Egy OCD-vel küzdő tinédzser mindennapos harca egy bájos regényben

Könyvajánló - Holly Bourne: Normális vagyok? (Spinster Club 1.)

Tizenhat évesen a világ még rettentő izgalmas. Minden új, minden érdekes, miközben szinte minden félelmetesnek is tűnik. Mi történik, ha ehhez még kényszerbetegség is párosul? Hogyan lehet helytállni a mindennapokban, miközben folyamatos harcot kell vívnod önmagaddal?

A regény főszereplője és mesélője Evie. Csak arra vágyik, hogy normális legyen. De ez mit is jelent? Bár már javult a helyzet, még mindig antidepresszánsokat kell szednie, miközben folyamatos küzdelmet folytat az OCD-vel (Obszesszív-kompulzív zavar). A kényszerbetegsége előfordul, hogy csak kellemetlen, zavaró, mint például, hogy állandóan kezet akar mosni, de amikor néhány éve napokig nem volt hajlandó enni, mert azt gondolta minden étel fertőzött, az már rettenetesen veszélyes is.

Most tizenhat éves és azt mondják a dokik, hogy jól halad, hogy leküzdje a betegséget. Megvannak az új sulira a tervei, a vágyai. A bakancslistáján csupa olyan dolog szerepel, amire a legtöbb átlagos fiatal vágyik: barátok, randi, szerelem, első csók, bulik. De, ha azért kellett új gimibe menned, mert mindenki úgy emlegetett a korábbi suliban, hogy "a csaj, aki megzakkant"...na olyankor mi van?

Miközben Evie küzd a démonaival az első nap megismeri Ethant, aki végül elhívja randira egy házibuliba. Rettenetesen izgul és igyekszik nem túlagyalni a dolgokat. Persze könnyű ezt mondani. Ki nem izgult az első randin? :)

Sikerül barátokat szereznie, bár végül az első randi csúnya véget ér. A kapcsolatok bonyolultak. Erre figyelmeztette az orvosa is és be kellett látnia, hogy igaza volt. Egy átlagos tininek sincs könnyű dolga, rengeteg új élmény, új tapasztalat, de még nem nehezebb, ha közben az agyad sem épp a megfelelő módon működik.

"Fog valaha valaki szeretni engem, vagy túlságosan szörnyszülött vagyok? Még azt se tudom elérni, hogy a pasi velem maradjon a randin..."

És mi van, ha annyira szégyenled a problémát, hogy még a barátaidnak sem mered elmesélni? Lehet esélyed a szerelemre? 

Egy kedves történet egy mentális problémával küzdő fiatal lány elbeszélésében. Ideális karácsonyi ajándék lehet bármelyik tinilánynak, aki épp most ismerkedik a gimnáziummal, új barátokat szerez, bulizni kezd vagy épp szerelembe esik.

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!

Köszönjük, Menő Könyvek!

Érdekelnek a könyvújdonságok?

Kövess bennünket Facebook-on is!

Az élet és a szerelem kamasz szemmel...kattints!

Loki története egy formabontó fantasyban parádés képekkel

Könyvajánló - Esad Ribic, Rob Rodi: Loki

"Minden érmének két oldala van. Thor történetét már jól ismerjük – itt az idő, hogy meghallgassuk Lokit is! Odin legbecstelenebb fia saját szemszögéből írja újra az asgardi mítoszt ebben a forradalmian újszerű kötetben, melyben Rob Rodi formabontó fantasy történetét Esad Ribic lélegzetelállító festményei teszik még emlékezetesebbé."

A Fumax Kiadó hihetetlen lendülettel hozza a magyar olvasóknak a jobbnál jobb képregényeket. Idén már robbantott többek között a Watchmen és gyanítom a képregények, valamint az északi mitológia rajongói odáig lesznek a Marvel négy részből álló Loki-minisorozatáért. Ráadásul a történet mellett néhány kulisszatitok, vázlatrajz, történettervezet is helyet kapott.

Először is a legfontosabb, amivel engem első látásra megvett ez a képregény, azok a művészi, gyönyörű festmények, melyekkel Rob Rodi fantasy-ja még különlegesebbé vált. Esad Ribic lenyűgöző alkotásain el lehet merengeni, ami pedig különösen tetszett, hogy sem Loki, sem Thor nem a cuki, szépfiú, akiket a mozivásznon már megszoktunk, hanem kőkemény harcosok, akikre ránézve megfagy a vér az ellenségeik ereiben. Őket pedig a történethez tökéletesen passzoló komor, sötét világba helyezte.

Loki

Lokit már sokan sokféleképpen ábrázolták. Rob Rodi Lokija sötét, félelmetes, magabiztos, legalábbis annak látszik, közben pedig tépelődik és vívódik önmagával, valamint nem fukarkodik az iróniával és az öniróniával sem. Onnan indul ez a négy részből álló minisorozat, hogy Loki végre legyőzte Odint és Thort és megszerezte Asgard trónját, majd mindenki, aki veszélyeztetné uralmát börtönbe vetett.

Loki megkezdi uralkodását, de a halál istennője, Hela nem hagyja örülni. Beleülteti a bogarat a fülébe, hogy testvérét, Thort meg kell ölnie, különben sosem lesz biztonságban. És ekkor kezdjük el igazán megismerni Lokit. Miközben felkeresi a börtönben Thort, Sifet, Baldert és Odint kapunk egy-egy darabot a múltjából. Megtudjuk ki, mit gondol róla, hogyan látják őt.

"Mi más sorsot szánhatsz neki? Ha béklyóban tartod, letépi láncát, ha rács mögé zárod, ledönti a falakat. Trónod futóhomokon és lápon nyugszik, míg a mennydörgés él."

Thor

Nem szeretném lelőni a teljes sztorit, még egy momentum van, ami nekem nagyon tetszett. Mindenki életében van legalább egy olyan pillanat, amikor elgondolkodik rajta, hogy megvan-e írva a sorsunk valahol vagy képesek vagyunk alakítani saját életünket. A kötetben Lokinak is szembe kell néznie ezzel a kérdéssel, bár nem jósolnak neki túl fényes jövőt, mert minden megtestesülésében elbukik, pedig csak a győzni akarás, a hatalomvágy hajtja előre, ám ebben a kötetben mégis saját szabadságát adja fel, hogy uralkodhasson. Érdekes gondolatmenet.

Nem vagyok képregényrajongó, sőt! Utoljára gyerekként a Kockás magazint olvastam, így kicsit félve nyitottam ki ezt a kötetet. Alapvetően sosem voltam kíváncsi a "harisnyás szuperhősök" történteire, de miután megláttam a képeket, már tudtam, hogy ez egy egészen más világ. A skandináv mitológia egy szelete, egy szerintem szerethető, örök vesztes figurával, aki néhány hatásvadász beszólása mellett érezhetően bölcs is. Ezentúl azt hiszem nyitottabban fogok hozzáállni a felnőtteknek szánt képregényekhez, érdekes új világ nyílt meg előttem. :)

A kötetet a Fumax Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

műfaj: képregény
formátum: keménytáblás
méret: 192 x 284 mm
oldalszám: 104
ISBN: 9789634700364
fordította: Matolcsy Kálmán

Kövess minket a Facebookon is!

Egy eltemetett élet

Könyvajánló - Allen Eskens: Temetni jöttünk…

Mi kell egy érdekes pszichológiai thrillerhez?
Egy egyszerűnek tűnő szemináriumi dolgozat, egy nehéz sorsú, egyetemista srác,
egy rákban haldokló veterán, aki több mint harminc éve megerőszakolt
és brutális kegyetlenséggel meggyilkolt egy tizennégy éves lányt.
Te képes lennél megírni az életrajzát egy ilyen szörnyetegnek?

A Könyvmolyképző Kiadó Kristály pöttyös könyvek sorozatában izgalmas pszichothrillerek kaptak helyet. A sorozat egyik legújabb kötetével, a Temetni jöttünk című debütáló regényével a szerző, Allen Eskens elnyerte a Rosebud díjat és még USA Today díjazott is volt.

A történet főszereplője Joe Talbert egy egyetemista kölyök, aki vidéken hagyta alkoholista anyját és autista öccsét, hogy tanulhasson, de amennyire tudja támogatja őket. A suli mellett két bárban is dolgozik, sosem volt könnyű az élete, anyja pedig még ma sem teszi könnyebbé. Ez történik most is, épp egyetemi dolgait intézi, amikor anyját bekasztlizzák ittas vezetésért, így magához kell vennie az öccsét.

Eközben egy egyszerű sulis feladat érdekes helyzetbe sodorja. Felveszi az Életrajz kurzust, ahol az a dolga, hogy egy vadidegen életrajzát írja meg egy szemináriumi dolgozat formájában. Rokon és ismerős híján Joe elmegy egy öregek otthonába, ahol találkozik a rákban haldokló vietnámi veteránnal, Carl Iverson-nal. Eleinte kicsit ódzkodik a feladattól, de nem válogathat, szorítja a határidő.

De mi is a baja az öreggel? A pasast életfogytot kapott, mert megerőszakolt és brutális kegyetlenséggel meggyilkolt egy tizennégy éves lányt, ám most szabadlábra helyezték, mivel kiderült, hogy haldoklik. A börtönökben túl bonyolult lenne kezelni, fenn tartani egy elfekvőt, ezért kiengedték és bekerült az otthonba. Lehet nekem sem lenne sok kedvem az életrajzát írni egy ilyen embernek, de tuti, hogy egy ennyire egyedi és megbotránkoztató téma jó jegyet hoz. Így gondolta ezt Joe is:

"...egy halvány, ironikus mosoly jelent meg az arcomon a gondolattól, hogy hamarosan talán egy kegyetlen gyilkossal készítek interjút, egy férfival, aki gondolkodás nélkül véget vetett egy fiatal lány életének, egy bűnözővel, aki túlélt több mint harminc évet Minnesota legembertelenebb börtönében [...] Ugyanakkor éreztem a hátszelet, hogy most jól döntöttem, hogy ez jó jegyet fog hozni nekem angolból."

Időközben Joe összebarátkozik a szomszédjában lakó leányzóval, Lila-val, aki segít neki átrágni az információkat, amiket Calrtól kapott és az ügyvédtől elkért tárgyalás anyagait is együtt rágják át. Ahogy elkezdenek beszélgetni rég eltemetett titkok bukkannak a felszínre és az egyszerű egyetemi dolgozat küldetéssé válik. Carl azt állítja ártatlan. Mi van, ha igazat mond? Hónapjai vannak csupán hátra. Miért hazudna valaki gyakorlatilag a halálos ágyán? Joe meg akarja oldani az ügyet, ki akarja deríteni az igazságot, végül meghökkentő dolgokra bukkannak.

"Miközben mesélt, azon kaptam magam, hogy a történetét szétszedem apró darabokra, amiket aztán kiterítek az asztalon, mint egy kirakós darabjait, majd megpróbálom úgy összeilleszteni őket, hogy magyarázatot adjanak egy szörnyeteg születésére és életére."

Egy jól átgondolt és kiválóan felépített regény. Kifejezetten tetszett, hogy elsősorban nem arról szólt a történet, hogy ki, miért ölte meg Crystalt, hanem inkább az érzelmekre helyezte a hangsúlyt a szerző. Még maga Carl is sokáig nem foglal állást ártatlansága vagy bűnössége mellett. Ehelyett kapunk pár érdekes, szerethető karaktert, néhány fordulatot, közben megismerjük a veteránok életét, a borzalmakat, amiket a háborúban éltek át, közben kapunk egy adagot elfojtott érzelmekből, bizalomból, hűségből, empátiából valamint a bűnhődés és a megbocsátás viszontagságaiból.

Köszönöm a lehetőséget a Könyvmolyképző Kiadónak!

A borítóra kattintva elérhető a könyv kedvezményes áron a kiadó oldalán, ahol lehetőségetek van beleolvasni is a regénybe.

Kövess minket Facebookon is!

Kíváncsi vagy Rácz-Stefán Tibor Élni akarok! című könyvére? Kattints!

Kívántad már, hogy bárcsak megváltoztathatnád a múltad?

Könyvajánló - Laura Marshall: Ismerősnek jelölt

"Maria bejelölt a Facebookon.
Ismerősnek jelölt.
De Maria 25 éve halott.
Vagy mégsem?"

Laura Marshall debütáló könyvében Louise, egy negyvenes éveiben járó belsőépítész életének sötét titkaiba nyújt betekintést. A nő elvált, miközben neveli kisfiát, igyekszik vállalkozóként is helytállni és nem gondolni rá, hogy férje lelépett egy dögös, fiatal szőkével.

Már épp kezdenek rendeződni a dolgai válása után, amikor élete ismét fenekestől felborul. A múlt árnyai kísértik. Az első csapás: Facebook-on ismerősnek jelöli Maria Weston. Ugyan mi lehet ebben olyan felkavaró? Megsúgom: a lány több mint huszonöt éve egy szikláról lezuhant és örökre a hullámok fogságában ragadt. Azt hiszem engem is felkavarna, ha egy halott (vagy halottnak hitt?!) leányzó felbukkanna az életemben. Pláne, ha felelős lennék a haláláért...

A regény két idősíkon fut. Az egyiken visszarepülünk 1989-be, amikor Louise és barátai végzős évükben járnak a gimiben. Az utolsó hónapokban felbukkan Maria, aki titokzatos okokból váltott iskolát, várost alig valamivel az érettségi előtt. A kölykök gonoszak, sokszor kegyetlenek, csúnya és veszélyes pletykák kelnek szárnyra. És bár elsőre úgy tűnik a két lány barátok lesznek, végül sajnos kapcsolatuk tragédiával végződik.

Közben napjainkban megismerjük a negyvenes éveiben járó Louise-t, akit egész életében megviselt, amit Mariával tett, tettek barátaival. Most pedig még elevenebben élednek fel benne az eltemetett emlékek a szörnyű éjszakáról, ami megváltoztatta az életüket. Örökké bánni fogja, ami történt és bárcsak visszamehetne az időben, hogy mindent másképp tegyen.

A múlt felbukkanása, a közeledő évfolyamtalálkozó és a titokzatos új facebook ismerős arra kényszeríti a nőt, hogy felvegye a kapcsolatot régi barátaival és feltépje a sebeket. Közben retteg, mert ha az igazság napvilágot lát, mindent elveszíthet. A fiát, a szabadságát. Felszínre kerülnek a hazugságok, a titkok. De mi lesz mindebből? Megtudjuk mi az igazság? Vajon Maria tényleg él és felbukkan a találkozón? Vagy valaki tudja sötét titkukat és akarja tönkretenni az életüket?

Elkezdtem olvasni a könyvet és ezzel együtt bosszankodni is. Ütős cím, ütős felvezetés, aztán valahogy elindult a történet és nem történt semmi. Legalábbis így éreztem az első jó pár oldalon. Kaptunk egy csomó infót problémás tinikről, egy nőről, akinek tönkrement a házassága és egy iskolai zaklatásnak áldozatul esett tinilányról, aki több mint huszonöt éve lezuhant a sziklákról és meghalt, vagy nem, mert most zaklatja az őket anno zaklatókat.

Őszintén megmondom, közel álltam hozzá, hogy 40 oldal után félredobom a könyvet. Szerencsére felkeltett bennem némi kíváncsiságot, így nem tettem. A szép lassan csepegtetett infókból egy nagyon is szomorú, tragikus és rettenetes történet kezdett összeállni. A szerző jól ír, a karakterek ütősek, és a lassú, számomra unalmasnak tűnő bevezető után pedig elkezdett szépen épülni a történet. A szerző végre elérte, hogy le se akarjam tenni, amíg el nem értem az utolsó oldalig. El tudtam kezdeni összerakni az eseményeket, rájöttem mit, miért, kivel, hogyan, a sok apró információ mind fontossá vált, és végül egy meglepő és sokkoló lezárást kaptam.

Szóval összességében tényleg egy klassz, váratlan fordulatokban gazdag pszichothrillert kaptunk Laura Marshalltól, kíváncsian várom a további műveit.

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!

Köszönjük, 21. Század Kiadó!

Érdekelnek a könyvújdonságok? Kövess bennünket Facebookon!

Hogy tűnhet el egy gyerek nyom nélkül? Kíváncsi vagy? Kattints!

Tanulságos és megható történetek keményen dolgozó kutyákról

Könyvajánló - Laura Greaves: Dolgozó ​kutyák

"Ismerjék meg Molly Pollyt, a diabétesz-jelző kutyát, akinek az a dolga, hogy a nap huszonnégy órájában őrködjék két kis gazdája egészsége fölött; Bailey-t, a sirályügyi igazgatóhelyettest, aki távol tartja a szemtelen madarakat az Ausztrál Tengerészeti Múzeum értékes, régi hajóitól; és Daisyt, a collie-keveréket, aki egy másik kutya állandó segítője."

Laura Greaves hatalmas állatbarát, sőt a "bolond kutyás nő" becenevet is büszkén viseli. Közel húsz éve számos újságban jelentek meg cikkei, a Dogs Life magazin szerkesztőjeként is tevékenykedett. A Gabo Kiadó elhozta nekünk új könyvét, melyben a világ legkülönösebb, legnehezebb, sokszor legveszélyesebb munkáit végző kutyusok történeteit találjuk.

A hétköznapokban a munkakutyák közül talán leggyakrabban vakvezető kutyával találkozunk (legalábbis itt a fővárosban), ezért a dolgozó kutyára legtöbb embernek talán ők jutnak eszébe. Emiatt is kezdte a szerző Figo-val, a vakvezető kutyus történetével. Rengeteg tanulás után ezek az elkötelezett állatok segítenek a látássérült gazdiknak eligazodni a világban, segítenek átkelni a forgalmas utakon vagy leszállni egy tömött járműről, de emellett akár képesek gazdájukkal maratont futni, hegyet mászni. A kötetben olvashattok például Trumanről, aki ultramaraton-futó. 

Azt mondják a legkeményebben dolgozó kutyák közé tartoznak a vakvezetők, hisz szinte folyamatosan gazdájuk szemeként kell helyt állniuk, de azt is megtanítják nekik, hogy amikor a hámot rájuk teszik, onnantól munka van, ha lekerül hasvakarásra is igényt tartó kedves házi kedvenccé válnak. Figo, a golden retriver erre született, ugyanis az Amerikai Vakvezető Kutya Alapítvány tenyésztőprogramjában jött a világra, hogy aztán kemény kiképző munka után gazdára találjon, akivel közös oktatáson is részt vesznek, hogy aztán boldogan váljanak társakká.

"Olyan ez, mint egy házasság. Ugyanúgy meg kell tanulnod a kutyád szokásait, mint a férjedét vagy a feleségedét."

A kötetben számos megható történettel találkozunk, megismerjük például Molly Polly-t, aki rohamjelző és terápiás kutya, akinek nincs egyszerű dolga, ugyanis egy tízéves cukorbeteg ikerpárra kell vigyáznia a nap 24 órájában és jeleznie kell, ha rendellenes vércukor szintet észlel. De amellett, hogy vigyáz a lányokra, a legjobb barátjukká, játszótársukká is vált. 

Többek között megismerkedünk delfinmegfigyelő-, pásztor- és terápiás kutyákkal, a határőrség munkáját segítő keresőkutyával, Indivel, és egy igazán különleges agárral, Hollyval, aki az olvasási készség fejlesztésében tud segíteni. De ott a kis hős, Bailey sztorija, akinek az a dolga, hogy az Ausztrál Tengerészeti Múzeum hajóit megvédje attól, hogy a sirályok összepiszkítsák. Sokak szerint talán kevésbé hasznos munka is helyet kapott, mert olyan kutyus is szerepel a könyvben, akinek celebként az a dolga, hogy a közösségi médián követői napját bearanyozza. A mosoly gyógyító erejű, szóval szerintem ez is hasznos munka. :)

Igazán tündéri és okos kutyákat mutat be a szerző, nehéz is kedvencet választani a számos jószág között, de ha muszáj lenne, akkor Daisy-t emelném ki, aki kiváló memóriájáról és faradhatatlanságáról ismert collie-keverék. De mi is az ő munkája? Kutyavezető-kutya. Rettentő szomorúan és dühítően indul Daisy és társa, River története: két évvel ezelőtt rendkívül rossz körülmények közül mentették ki őket állatvédők. Megkínzottak, elhanyagoltak, riadtak és szomorúak voltak mindketten, ráadásul River alig látott, gyakorlatilag vak volt. A két kutya elválaszthatatlan volt.

"Úgy kapaszkodtak egymásba, mint fuldoklók a mentőcsónakba."

A menhelyen aztán rájöttek, hogy ők nem csupán társak, nem csak két barátnő, hanem egymás támaszai, ráadásul Daisy River vakvezetőjévé vált az együtt töltött éveik során, míg River lett a terápiás-kutya Daisy mellett. Gyönyörű és szívszorító történet. 

A kötet minden története tanulságos és számos olyan feladatot végeznek el ezek a tündéri állatok, amelyre csak kivételes tehetségű kutyák képesek. Állatbarátoknak, kutyatartóknak kötelező olvasmány. :)

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!

Oldalszám: 308 + 16 oldal melléklet
Kötés: Fűzött
Kiadási év: 2018
ISBN: 9789634066989
Fordította: Dobos Lídia

Köszönjük, Gabo Kiadó!

Érdekelnek a könyvújdonságok? Kövess bennünket  Facebookon is!

Tengerészek

 Soha, semmilyen terv sem éli túl az ellenséggel való első találkozást.

Pont. 
Hogy is élné túl a tervezés azt, hogy tele az összes létező űrtér nyurgákkal, 
nekik pedig át kell lopakodni közöttük?  
De most őszintén, na... 

Azt hiszed ismered a kárhozatot?

Könyvajánló - Ed McDonald: Éjszárny (A holló jele 1.)

"Az Éjszárny egy véres, kemény fantasy, amiből mégsem hiányzik a szív… Imádom a világát, ami egyszerre különös és ismerős. A történetmesélés ereje fantasztikus. A Fekete Sereg és Az első törvény világa rajongói nagyon elégedettek lesznek ezzel a könyvvel. - Django Wexler"

Ed McDonald elhozta a stílus rajongóinak debütáló grimdark fantasy-ját, mely A holló jele című sorozat nyitókötetete, az Éjszárny. A folytatás 2019. tavaszán érkezik, de addig is ismerkedjünk meg ezzel a kemény, csavarokkal teli, sötét mágiával átszőtt, véres és letehetetlen kötettel.

A sorozat első kötetében a szerző bevezet minket egy egyedi és ijesztő világba, ahol két egymással szemben álló nagyhatalmú lényekből, halhatatlan mágusokból álló csoport véreskezű uralkodása kínozza az embereket. A Mély Királyai és a Névtelenek háborúban állnak egymással, melynek ártatlan emberek isszák meg a levét.

A történet elmesélője Ryhalt Galharrow, aki egykor nagy becsben tartott ember volt, szép karrierálmokkal és lehetőségekkel. Mára a véres háború letaszította a sötét oldalra és a Névtelenek iszákos takarítójaként, bérgyilkosaként tevékenykedik. A Mély Királyainak híveit, kémeit kell kiiktatnia, ám amikor épp nincs megbízás, valamiből meg kell élni embereivel. Ilyenkor a peremvidéken tengődő csapat, az Éjszárnyak, a legaljább zsoldos melókat is elvállalja, nincs választásuk.

Na, de kik is ezek az uralkodók? Van a Birodalom és vele szemben áll a Kárhozat, melyet megfertőzött a gonosz mágia, csupán egy pusztaság, ahol a Mély Királyainak véres serege áll. Folyamatos harcban állnak a Névtelenek által védelmezett Birodalommal, ahol egyelőre az utóbbiaknak mindig sikerült visszaverniük a támadásokat.

A kötetben apránként kapunk képeket erről a mágia uralta világról, ahol a holdból nyert energia, a mágia, a különleges varázslatok, a vérszomj, az alantas vágyak, a függőség, az intrika, az arisztokrácia és az elnyomottak ellentétei, a háborúk uralnak mindent.

Galharrow, a cinikus, fásult, lecsúszott fejvadász ebben a világban kénytelen oldalt választani. Nem, nincs jó vagy rossz, két rossz közül kénytelen választani, hogy a pusztító erők ellen megvédjen egy kevésbé pusztító világot. Sajnos ilyen is van, bár engem a pasi nem fogott meg túlságosan, inkább a világgal sikerült elkapnia a szerzőnek. De miközben ő kémekre vadászik részletes képet kapunk a társadalomról, apránként kapjuk az információkat egy alaposan kigondolt fiktív világról, közben pedig az izgalmas harcokból is kapunk bőven.

A világépítés nagyon tetszett, egyelőre a karakterek nem fogtak meg, bár az a rész, ahogy az utasítások érkeznek a Névtelentől Galharrow-nak nagyon ötletes, kifejezetten tetszett. A férfi karján található egy hollótetoválás, mely kitépődik a bőréből, hogy valódi madárrá változzon és rajta keresztül képesek kommunikálni. Több év kihagyás után érkezik egy új küldetés, amely jó nagy slamasztikába keveri a bandát.

Bár a történet végén a szerzőtől kapunk egy lezárást, ez mégsem az igazi, mert vele együtt még több kérdés is felmerül, amivel eléri, hogy várjuk a folytatást. Nem tökéletes, mint legtöbb szerző esetében a debütáló kötetek, de mindenesetre ígéretes. Kíváncsian várom a történet folytatását, hogy még többet megtudjak erről a világról, és remélem a karakterekből is kapunk kicsit többet, hogy ne egy sablonos antihős lebegjen a szemem előtt.

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!

 

Köszönjük, Agave Könyvek!

Érdekelnek a könyvújdonságok? Kövess bennünket Facebook-on is!

Érdekel A megkövül égbolt? Kattints!

Hét tökéletes hely a sarki fény megcsodálására

Mi az a mesebeli látvány, amely bárkit levesz a lábáról?

Hát persze, hogy a sarki fény!
Jöjjön hét olyan hely, ahonnan tökéletesen láthatjuk
és élvezhetjük ezt a varázslatos eseményt. 

Amikor a Föld légkörébe behatolnak a túlnyomóan a Napból származó részecskék, protonok és elektronok, csapdába esnek a bolygó mágneses mezejében (ez természetesen az esemény erősen leegyszerűsített leírás, most nem mennék bele a komolyabb részletezésbe), melynek eredménye egy különleges, színes, lenyűgöző látványt nyújtó "fényshow", a sarki fény. Sajnos Magyarországról nem látható, így el kell utaznunk, hogy megcsodálhassuk ezt a páratlan eseményt. A National Geographic segítséget nyújt a tervezésben. Egyik kiváló fotóriporterük, Babak Tafreshi saját tapasztalatai alapján összeállított egy listát hét olyan helyszínről, ahonnan tökéletes helyről lehet részünk ebben a különleges élményben.

Kirkjufell-hegység, Izland, Snæfellsnes-félsziget, Fotó: Babak Tafreshi

Izland

Izland már az északi fény nélkül is számos gyönyörű látnivalót tartogat. Páratlan gleccserek, gejzírek, gyönyörű vízesések és vulkánok tarkítják. Az országban számos pontról megcsodálható ez a mesés égi jelenség, de a Babak Tafreshi a nyugati parti Kirkjufell-hegyet ajánlja első sorban, ahonnan gyönyörű fotókat készített, erről fenti képe is árulkodik. Emellett ajánlja a népszerű Grotta világítótornyot, mely Reykjavík külvárosában található és roppant népszerű megfigyelőpont. Augusztus végétől április elejéig érdemes ellátogatni ide, ha az országot egy kis varázslattal együtt szeretnénk megnézni.

Fairbanks, Alaszka, Fotó: alaska.com/alamy

Fairbanks, Alaszka

Amennyiben az Egyesült Államokban járunk, a messzi Alaszka lenyűgöző Denali Nemzeti Parkját kell célba vennünk, hogy északi fényt láthassunk. Fairbanks a legjobb hely, ahol ráadásul augusztus végétől április közepéig még túrákat is szerveznek, hogy a városi fényei ne ronthassák el az élményt. Valamint külön weboldal segíti az utazókat, hogy tudják, mikor érdemes odautazni (http://auroraforecast.gi.alaska.edu).                                              Prosperous-tó, Yellowknife, Kanadában. Fotó: Don Johnston_NC/Alamy

Yellowknife, Kanada

A korábbiakhoz hasonlóan Kanadát is augusztustól áprilisig érdemes felkeresni, ha egy kis északi fényre vágyunk. :) Na nem is olyan kicsire, az országban az ég nagyobbnak tűnik, emiatt a fényszínház is látványosabb. A Great Slave Lake, azaz a Nagy-Rabszolga-tó partján található Yellowknife, mely alacsony fényszennyezettsége miatt tökéletes az észlelésre. Tökéletesen kiépült az északi fény-turizmus, ugyanis a különleges fényjelenségre alapozva hozták létre az Aurora falut (Aurora Village), ahol éjszakai túrákkal és számos egyéb programmal várják a látogatókat. Az országban ezen túl még két népszerű kilátópont található, egy Buffaloban és a másik a Jasper Nemzeti Parkban.

Tromsø, Norvégia, Fotó: Babak Tafreshi

Tromsø, Norvégia

Norvégiában a korábbiakhoz képest rövidebb intervallum adott a megtekintésre, de még így is van fél év, amikor megtalálhatjuk a megfelelő időpontot, szeptember közepétől március végéig. Az ország számos gyönyörű látnivalót kínál, mesés fjordok társaságában élvezhetjük a varázslatos látványt. És ne feledkezzünk meg a szépséges Lyngen Alpokról sem! Azt mondják a leglátványosabb Tromsø közeléből szemlélni a fényshowt, de népszerű kilátópontként szolgálnak még a Lofoten-szigetek, az Alta, a Nordkapp és a Kirkenes északi városai is.

Északi-svédországi erdős terület felett, Fotó: Babak Tafreshi

Észak-Svédország és Finnország

Akárcsak Norvégiában, szintén szeptember közepétől március végéig érdemes felkeresni Kiruna városát Svédországban, mely az ország legészakibb városa. Nem csupán az északi fény fog levenni minket a lábunkról, ugyanis a régióban található a világhírű Jéghotel, az Abisko Nemzeti Park, ahol rengeteg rénszarvast is láthatunk, miközben megismerkedünk a sámi kultúrával. Készüljünk fel alaposan a hidegre! Lappföldön, Rovaniemi városa közelében pedig gyönyörködhetünk a fagyos, hófedte tájban, a Tykky-szobrokban és természetesen az északi fényben.

Grönlandi jéghegy felett, Fotó: Richard McManus

Grönland

Grönlandon az inuitok, vagyis az eszkimók úgy tartják a sarki fény az elhunytak menetelése a másvilágra. Ha itt szeretnénk látni a különleges égi panorámát, akkor a jeges északra kell elvándorolnunk, de azért bőven van erre esélyünk délebbre is, például a Qaleraliq gleccser vidékén, ahol még nyáron is lebegő jéghegyeket láthatunk. A déli régióba augusztus közepétől április végéig érdemes menni, míg a fővárosban, Nuukban augusztus végétől április közepéig csodálhatjuk meg a színkavalkádot.

Déli fény Tasmania egén, Fotó: Yuichi Takasaka

Tasmania és Új-Zéland

Eddig az Aurora Borealis, az északi fény volt terítéken, hiszen az a gyakoribb jelenség, de a listán helye van a déli fénynek, az Aurora Australisnak is. A déli fény megtekintésére egész évben van esély, bár a legjobb esély nap-éj egyenlőség idején van, ekkor érdemes ellátogatni Tasmaniába, Ausztráliába vagy Új-Zéland déli csúcsára, ahol a légszennyezéstől mentes, sötét égbolton megpillanthatjuk a fényeket a déli horizont felett.

Tetszett, amit olvastál?

Kövess minket a Facebook-on is!

Forrás: National Geographic

Ez egy sötét, kegyetlen duett

 

Könyvajánló - Victoria Schwab: Egy sötét duett

1193 nap. 334 könyv. Ennek kb. a kétharmada regény, a többi nonfiction (nem, nem számoltam meg). Ennyi kellett. Ennyi idő telt el azóta, hogy utoljára olvastam olyan regényt, ami olyan hatással volt rám, mint ez a könyv. Ez a könyv kegyetlenül fájdalmas és mégis reményteli. Victoria Schwab, kegyetlen vagy! És zseniális.

Kate Harker nem fél sem a sötéttől, sem a szörnyektől. Sőt, vadászik rájuk, és piszkosul jól csinálja.

August Flynn szörnyetegnek született, de mindennél jobban vágyott arra, hogy ember lehessen. Most el kell fogadnia saját természetét: kerüljön bármibe, végig kell járnia az utat, amelyet sorsa kijelölt számára.

Fél évvel Kate és August első találkozása után az emberek és szörnyek háborúja immár nem csupán egy lidércnyomásos álom, hanem maga a valóság. Verity városában Augustnak olyan vezetővé kell válnia, ami ellen örökké tiltakozott, míg ezalatt Prosperityben Kate azzá a kegyetlen vadásszá edződött, aki mindig is lenni szeretett volna.

A sötétségben új szörny ébredezik, egy lény, amely a káoszból táplálkozik és felszínre hozza áldozatai belső démonait. Hazacsalogatja Kate-et, aki kénytelen visszatérni Verity háború dúlta városába, Augustnak pedig újra meg kell tanulnia bízni a lányban. A kérdés csak az, a valódi szörnyet lesz könnyebb legyőzniük, vagy azt, amelyik a tükörből néz vissza rájuk?

Emlékeztek még a kis versikére az első kötetből, az Egy kegyetlen dalból?

Corsai, Corsai, karmos árnyék, 
sok-sok foggal élve rág szét.
Malchai, Malchai, eszes gonosz, 
véred issza és mosolyog.
Sunai, Sunai, szén a szeme, 
lelkeket lop az éneke.
Szörnyek jönnek, szörnyek járnak, 
és mindenkit felzabálnak!

Az első könyv végén a párosunk szétválik, August visszamegy Verity-be, Kate azonban Prosperity városa felé veszi az irányt. Fél év telt el, és bár Prosperity tagadásban leledzik, ott is megjelentek a szörnyek. Nem volt Jelenés, mint Verity-ben, nem egyszerre leptek el mindent, hanem apránként. Gyanús halálok. Állattámadások. Kitépett szívek... a Vadőrök, egy fiatalokból álló önkéntes csapat megpróbál a szörnyek nyomára akadni, hozzájuk csatlakozik Kate, aki a terepen végez a szörnyekkel. A Szívzabálókkal. Ugyanis nem csak Corsai-ok, Malchai-ok és Sunai-ok járják a világot, hanem Szívzabálók is, akik - nevükből adódóan - szívekkel táplálkoznak. És létrejön még valami... valami, ami egymás ellen fordítja és megőrjíti az embereket, valami, ami megfertőzi őket, valami, ami az erőszak szülte káoszból táplálkozik. És ez a valami Verity felé veszi az irányt, ezért Kate-nek nincs választása, visszatér, hogy szembeszálljon vele, hogy szembeszálljon Sloannal, aki az északi városrész felett uralkodik, de többet akar, hogy szembeszálljon Alice-szel, aki az ő bűnéből született... 

Egy elképzelés Augustról, Victoria Flynn alkotása. Én mondjuk teljesen máshogy képzelem :)

Nagyon régen - ahogy fentről kiderül, 1193 napja - találkoztam olyan könyvvel, ami ennyire letehetetlen, ilyen érzéseket vált ki belőlem, és ennyire kegyetlen... Persze sok könyv megérintett azóta, sokból vált kedvenc, sok volt, amit képtelen voltam letenni, de ez mégis más valahogy. Nem is tudom, miért igazából. Létezik a fejemben egy csarnok, amelyet megtöltenek a kedvenc karaktereim. A csarnokon belül van egy főasztal, ahová a legnagyobb kedvencek vonulnak be, a többiek kisebb, elkülönített asztaloknál ücsörögnek, itallal a kezükben beszélgetnek. És létezik egy teljesen különálló, az előbbinél privátabb kényelmes kis szoba, ahol eddig egyedül üldögélt valaki, akiről 1193 napja olvastam először. Már az Egy kegyetlen dal után is tekintgetett arrafelé kedvenc Sunaiunk, de csak most lépett be végül oda. Még csak megmagyarázni sem tudom igazából, hogy ők ketten - és ezáltal a könyveik is - miért különülnek el a többi kedvencemtől. Fogalmam sincs. Egyszerűen más liga. Talán egy dolog a közös bennük, ami a többiekre kevésbé igaz, ők emberibbek: a jóság. A kérlelhetetlen, megingathatatlan,  reménytelen, de reményt ébresztő, mégis emberi jóság. Ők egyszerűen jobbak, mint a többiek. August jobb ember, mint a legtöbben - noha nem is ember. De nem vagyok benne biztos, hogy ez az ok.

A Kate és August közötti kapcsolat annyira fájdalmasan és mégis annyira reményteljesen valóságos, hiteles, hogy olyannal nagyon ritkán találkozom könyvekben. Mindkettejük, ahogyan a többi főbb szereplő is - és ha beleveszünk mindenkit, Henry-t, Sloant, Alice-t, Ilsát, Sorot, még a rövid ideig, a könyv elején felbukkanó Vadőröket is, elég sok emberről és... és nem emberről beszélünk - szóval mindannyian élnek. Fejlődnek. Egyéniségek. Vannak egyéni vágyaik, céljaik, van múltjuk, logikus és emberi gondolataik, tetteik. Egyszerűen: jól felépítettek.

Az a finom, de mindvégig jelenlévő feszültség August és Kate között az elejétől fogva tragédiára van ítélve, legnagyobb sajnálatomra. Az övékénél élőbb, valódibb, tiszteletteljesebb és finomabb kötődést még sosem láttam. Szándékosan nem használom a szerelem szót, mert ez nem az - nem is lehet az -, ez több annál. Sokkal több. Mélységes tisztelet, barátság, törődés, szeretet. Valami, ami nem csak úgy varázsütésre lett köztük, mint sok esetben, hanem fokozatosan, lépésről lépésre alakult. Persze ennek a szálnak a kifejtése igazából alig néhány oldal - a hangsúly a város megmentésén van a régi és az új fenyegetésektől -, mégis, ez a legvalódibb dolog köztük. Két dologban biztos voltam, amikor a kezembe vettem ezt a könyvet. Az első az, hogy várnom kell vele pár napot, hogy befejezzek más könyveket, mert ha ezt kezdem el olvasni, akkor megszűnik a többi, így történt az előzővel is. A másik az, hogy a vége kegyetlen lesz. Nem tévedtem. Polcon maradós lett ő is, mi több, a kedvencek polcán kap helyet.

Köszönöm a lehetőséget - és a minőségi munkát - a Fumax Kiadónak! A könyv (egyébként gyönyörű) borítójára kattintva elérhetitek a kiadó oldalán, kedvezményes áron.