A Frontvonalak sorozat egyik részében a földlakók elitje meglépett a flotta és a technikák addig rendelkezésre álló javával, amelyre igen nagy szüksége lenne az ismert világban élő embereknek a nyurgákkal szembeni harc eredményes lezárására. A renegátok azonban cím és nyom nélkül szívódtak fel - legalábbis jó darabig senki sem képes nyomukra bukkani. De amikor valami halvány remény mutatkozik arra nézve, hogy megvannak, és visszaszerezhető a csúcstechnológia egy része, akkor Drayson alhadnagy az árulók nyomába ered. Igen, Marko Kloos Renegátok című regényéről beszélünk, amely az Agave Könyveknél jelent meg.
Ha még emlékszünk, a Frontvonak sorozatban eddig Andrew Grayson kifejezett ellenszenvet érzett a tiszti rendfokozat és beosztások iránt. Azt tartotta, altisztként sokkal többet képes tenni az emberiségért, de főleg az alárendeltjeiért, mint egy tiszt bármikor is. A történet elején a Mars még mindig nyurga ellenőrzés alatt van, Grayson törzsőrmester pedig a Nemzetközösségi Véderő oremi bázisán kiképző, ahol még külön irodával is rendelkezik, jelzem, már ezen is fel van akadva. Állítása szerint hamarabb fognak a nyurgák szteppelni "végig a kibaszott Brodway-n", minthogy hagyja, hogy belőle tisztet kreáljanak.
Hát.. pedig nagyon úgy néz ki, hogy a Brodway-n nyurgák kell, hogy szteppeljenek, mert Graysont ellenállhatatlan ajánlattal érik el: mi lenne, ha nem az újoncok pesztrálására pazarolná drágán megszerzett képességeit, hanem újra csak a lándzsa hegye lenne a renegátokkal kapcsolatos harc során - de ehhez tiszti rendfokozat kell. Ugyanis úgy néz ki, hogy megtalálták a Föld árulóinak helyét, és most lehetőség nyílik arra, hogy egy nagyon merész felderítőküldetés során utánaeredjenek azoknak a "hazaáruló szarzsákoknak", akik legutóbb megfosztották a bolygót a nyurgák elleni harcba bevethető technikák zömétől, és nem mellesleg arra is, hogy jól elkenjék a szájukat.
Grayson nem akar tiszt lenni, nagyon, nagyon nem akar. Dehát isten és a nyurgák útjai kifürkészhetetlenek, így rövid hezitálás, tiszt felesége állandó ugratása és némi külön feltételek kicsikarása után már ott is landol a mélyűri ugrásra ügyesen áttákolt hajó fedélzetén, rajta azzal a Fallon törzszászlóssal, akinek alacsony rendfokozata ellenére még a pizsamások is előre tisztelegnek. Ugyanis Becsületérem-tulajdonos, amiből egy galaxisban általában egy kézen megszámolható darabszámú kerül kiadásra, érthetetlen bátorság és mérhetetlen találékonyság utóhatásaként.
A katonai múlttal rendelkező Marko Kloos a Frontvonalakat két kisgyermeke nevelése közben, főleg reggelente és esténként írta, majd a könyvkiadók több évnyi sorozatos visszautasítása után végül saját maga jelentette meg az Amazonon. Ahogy mondani szokás, a többi azóta történelem: a Frontvonalak kirobbanó sikert aratott a katonai sci-fik rajongóinak táborában, és azóta Kloos több folytatást is írt hozzá.
Megérkeznek a bolygóra, ahol kiderül, hogy... nos, ehhez már kezedbe kell venni a művet, én mondom, hogy megéri, mert olyan dolgok történnek, hogy az ember csak kapkodja a fejét. És ha még érteni is véli az olvasó, hogy mi miért történt és miért pont úgy és nem másképp, azért a végkifejletnél csak elmormol egy elmentek ti a jó édesanyátokba kezdetű, örökbecsű tirádát. Mert hát azért mégis. A másik: apróság, de arra is fény derül, hogy mi az, ami felhívta a nyurgák figyelmét a Naprendszerre. Senki sem gondolta volna amúgy, hogy pont azért.
A harcban a cél érdekében mindent szabad, becsületes harc kizárva, és Grayson eszerint is jár el, illetve, vele szemben is így járnak el. De addig is, amíg harcra kerül sor, Grayson döbbenettel veszi tudomásul, hogy a tiszti léttel néhány kellemes előjog is jár. S amíg ingerküszöbét egyáltalán nem rengeti meg a becsület nélküli harcmodor, addig szájából egyre-másra röpködnek a katonai szleng nyomdafestéket nem tűrő kifejezései, amikor kárára történik néhány aljas esemény. Igen, a Frontvonalak negyedik részének jellemzői között is ott találhatók Marko KLoos védjegyei: laza humor, pragmatikus gondolkodás, lényegre törő céltudatosság, semmi fölösleges moralizálás. Ez utóbbira amúgy is csak békeidőben ér rá az ember fia.
Bár ebben a részben nem volt nyurgák elleni harc, mégis, a Renegátokra sokáig emlékezni fogok.
Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadótól kedvezményesen meg is vásárolhatod!
Kövess minket a Facebookon is!
Megjegyzés küldése