Kultúrpara: Pokorny Lia: receptgyűjtemény a fenntarthatóság jegyében

Ki gondolta volna, hogy a bolygó védelme a konyhában kezdődik, fakanállal a kezünkben?

Erre az egyszerű tényre mutat rá Pokorny Lia a 21. Század Kiadó gondozásában megjelent Holnapra is marad című könyvében, amely a fenntartható világot tűzi ki célul az étkezés terén is. Segítőtársaival összegereblyéztek több tucatnyi olyan receptet, amelyekben a fenti gondolat az irányadó. Szerepel a kötetben receptjeivel Főzelékes Feri, Ormós Gabi, Papp Luca, Berényi házaspár és Karalyos Gábor - ha valakit kihagytam, csak a véletlen műve. Természetesen jócskán találhat az érdeklődő Pokorny Liától is leírásokat saját kedvenc ételeiről.

Enni mindenki szokott, kezdi Pokorny Lia az olvasóknak írt előszavában. Az étel számára csak a tisztelet hangján említhető, mert az ennivaló otthont, szépséget, tápláló szeretetet jelent, az élet örök körforgását. Ételt nem dobunk ki, inkább azt és annyit főzünk, ami biztonsággal elfogyasztható, ezért néhány barátját megkérve állította össze ezt a receptgyűjteményt, amely sok kreatív ötlet bevetésével fenntartható, egészséges és finom ételek készítéséhez nyújt mankót bárki konyhájában.

Pokorny Lia és Főzelékes (Szatmári) Feri

Az igényes kialakítású kötet címét olvasva (nem tehetek róla), azonnal az alábbi gyemekmondókára asszociáltam:
Csiga-biga gyere ki,
Ég a házad ide ki.
Kapsz tejet, vajat,
Holnapra is marad.
Ha nem jössz ki, megbánod,
Nem leszek a barátod!

Hogy a tej, vaj mennyire egészséges Pokorny Lia értelmezésében, annak gyorsan utánalapoztam, vajra hamar rá is bukkantam, de tejre nem, mindenféle helyettesítő termékekre annál inkább, úgy mint kókusztejre és társaira. Nos, miután nálam hetente házi tej van, szép szemű tehenek tőgyéből frissen fejve, így szívfájdalom nélkül pöckölöm ki a növényi tejeket a receptekből, és mondhatom, semmi kárát sem látja egyetlen íz sem (mert ez meg az én konyhám, ugyebár). Van helyettük viszont garmadával csicseriborsó, gersli, karfiol, citrom leve és reszelt héja, méz, mazsola, köles, sárgarépa, gyömbér, rizsliszt, fokhagyma, és így tovább, megállás nélkül sorolhatnám az alapanyagot mesés gazdagságú felhozatalát. Sőt, ha kell, tojás nélküli rántottát is képes rittyenteni ez a nem mindennapi művésznő!

Miután Pokorny Lia vegán, így húst, tojást ne keressen senki sem a receptek hozzávalóiban, ugyanakkor remek hús- és tojáshelyettesítők szerepelnek itt-ott a leírásokban. Például Karalyos Gábornak évek óta van a tarsolyában vegán húsleves recept, a könyvben lévő képen igazán jól mutat, ízre nem tudom, maradok a saját változatomnál. Ugyanakkor egy jó zöldséglevesre bármikor be tudok nevezni, ha kell, sütőtökkel és szegfűszeggel is, ahogy az ottani vegán recept kínálja. Végül is... minden az arányokon és a fűszereken - no meg a nyitottságon - múlik, nem igaz? Érdekes az almáspite receptje is, egyszer feltétlenül ki kell próbálnom! Ugyanis erősen fel van turbózva. Jómagam a fahéjas, szegfűszeges változatot ismerem, sütöm és szeretem, de minden valamirevaló háztartásban szokott otthon lenni gyömbér, meg ilyen téli időszakban narancs is. Mert ebbe a süteménybe azok is kellenek! A kötetben róla készült kép se piskóta, beleharapnivalóan gusztusos.

A képek minősége több, mint említésre méltó: színei, fényei, alkalmazott kompozíciói művészi színvonalra emelik a kötet értékét. A fotók Fényes Gábor nevéhez fűződnek, az ételek fényképezésre előkészítését Filep Kata stylist végezte.

Őszi béta sárgarépa, alma, narancs, édeskömény és gyömbér felhasználásával

Mi a kötet legfontosabb mondanivalója? Tanuld meg az ételek rutinon túli készítését is! Meglepő ízekre, ízkombinációkra lehet rábukkanni, és hamar gyakorlatot lehet szerezni a maradék nélküli főzésre, de arra is, hogy az otthonodban fellelhető alapanyagokból hozd ki a lehető legtöbbet. Bármely időben (nemcsak a mai vírusosos helyzetben) érdemes erre a tudásra szert tenni.

Kiknek javaslom forgatásra a szakácskönyv receptjeit? Mindenekelőtt vegánoknak, hiszen minden értük és nekik készült az ételsorok leírásai alapján. Ugyanakkor a magamfajta húsevőnek is adnak plusz lehetőségeket eltérni a mindennapos gyakorlattól. Egy betegség során, estefelé, vagy csak úgy nekem is jól esik egy könnyű céklalé felturbózva (annál is inkább, mert egy hete szedtem fel a kertből ezt a zöldséget, és éppen a felhasználás módozatain töprengek), vagy egy bográcsos zöldségpörkölt (bogrács nélkül, ebben a zegernye időben nincs az az isten, hogy kimossam a 20 literes bográcsot, más méret meg nincs idehaza), netán egy zsályás babkrém. Jut eszembe, meg kell néznem a kertben, milyen állapotban van a zsályám. Nem fagy el télen, arra emlékszem csak biztosan. Annyi más zöldfűszert használ még a szerző és segítői az elkészített ételek során, hogy jövőre muszáj lesz jobban felkészülnöm ezekből. Mert amúgy szinte minden megtalálható a kertemben, csak nem tartósítottam, aszaltam (stb.) őket télire, mert ugye, minek... Hát ezért, mutat rá Pokorny Lia, hát ezért, édes lelkem, mert télen is jól tud jönni néhány menta vagy zsályalevél (is). És igen. Itt hallom kellemes orgánumát a fülemben, ahogy csak ő tudja (tudná) mondani: édes lelkem.