Könyvajánló - Szatmáry Zoltán és Aszódi Attila: Csernobil
Mi is Csernobil? Mi történt, hogyan és miért? Mi igaz a tragédiát körülvevő mítoszokból, hiedelmekből? Szatmáry Zoltán és Aszódi Attila könyve közérthetően ismerteti a tényeket.
Az 1986 április 26-án egy szörnyű tragédiára ébredt a világ és a csernobili katasztrófa örökre bevésődött a köztudatba. Ez volt a világ legsúlyosabb nukleáris balesete. Éjjel 1 óra 23 perckor az Ukrajnai SZSZK területén található erőmű egyik reaktora felrobbant. Egy ilyen volumenű esemény magával hordozza a mítoszokat. Ez főleg köszönhető a média ferdítéseinek, a népbutításnak.
"Csernobil, Csernobil...
A világon kevés nevet ismer annyi ember, bármilyen nyelven beszéljen is, mint ezt. Ez az ukrán kisváros ugyanis ma már fogalom. Két évtizede vitatkoznak róla szakemberek, politikusok, kormánytisztviselők és a nagyközönség. Az ott történtek valószínűleg örökre a világtörténelem részévé váltak, akárcsak Pompeji pusztulása és Hirosima tragédiája.
Mi is hát Csernobil?"
A robbanás során több mint 30 ember vesztette életét és több százan szenvedtek sérülést a sugárzás miatt, miközben brutális mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe. És akkor még nem is beszéltünk a 3-4000 rákos halálesetről, amelyet a katasztrófának tulajdonítanak.
Számos könyv, film, tanulmány, stb. foglalkozott a témával az elmúlt évtizedekben, de a pontos tények elhallgatása még a mai napig is rengetegszer tapasztalható. Idén például az HBO borzolta a kedélyeket Csernobil című minisorozatával. A Typotex Kiadó pedig új köntösben jelentette meg ismét Szatmáry Zoltán és Aszódi Attila kötetét, akik szakszerűen mégis közérthetően mutatják be a baleset okait, lefolyását.
Szatmáry Zoltán a Műegyetem tanára, aki '62 óta foglalkozik reaktorfizikával és részt vett a katasztrófa hazai hatásainak hárításában. Aszódi Attila, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója tökéletes párja volt az írásban. 2005-ben például méréseket és vizsgálatokat végzett Csernobilban.
A kötet célja az volt, hogy a bolygónyi léptékű ipari katasztrófát körüllengő mítoszt félresöpörve mutassák meg az építési szabálytalanságokat, típushibákat. De nem csupán a műszaki okokat elemzik, hanem a társadalmi, a vezetési-irányítási okokra is kitérnek. Az emberi felelőtlenség, kötelességmulasztás és vezetői alkalmatlanság mind-mind szerepet játszottak. Arról nem is beszélve, hogy miként lehetett volna csökkenteni a károkat, ha a politikusok nem akarják eltussolni a dolgot.
Nemcsak a baleset ismertetése olvasható a kötetben, hanem az atomerőművek felépítése, a reaktorbiztonság alapjai, a szennyezés földrajzi eloszlása Ukrajna, a szomszédos országok és Magyarország szemszögéből, valamint a sugárzások jellemzői és hatásai. És ne feledkezzünk meg a következményekről sem (a környezet elszennyeződése, a keletkezett anyagi kár, az egészség károsodása, a nukleáris energetika jövője, a társadalmi hatások), valamint Csernobil áldozatairól.
Helyet kapott még a kötetben a 2005-ös Tudományos Expedíció és egy melléklet is, mely a nukleáris tudomány és technika eddig eltelt hatvan évében történt reaktorbaleseteket ismerteti. A kötet tökéletesen foglalja össze mindazt, ami köthető ehhez a tragédiához. A nyelvezete tökéletesen érthető, néhány köznyelvben nem túl gyakran használatos kifejezéssel találkoztam csupán a könyvben, de ha valaki tanult fizikát a középiskolában, nem fog gondot okozni a megértésük. Ha mégis: megtaláljuk ezeket a kötet végén a Szakkifejezések jegyzékében. Csak remélni tudom, hogy ebből a hibából tanul az emberiség és nem fordul elő többet.
Köszönöm a lehetőséget a Typotex Kiadónak!
A borítóra kattintva elérhető a kötet kedvezményes áron a kiadó oldaláról.
Kövess minket Facebookon!
Megjegyzés küldése