Bálint György: Kertésznapló

Könnyen kézbe fogható, szemnek kellemes, de ami a legfontosabb, hasznos tanácsokkal ellátott Kertésznapló 2020 kiadványt tett le a Kossuth Kiadó Bálint György tollából a kertekért bolonduló emberek számára.

Főleg kezdő kertészkedőknek ajánlom e művet, akiknek még vezérfonál szükséges zsebkendőnyinél valamivel nagyobb veteményesükhöz, 5-6 gyümölcsfájukhoz, hogy ne annyi tanulópénzzel kezdjék gazdalétüket, mint tizenpár évvel ezelőtt én azon a cirka 400 négyzetméteren. Mert ha kertészkedni ugyan nem atomfizika, de nem is elhanyagolnivaló készségeket és tudásokat igényel, már ha nem csak a fitoftórától rohadó paradicsomodat akarod nézni vagy a szilvafád teljes moníliás termését. Persze, az is kevés, ha valamikor tanultad, mert gyakorlat nélkül a tudás mit sem ér - elárulom, én is hiába érettségiztem növényvédelmi és agrokémiai szakon, kellett a tudás felfrissítése 30 év városi lét után. Például szőlőt metszeni nem lehet csak fejben: a papírra leskiccelt vázlat tuti nem egyezik saját tőkéd rakoncátlan vesszőinek elhelyezkedésével.

Szóval: vezérfonal a kiskerti gazdálkodáshoz. Hogy januárban (ha addig még nem tetted), szedd le a gyümölcsmúmiákat a gyümölcsfáid ágairól, mert tavasszal már késő, elkezdik szórni a spórákat, és sütheted, abból a termésből abban az évben tuti, nem fogsz se enni, se sütni semmit. Februárban komposzthalmot lazíts, készítsd elő a palántázáshoz szükséges eszközöket, ágyásokat alakíts ki, lehet vetni a korai, fagyálló zöldégek magvait, és így tovább, Bálint gazda szépen végigmegy a hónapokon, hogy a gyakorlatlan, vagy a feledékeny kertész sorvezetőjéül szolgáljon. Sok szabad hely is adódik, ahová a gazda szépen felvésheti megfigyeléseit, hogyan metszett, milyen ágak nőttek ki belőle és merrefelé, hová, mit ültetett, mikor, a permetezés mikor történt meg, milyen élelmezés-egészségügyi vagy munkavédelmi várakozási időnek kell eltelnie, amikor a területre lehet lépni vagy enni lehet a termésből, milyen fejlettségi terminusban van a gyümölcs, amikor megjelent rajta ez vagy az a károsító, és így tovább. Most a magamfajta gyakorlott kertész is feltolta sapkáját a fején, hogy jó lesz ez bíz nekem is, most már csak ott hibádzik a téma, hogy akkor meg minden évben elkelne egy ilyen sorvezető. Hja, az élet nehéz!

Sok-sok szebbnél szebb kép csinál kedvet a napló lapozgatásához anélkül, hogy egyáltalán írni akarna bele az ember. Bálint György beköszönője lírai hangon ecseteli a kert szépségének és hasznosságának kettősét, az elején pedig óriásit tudnék harapni a díszelgő szederbe, mi az hogy! A tanácsok hasznosak és értelmesek, a gyakorlott kertész pedig kiegészítheti saját megfigyeléseivel az általános okosságokat. Ilyenekre gondolok, mint itt mikor jelenik meg a szilvamoly az országoshoz képest, van-e diófúró légy már az ő területén is, az ő talajtípusán milyen kórokozók a leggyakoribbak, és így tovább.

Szóval, nincs mese: kell egy ilyen minden évben. (Toporogva várom a januárt, hogy írhassak is bele!) 

Köszönöm a lehetőséget a Kossuth Kiadónak! A borítóra kattintva elérhető a könyv kedvezményes áron.

Azok a hatvanas, hetvenes évek

 

Mit adott a reneszánsz Európának?

 

Nem csak mi nem élünk örökké

 Tetszik, amit olvastál?