Kultúrpara

2020. szeptember 6., vasárnap

Lelked szélfútta madártoll

 Tudtad, hogy a hatodik dalai láma verseket is írt? Méghozzá nem is akármilyeneket! 

1_24.png

És most a Corvina Kiadó - igényes, gyönyörű kiadványban - Rab Zsuzsa József Attila-díjas író, költő, műfordító és Sári László József Attila-díjas író, műfordító és gyakorló tibetológus, a tibeti irodalom és költészet szaktekintélye közreműködésével elhozta nekünk ezt a különleges verseskötetet.

Ezek a versek nem csak első látásra teljesen mások, mint a megszokottak, különösen, mint a megszokott szerelmes versek. Rövid, csupán négysoros elmélkedések, amelyekben nem is annyira a szerelem öröme, inkább az a tudat jelenik meg, hogy a szerelem is, az élet is, bár jó és szép, múlandó. Ez a nézet a teljesen eltérő kultúrából és életszemléletből fakad. De Cangjang Gjaco, akinek ez csupán a nevének rövidítése, igen kalandos életet élt.

E világnak minden dolga
vízben tükröződő kép csak.
Lásd s tudd: e tűnő rajzolat
sohasem lehet valóság.

1682-ben elhunyt a nagy előd, az ötödik dalai láma, aki uralkodása alatt egységesítette és megerősítette a teokratikus állami berendezkedést. Nem akarták a halálát bejelenteni, amíg a főlámák meg nem találják a reinkarnációját, az utódját. Meg is találták, egy tehetős család fiában (hm... nyilván én vagyok a cinikus, de vajon mennyi értékükbe fájt a családnak, hogy a főlámák pont az ő fiában ismerjék fel a dalai láma reinkarnációját?...). A csecsemőt, aki 1683-ban született, és a családját egyes források szerint a régens, aki egyébként valószínűsíthetően az 5. dalai láma fia volt, titokban a palotába, más források szerint egy másik helyre vitték, és megkezdték a nevelését. 

1_205.jpg

Metszet a hatodik dalai lámáról

A dalai lámák évszázadok óta ugyanazt a nevelést kapják, amelyek öt nagyobb és öt kisebb részből tevődnek össze. Ez a logika, a tibeti művészet és kultúra, szanszkrit nyelv, buddhista filozófia és orvoslás. A filozófia öt kisebb részre oszlik: a bölcsesség tökéletessége, a középút filozófiája, a szerzetesi fegyelem kánonja, metafizika és logika és episztemológia. Az öt kisebb tárgy a zene és dráma, a stilisztika, asztrológia, versmérték és verselés, valamint lexikográfia. A jelenlegi dalai láma, a 14. a sorban, Tendzin Gjaco pontosan ugyanazt a képzést és oktatást kapta elvileg, mint a 300 évvel korábban élt elődje, a rövid életű hatodik dalai láma, Cangjang Gjaco.

A tested hússzirmú virág,
temető kertjében nyíló.
Lelked szétfútta madártoll,
a halál szűk ösvényén száll.

Tibet helyzete nem volt egyszerű: a fennsíkokon, a szűk termést biztosító földeken kellett megoldaniuk mindig is azt, hogy sem a falvak népe, sem a szerzetesek és az állataik ne éhezzenek. Ez olyan jól sikerült az észszerű szervezésnek, és az időjáráshoz való pontos alkalmazkodásnak hála, hogy a jegyzett történelmük során nem tudunk éhínségről, pedig a tibeti történelem, kultúra és irodalom igen gazdag, első leletei a 7. századig nyúlnak vissza. A főlámák és dalai lámák mindegyike szinte nagyot alkotott irodalmilag, szakkönyveket és krónikákat, illetve verseket is nagyon sokan írtak, a tibeti irodalom és költészet sokkal gazdagabb, mint a környező országoké. De ekkor, az 1600-as évek végén, 1700-as évek elején a ojrát mongolok vezére, Lhabzang kán már a tibetiek támadását tervezte. Végül kitudódott, hogy a nagy ötödik dalai láma meghalt, ezért a régens kénytelen volt beiktatni a még mindig nagyon fiatal Cangjang Gjacót, akit azonnal megkedvelt a nép is. Néhány évvel később, 1705-ben Lhabzang kán le is rohanta Tibetet, megölte a régenst, és elfogatta a dalai lámát, akinek egy évvel később sikerült megszöknie, ám nem sokkal ezután a katonák megint elfogták, és vélhetően megölték. A dalai láma ekkor csak 23 éves volt.

Már csak halála után derült ki, hogy a népszerű és ifjú uralkodó, az istencsászár igencsak kedvelte a hölgyeket és a bort, rengeteg szerelmes verset is írt, ami a mi szemünkben kevésbé tűnik szerelmes versnek, de mégis, nagyon sok köztük a sokkal mélyebb és elgondolkodtatóbb költemény, mint a nálunk megszokott kissé egoista szerelmi költészet. Álruhába bújva éjszakáit a közeli nyilvánosházban töltötte - verseinek nagy része az itt szövődött kapcsolatok és egyéjszakás kalandok nyomán született, és ezeket nagyon szerették az ott dolgozó hölgyek is, ahogyan igen népszerű volt köztük a szépszavú fiatalember is.

Igazán különleges és gyönyörű kiadvány ez, amelyben bár sok vers - számomra - középszerű, de tényleg sok olyan is van, ami kifejezetten szép, és sokkal megrendítőbb, mint a legtöbb "nyugati" vers. Egyszerű érzéseket, mint a vágy, és összetett dolgokat, mint az élet, a halál, az elmúlás, a természeti képek, és ezek kapcsolata, egyaránt tartalmaznak és megjelenítenek. 

A vágyódásból bűn fakad,
a bűnből hamis képzetek.
Pedig a lelkek, szegények,
csupán szeretni akarnak.

Számomra azonban nem is a különleges versek jelentettek igazán nagy értéket ebben a könyvben, hanem Sári László utószava, amelyből bepillantást nyerhetünk ennek a különleges országnak a kultúrájába és költészetébe egyaránt, és nagyon érdekes volt megismerni mindazt, ami a hatodik dalai láma, Cangjang Gjaco kalandos életét jellemezte. Szeretem az ilyen különlegességeket, és jó volt megismerni ezeket a verseket is azért. Az igényes, kemény kötéses kiadvány pedig csak emelt az egészen: gyönyörű ajándék lehet belőle egy erre vevő embernek. A borítóképen a Wellcome Collectionből származó, 1800-as években, ismeretlen művész által készített metszet látható.

Köszönöm a lehetőséget a Corvina Kiadónak! A kötet elérhető kedvezményes áron a borítóra kattintva.


Kövess minket Facebookon!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése