Fedezd fel a Duna kincseit!

Fogd Tittel Kinga könyvét és legyél egy napra turista Budapesten!
A Duna kincsei kötet megmutatja mit érdemes megnézni
és milyen izgalmas történet lapul meg egy-egy híd vagy hajó mögött.
Mert Budapest ismét mesél... 

A Kolibri Kiadó gondozásában megjelent a Mesélő Budapest szerzőjének, Tittel Kingának legújabb kötete, A Duna kincsei. Ha eddig lemaradtál volna a korábbi két kötetről, melyben megismerheted Budapest rejtett titkait, az alábbi linkeken elolvashatod az ajánlómat róluk. Szerintem szuper kötet mindkettő.

Mesélő Budapest

A Várnegyed titkai

A legújabb zsebkönyvben a Duna titkai kerülnek terítékre. Magyarország leghosszabb folyója a világ legnemzetközibb folyója. Áthalad tíz országon, ráadásul vízgyűjtő területén 19 ország osztozik és négy pazar főváros épült a partjaira. A kötetből megtudhatjuk miként lett az egykor "szőke Dunaként" emlegetett folyóból mára a "kék Duna", honnan ered a neve, majd belevetjük magunkat a folyó történetébe.

Olvashatunk az árvízvédelemről és a Duna szabályozásáról. Megismerhetjük a fővárost érintő legnagyobb árvizek történetét, köztük az 1838 márciusi katasztrófát, amikor a töltések nem bírtak a víztömeg nyomását és a mai Nagykörút vonalában két méter magasan örvénylett a jeges víz. Mintegy 150 ember vesztette életét, 2500 ház dőlt össze, rengeteg megsérült és közel 60 ezer ember vált hajléktalanná. Az akkori vízállást több budapesti épület falán is megjelölték, melyek ma is láthatóak, többek között a Döbretei téren a Mesemúzeum falán.

További érdekességeket is olvashatunk árvíz témakörben, az árvízvédelmi fokozatokról, a Duna vízszintméréséről, a Lánchídnál álló vízmérce házikóról, de még arról is, hogy ezután a brutális árvíz után felmerült, hogy a mai Nagykörút vonalán húzódó keskeny Duna-ágat kiszélesítik, hogy megszülethessen a Kárpát-medencei Canal Grande. De sajnos közbeszólt a pénz, emiatt ez csupán terv maradt.

Nem csupán rekord magasságokról beszél a kötet, hanem arról is említést tesz, amikor két évvel ezelőtt mérték a valaha volt legalacsonyabb vízállás, mely csupán 38 cm volt. Ekkor számos kincs bukkant elő a mélyből, hajó- és autóroncsok, régi fegyverek, érmék, a felrobbantott Szabadság-híd romjai, sőt, még sírkövek is, melyeket a '63-ban felszámolt Németvölgyi sváb temetőből hozták "építőanyag" gyanánt.

Ezt követően a szerző megismertet minket a dunai áru- és személyszállítás történetével, a Dunán megjelenő hajók közül néhánnyal, melyek az elmúlt 150 évben szelték-szelik a hullámokat. "Termesgőzösök", kofajáratok, propellerek, vízibuszok, szárnyashajók, vízitaxik, kabinhajók, állóhajók, Duna-tengerjáró hajók és még Budapest kacsája is helyet kapott a kötetben.

Közben kapunk számos érdekességet, többek között a Carolináról (az első gőzhajó a Dunán), gróf Széchenyi István törekvéseiről, hogy fellendítse a személyszállítást, de azt is megtudjuk, hogy a 20. század elején a magyar hajóépítés nemzetközi színvonalon működött, és egy kis szelet jutott a Duna mentén található múzeumként vagy épp szórakozóhelyként üzemelő állóhajóknak is. Nem maradhatott ki a hajózás történetéből az sem, amikor a második világháború után nem csupán a tengeri kikötőjét vesztette el az ország, hanem a flottájának jó részétől is.

Évszázadokon át központi szerepet töltöttek be a kereskedelemben a kikötők, ezért került a történetük a rakpartokkal együtt terítékre. Helyt kapott az Elevátor-ház története, a Duna-korzó, a hidroplánkikötő, a Zeppelin, a Hableány katasztrófája, Duna-fürdők, evezések, vízi- és légi parádék, vízimolnárok, aranyászok, történetek a befagyott Dunáról, például, amikor 1830-ban 99 napon keresztül folyamatosan be volt állva a jég Pest-Budán. (Fotó: 1956. február - A befagyott Dunán)

Miután rengeteget megtudtunk a Dunáról és partjairól elérkezünk a folyó büszkeségeihez, a hidakhoz. Sorban megismerkedünk a hidak történetével, méreteivel és néhány apró izgalmas érdekesség is helyet kapott. Elsőként a Lánchíd, azt követi a Kossuth-híd, melynek ma már csak az emléktábláját láthatjuk a Batthyány téren, majd jön a Margit híd, a Szabadság-híd, a világrekorder Erzsébet-híd, az ideiglenes pontonhíd, a "Böske", a Petőfi híd, az Árpád híd, a Rákóczi híd, a Déli összekötő vasúti híd, a Megyeri híd és végül a legkevésbé ismert, a Deák Ferenc híd.

Ha már sok mindent megtudtunk a hidakról, jönnek a szigetek, partszakaszok és öblök. Itt is kapunk izgalmas információkat, történelmi érdekességeket. Tudtad, hogy az Óbudai Hajógyárban bocsátották vízre a gróf Széchenyi Istvánról elnevezett gőzhajót? Ráadásul ekkor, 1844. augusztus 10-én az avatáson csendült fel először az Erkel Ferenc által megkomponált himnusz.

Tittel Kinga kitett magáért, számos érdekességet szedett össze a Dunáról. A kötetet pedig még izgalmasabbá teszi a számtalan idézet, fotó és Garaczi Glória illusztrációi. Ez a könyv picit talán komolyabb és töményebb, mint az előző kötet. Rengeteg történelmi eseménnyel, helyszínnel. Egy jó kis játszva tanulásra alkalmas kötet. Vedd kezedbe a könyvet és indulj el a Duna partján, majd fedezd fel a folyó páratlan világát. A kötet végén pedig jópofa feladatként találsz képeket szobrokról, lámpákról, vésetekről és nincs más dolgod, mint felkutatni őket. Azt például tudod, hogy hol található a jobbra látható Newton szobor? (Megfejtés a poszt alján.)

A kötetet a Kolibri Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!