Szereted a Downton Abbey-t? Szeretni fogod ezt is!

Augsburg, 1913. Egy úriház. Egy nagyhatalmú család. Egy sötét titok...

Marie, a fiatal, árvaházból szalajtott lány konyhalányként helyezkedik el a vagyonos és befolyásos Johann Melzer házában, akinek nem messze van híres és jól menő textilgyára. A konyhalány a hierarchia legalja, az összes szolgáló alatt áll, bárki ugráltathatja. Marie nem buta lány, erős és öntudatos, emiatt hamar kivívja a személyzet rosszallását, főleg, hogy hamar fel is kapaszkodik: Johann Melzer feleségének és két lányának egy közös komornájuk van, de néhány hónap alatt Marie a legfiatalabb lány, Katharina jóvoltából komorna lesz a szolgálók (és főleg a komorna) legnagyobb sérelmére. 

A lánynak nem volt egyszerű gyerekkora: 2 éves, amikor édesanyja betegségben meghal, ezután pedig árvaházba kerül, ahol mindenre jut pénz, de az árvákra nemigen. Hamar megtanul élni és túlélni, dolgozik gyárban és szolgálóként, ám itt, Melzeréknél valamiért a nagyságos asszony védelmét élvezi. És senki sem tudja, hogy miért...

Milyen titok fűzi össze vajon a nincstelen árva és a vagyonos úr életét? Mi lesz a művészlelkű, lázadó Katharinával, és a rosszmájú Elisabeth-tel? Paul, a jóképű fiatalúr, Melzer örököse vajon felnő a feladathoz, hogy idővel átvegye apja helyét a gyár élén? Szerelem, ármányok, fogadások, lányszöktetés, 20. századi művészet, Párizs, mélyre temetett titkok, találmányok és hazugságok, a változó világ, a háború előszele... és a hamisítatlan európai úri életmód a 20. század elején, a boldog békeidőkben.

Keele Hall

Meg kell mondjam, én nagyon szeretem a Downton Abbey-t, és repesve várom a szeptemberi mozifilmet :) A kedvencem természetesen Lady Grantham, Lord Grantham édesanyja, akit Maggie Smith hozott botrányosan szerethetően és viccesen. Ez a könyv egy másik Downton Abbey. Egy német Downton Abbey, de néhány változtatástól eltekintve épp ugyanazt hozza. A villa inkább Marie életére koncentrál, őt helyezi a középpontba, de vele és általa megismerjük és megszeretjük (vagy épp nem) a többi szolgálót és az urakat is.

Miután befejeztem a könyvet, súlyos Downton Abbey-hiányom lett, el is kezdtem elölről nézni a sorozatot, amikor e sorokat írom, épp az ötödik részt készülök megnézni, és igazság szerint, amikor elkezdtem írni e posztot, kicsit meg is kavarodtam, hogy mi is történt a könyvben, és mi a sorozatban? :) (Ne aggódjatok, közben sikerült magamban helyretenni :)) Tényleg nagyon hasonló a kettő, ugyanúgy szerethető és érdekes, kissé talán túl idilli, de hát maga a boldog békeidők is túl idilli volt, ezért is ért véget nagyon csúnyán... Kedves, aranyos, szerethető történet, amiben azért akad dráma és fájdalom is, de minden jó, ha a vége jó. És közvetlenül előtte egy elég durva, családon belüli erőszakról szóló könyvet olvastam, szóval nem véletlen, hogy inkább ezt vettem le a polcról következőnek, és nem valami brutális sorozatgyilkosos könyvet.

És tökéletes volt! Nem mondom, hogy szívesen éltem volna abban a korban, azokban a helyzetekben, de valahol mégis egyfajta idillt sugároznak ezek a történetek, minden sötétségük ellenére is. Sötétségből pedig akad itt is: árvaság, az árvaház szegénysége, a kihasználás, hazugságok... Voltak benne nem jól kifejtett részek, pl. Paul és Marie kapcsolata hagyott bennem néhány kérdőjelet, de megbocsátottam. Ez pedig elsősorban a nosztalgia számlájára írható, bevallom :) Ja, és még egy dolog: a borító! Tökéletes, és még a belső felének az élénk, erős magenta-szerű lilás színe, alig tudtam betelni vele olvasás közben :) Egy nap alatt végeztem vele, és várom a folytatást! 

Köszönöm a lehetőséget a Central Könyvek csapatának! A kötet elérhető a borítóra kattintva, kedvezményes áron, közvetlenül a kiadó oldaláról.