette meg az olvasókat. Remekül írt, ráadásul regényeiben elérte, hogy végig agyaljunk a bűnös kilétén. Minden karakter idővel gyanússá válik és eljutunk oda, hogy már fogalmunk sincs ki a jó és ki a rosszfiú a történetben. 

Takard el az arcát! című regényét tízmilliók olvasták, remélem a hazai közönség is szereti a szerző műveit. :) A történet vidéken játszódik. Dalgliesh főfelügyelő kemény fába vágja a fejszéjét. Adott egy egy puccos kúria, a Martingale ház, ahol a házigazda vacsorát adott előkelő családjának és két vendégüknek.

pdj_sorozat_takard_el_arcat_jav.jpgA vacsora a tanuk elmondása szerint szokványos mederben zajlott, ám a végén mégis megfojtva találják Sally Juppot a szobájában. Az ajtaját belülről zárták be, az ablak nyitva, az asztalon pedig egy bögre kakaó állt. A kakaóban altató volt. De vajon a lány tette bele, hogy jól aludjon vagy a gyilkos, hogy könnyebb dolga legyen?

A főfelügyelő szinte biztosra veszi, hogy a vacsoravendégek között kell keresnie a tettest. Indíték pedig többeknél is akad. Első helyen természetesen maga a gazdag Maxie család, a házigazdák, akik attól féltek, hogy a zűrös múltú, csúfos pletykákkal tarkított életű Sally netán a család legújabb tagjává válik...

A házban tartózkodók mind eléggé kivannak, gyanakvóak és nem túl segítőkészek, ezzel komoly kihívás elé állítják a felügyelőt. Szép sorban megtudjuk mi is történt az este és az azt megelőző napokban, megismerjük a gyanúsítottak sorát, hogy aztán mi is jól megkavarodjuk és fogalmunk se legyen, ki is az elkövető.

Nagyon jó kis hangulata van a regénynek. Érezhető rajta a hatvanas évek krimijeinek bája, tematikája. Első könyvem volt a szerzőtől, engem megnyert a stílusával, bár néha kicsit lassúnak éreztem, mégis a regény hangulata, a helyszín leírása, a szereplők megalkotása, mind arra sarkallt, hogy olvassam tovább. P. D. James jól kelt feszültséget, amit a végéig sikerül fenntartania. Érdekes karaktereket vonultat fel a regényben, többek között elsőként találkozunk a főfelügyelővel, aki aztán több regényének is főszereplőjévé vált. A vacsora vendégei és a házigazdák különböző okokból ugyan, de apránként mind gyanússá válnak. Ám a kirakós darabkái a felügyelő éles eszének és különös gondolkodásmódjának eredményéül szép kis egésszé állnak össze a végére.

pdj_sorozat_nem_nonek_valo.jpgA Nem nőnek való című krimiben egy újabb debütáló nyomozót ismerünk meg. Ezúttal egy fiatal nyomozónőt állít a szerző kemény feladat elé. Cordelia Gray magándetektívet felkeresi Sir Ronald Callender miután a fiát, Markot holtan találták. Az igazat vallva nem őt akarta a munkára, de Cornelia cégtársa halála után, végül úgy dönt, megbízza a munkával a kissé tapasztalatlan nőt.

Bár a rendőrség öngyilkosságként zárja le az ügyet, apja nem hagyja annyiban a dolgot. Szeretné tudni mi történt a fiával, ami végül ily rettenetes módon ért véget. A jóképű, művelt, intelligens Mark épp lázadó korszakát élte, utolsó évében kimaradt a cambridge-i egyetemről is. 

A srácot felakasztva találták száján rúzsnyommal. Egy gazdag családban szinte elkerülhetetlen, hogy legyenek csontvázak a szekrényben. A nyomozónő sorban rá is bukkan számos sötét titokra, melyek hatására egyre bizonyosabbá válik előtte, hogy Markot meggyilkolták.

Egy igazi klasszikus krimi! Szép lassan csöpögteti a szerző az infókat egy ismét nagyon jó hangulatú környezetben. Kicsit komorabb a hangvétele, mint a Takard el az arcát! című kötetnek, de ez cseppet sem von le az értékeiből, ahogy az sem, hogy több mint 40 éves mű, amely lassú indulás után prögessebb, izgalmasabb eseményláncolathoz vezet.

A nyomozónő karaktere jól sikerült, tetszett az aprólékos munkája, ahogy összeszedegette a részleteket, hogy aztán a puzzle végül érdekes végkifejletben bontakozzon ki. Bár őszintén szólva nem voltam elragadtatva a regény végétől, de még így is azt mondom, hogy érdemes elolvasni, aki szereti a kissé régimódi bűnügyi regényeket.

„Lebilincselő, szépirodalmi igényességű bűnügyi regény…” – CHICAGO SUN-TIMES

köteteket a 21. Század Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet itt is köszönünk.

A borítóképekre kattintva kedvezményesen megrendelheted a kiadó honlapján!

Ha tetszett az összeállítás, kövess minket a Facebook-on is!

Kíváncsi vagy mi zajlik a Sötét zónában? Kattints! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése