Milyen nyelv a magyar?

Nyelvészet, tudománytörténet, lassú, alapos, bárki számára érthető, de nagyon is élvezhető leírás nem csak a magyar nyelvről, hanem a nyelvészetről és a nyelvekről úgy általában.

Vadabbnál vadabb, a tudomány valós eredményeit és eddigi ismereteinket abszolút nélkülöző elméletekbe botlunk, ha azt próbáljuk megtudni, hogy honnan származik pl. a magyar nyelv. Ezzel nem is lenne sok probléma, ha nem válna lassan fősodorrá, és nem lenne az abszolút laikusokban igény inkább arra, hogy a semmilyen módon nem alátámasztott elméletet higgyék el a bizonyított helyett. De hogy mik azok, amiket ténylegesen tudunk? Erről szól ez a rövid, alig 200 oldalas könyvecske, ami inkább tekinthető egy esszégyűjteménynek, mint összefüggő kötetnek. Egy gyűjteménynek, amelyben minden írás egy dologról szól: a nyelvről.

Nem annyira a magyar nyelvről, bár kétségtelenül, hogy arról a leginkább, de úgy általában a nyelvészetről, mint tudományról, érdekes nyelvfilozófiai kérdésekről, aprócska nüanszokról, amelyek fokról fokra felépítik és elmagyarázzák, hogy értik a nyelvészek, amikor azt mondják egy nyelvről, amit, hogy jutnak el az eredményhez. Bemutatja egy-egy szó eredetét, a hangok változását, és azt, amit már Noam Chomsky is nagyon jól, bár Nádasdynál sokkal körülményesebben elmagyarázott: hogy a nyelv szerkezeti felépítése a lényeg, és nem a szavak tényleges eredete.

Vannak ókori görög-latin eredetű szavaink, tele vagyunk német és török eredetű szavakkal, de sok szláv nyelvekből származó is van, és persze angolból eredő is. Azt se felejtsük el, hogy ezek a nyelvek - a török, a német, az angol, a szláv nyelvek, a világ minden nyelve -  Teljesen lényegtelen, hogy egy-egy szó honnan ered, a lényeg a nyelvtani, szerkezeti felépítése a nyelvnek, ami egyébként nyelvcsaládonként kisebb-nagyobb mértékben eltérő.

Rendkívül olvasmányos és érdekes könyvecske lett a végeredmény, és érdeklődve merültem el egy-egy szó eredetének okfejtésében éppúgy, mint nyelvfilozófiai kérdések elemzésében. Kicsit hasonlítanám Noam Chomsky: Miféle teremtmények vagyunk? c. könyvéhez, de az egy sokkal komplexebb és összetettebb, de nagyon érdekes kérdést közelít meg egy nagyon érdekes oldalról: a nyelvészet oldaláról. Nádasdy Ádám "nyelvészeti gyorstalpalója" sokkal érthetőbb, mint Chomskyé volt, de csak ajánlani tudom mindkettőt. Korábban sosem gondoltam volna, hogy a nyelvészet lehet érdekes is. Vagy hogy engem érdekelne. De erre most Nádasdy is rácáfolt.

Köszönöm a lehetőséget a Corvina Kiadónak! A kötet elérhető a borítóra kattintva, kedvezményes áron.

Kövess minket Facebookon!