Könyvajánló - Rubik Ernő: A mi kockánk
"A Kocka egyszerre vált gyerekjátékból egyre népszerűbb versenysporttá, valamint a mesterséges intelligencia és a magasabb matematika területén végzett kutatások eszközévé és felfedezések ihletőjévé."
Idén júniusban a Libri Kiadó nagy elánnal kezdett bele Rubik Ernő A mi kockánk című könyvének beharangozásába. Én izgatottan vártam és végre elérhető! A kötet tíz országban egyszerre jelent meg, pillanatok alatt lett nemzetközi könyvsiker. Azért valljuk be: ez annyira nem is meglepő. A Rubik-kocka néven világhívűré vált játék lett a lehetetlen problémák jelképe, annak ellenére, hogy bizonyított tény, bármely összetekert állásból húsz lépéssel kirakható a klasszikus kocka.
Rubik Ernő játéktervező, építész, tanár, akadémiai tag egy olyan különleges kockát álmodott meg a 70-es évek elején, amely a világhírnévig repítette művészt és alkotását. A többdimenziós testek átláthatóságáért született kockát rengetegen ismeri a világon és sok millió háztartásban fel is lelhető egy-két darab. 40 éve került a boltok polcaira és és több mint 500 millió darabot adtak el belőle, ezzel mai napig a világ legkelendőbb játéka.
De miről is szól Rubik Ernő könyve?
"Ez a könyv sok mindenről szól; kreativitásról, szimmetriáról, oktatásról, építészetről, kérdésekről, játékosságról, ellentmondásokról és a szépségről is. De lényegében rejtvényekről szól. Arról a rejtvényről, mely jómagam vagyok."
Az első fejezetben rögtön megtudjuk, hogy mennyire nehéznek érezte a szerző az írást. Az anyaghoz szokott, amely formázható, tapintható és vannak törvényei, míg a szavakban semmi konkrét nincs, csupán egymás közötti megállapodásokon múlnak. Azt viszont leszögezném, hogy bár ódzkodott az írástól, egy remek könyvet vehettem a kezembe. Ugyanúgy rabul ejtett a története, a stílusa, mint maga a Rubik-kocka.
Aztán mesél az édesapjáról, aki megszállottja volt a tökéletes vitorlázó repülő megalkotásának, rengeteg szabadalom fűződik a nevéhez. Később rádöbbent, hogy valami új megalkotása és tökéletesítése is egy rejtvény, amelyeket már gyerekként is imádott és képes volt órákig törni a fejét egy-egy új megoldáson. A rejtvények minden kreatív tevékenység alapjait képezik, hiszen koncentrációt, kíváncsiságot, játékosságot igényelnek és persze a vágyat, hogy megoldjuk őket.
Olyan játékokról olvashatunk, amelyek meghatározó élmények voltak Rubik Ernő számára és arról is olvashatunk, hogy más kockák miként nyűgözték le. Mosolyogtam, amikor például a Szóma kocka (lásd a bal oldali képen) merült fel a kötetben, mert a nappaliban pont egy ilyen áll két Rubik-kocka mellett a tv-állványomon.
Számos alkalommal megkérdezték már tőle, hogy ki Rubik Ernő. Imádtam az erre adott válaszát, mely egy nagyon hosszú lista lenne: többek között építész, feltaláló, lektor, tanár, apa, menedzser, stb, de igazából ezek mindegyike, de épp az kerül előtérbe, amelyik az adott pillanatban, helyzetben, tevékenységben szükséges. Minek is kéne bárkit beskatulyázni? Ám végül mégis sikerül egyszerűsítenie:
"...játékos ember vagyok, azaz olyasvalaki, aki szeret játszani."
Érdekes gondolatokat olvashatunk az intelligenciáról, a gondolkodásról, a tanulásról, a fejlődésről, önfejlesztésről, az intézményes és intézményen kívüli oktatásról. Kicsit csapong a szerző, ami engem nem zavart, így egy-egy régi történet mindig bekúszik a gondolatai közé. Például a szüleiről, milyen emberek voltak ők, hol és hogyan éltek, hogy mi az, amiben hasonlít rájuk, milyen tulajdonságokban melyikükre hasonlít. Ismerkedünk még gyerekkorával, a festészet, a rajz iránti szeretetével. Mindig vonzotta a művészet, de valami hasznos dolgot szeretett volna csinálni. Ezért döntött a képzőművészet helyett végül a Műegyetem és az építészmérnöki pálya mellett. De ez nem volt elég, elment az Iparművészetire, ahol megtalálta a helyét, a hivatását.
Miközben tanult taníthatott és alkothatott is. Mikor megalkotta a Kockát még amatőr volt. Nem volt ipari formatervező és a játékokról sem rendelkezett szaktudással. Egy lelkes, fiatal, amatőr feltaláló, amatőr mérnök volt, aki más autodidakta módon szerezte ismereteit. Amikor ábrázoló geometriát tanított született meg a Kocka ötlete. A legtöbb embernek gondot okoz a térlátás, ezért amikor az egyetemen tanított próbálta játékosan megváltoztatni a diákok gondolkodását a környezetükről. Elkezdte érdekelni, hogy egy olyan háromdimenziós tárgy létezése, amely a a tengelyei mentén elforgatható. Aztán vitte tovább a kíváncsisága, hogy mit lehet ebből még kihozni.
"...a kíváncsiság az a szikra, amely lángra lobbantja a kreativitást."
Részletesen elmeséli miért és miként született meg '74-ben a pár évvel később világhírűvé vált Kocka. Arról, hogy milyen problémákkal szembesült menet közben és hogyan próbálta megoldani ezeket. Megtudjuk, hogy egy homályos koncepcióból hogyan született meg egy valóságos tárgy. Amikor pedig a kitartás kerül fontosságánál ismét kapunk egy családi történetet.
"Emlékszem arra a pillanatra, amikor elkészültem a végső verzióval. Óvatosan a kezembe vettem, és elkezdtem mozgatni. Szinte magától ment. Ez volt az a pillanat, amelyre mindvégig vártam."
Élvezettel olvastam arról, hogy miként született meg ez a különleges kocka, amely az én gyerekkoromból is idéz jópofa emlékeket. Az első Rubik-kockámat még óvodás koromban kaptam. Apukám a kezébe vette, majd leült vele a konyhába, egy órányi mérgelődés után darabokra szedte, szépen összerakta, hogy stimmeljenek az oldalak, a kezembe nyomta és közölte, hogy ez hülyeség. 6-7 éves voltam, mikor először sikerült a helyére forgatnom és boldogan mutattam, mire ő duzzogással a hangjában egy horkantás kíséretében közölte nemes egyszerűséggel: "Ez remek". Évekkel később szóba került az eset és mondta, hogy büszke volt ő, de mellette az egóját azért keményen megterhelte, hogy nem sokkal előtte vertem meg először sakkban, így a Kocka már sok volt neki. :D
Tetszett, amikor maga az alkotó arról mesél, hogy milyen félelmetes volt a történelem első összekevert Kockáját tartani a kezében és megoldani egy problémát, amely nem létezett volna, ha nem készül el a Kocka. Azóta emberek milliói méregették bátortalanul ezt a különleges tárgyat. Ezután mesél a szabadalomról, a gyártási folyamatról és arról, hogy 1977-ben a magyar boltok polcaira került. Három évvel később pedig eljutott az Egyesült Államokba is, hogy még több embert hódítson meg. A Kocka elkezdte a maga útját járni.
"A Kocka azért lett "bűvös", mert pillanatok alatt képes volt elbűvölni és rabul ejteni bárkit, aki kézbe vette és megpróbálta megoldani."
Nagyon tetszett a könyv. Azok a részek is, ahol a magánéletéről mesél vagy a tanításról, de a legizgalmasabb számomra mégis a részletes leírása volt a folyamatnak, amelyben megszületett egy ilyen egyszerű és mégis nagyszerű és páratlan dolog. Nemcsak a születéséről olvashatunk, hanem a hirtelen jött népszerűségéről is és a mélyrepülésről is. Közben azért nem maradhattak ki a további izgalmas Rubik termékek sem, a Kígyó vagy a Gubanc. De arról is olvashatunk, hogy milyen érzés, amikor az ember nevéből márkanév válik és talán sokaknak fogalma sincs róla, hogy ember van a név mögött, aki ma is él. Élveztem és szerettem ezt a könyvet és nemcsak azoknak ajánlom, akiket elbűvölt a Kocka, hanem bárkinek, aki egy izgalmas életútra kíváncsi.
"Amióta a Kocka 1974-ben belépett az életembe - és főleg, ahogy egyre többen megismerték -, kicsit úgy érzem magam, mint Dzsepettó, aki végignézi, hogy kel életre és kezd önálló életet a műve."
Köszönjük, Libri Kiadó!
Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál mindig kedvezménnyel szerezheted be!
Ha tetszett, vagy érdekelnek a könyvek és sok más érdekes téma, kövess minket Facebookon is, hogy ne maradj le a legfrissebbekről!
Főkép: fb.com/librikonyvkiado
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése