A világ folyamatainak mozgatórugói alapvetően SOSEM változnak, legfeljebb a velük kapcsolatos kérdésekre adott vagy adható válaszok hangsúlyai tolódnak el - erre mutat rá Peter Frankopan történész a Selyemutak című művében. A Park Kiadónál megjelent kötet szétcincálja az ismert történelmi tényeket, és új kontextusba helyezve hökkenti meg az olvasóit.
Aki azt gondolná, hogy a globalizáció mai fogalom, azt ki kell ábrándítsam, régebbi, mint azt józan ésszel gondolni lehetne. Igen, szinte az emberiség fejlődésével azonos korú: mihelyt sűrűsödni kezdtek a hatalmi centrumok, megjelent a pénz vagy bármilyen pénznek elfogadott termék a cserekereskedelemhez, azonnal arról kezdett el gondolkodni minden uralkodó, hogyan tudna a talpon maradáshoz, fejlődéshez, áruik - és mellette eszméik - terítéséhez minél nagyobb területre és befolyásra szert tenni. Tadamm! A világ folyamatainak mozgatórugói alapvetően SOSEM változnak, legfeljebb a velük kapcsolatos kérdésekre adott vagy adható válaszok hangsúlyai tolódnak el erre vagy arra.
Nem hiszed? A szerző pedig kiváló példákat hoz minden feltevésére: szétszedi a történelem ismert tényeit és új képeket rak ki belőlük, az olvasó pedig legfeljebb az állát igyekszik felkanalazni, ahogy belegondol a tények új értelmezésébe. Persze, minden kor gyermeke úgy gondol saját magára, hogy az általa megélt időszak a legfejlettebb, a leg-leg-leg minden szempontból, és sajnálattal gondol az őt megelőző történelmi érákban élőkre: mit tudhattak azok, ugyan már! Elmaradottak, még a sült krumplit sem ismerték! Hja, azt sok területen tényleg nem, de azt például tudtad-e, hogy történelmünk oktatása erős hiányosságokat szenved? Például az európai történelemre olyan nagy hatást gyakorló kereszténység nemcsak kifejezetten európai gyökerekkel bír, s hogy egy, a Kína kapuját jelentő oázisvárosban (mai Irán területén) hamarabb alapult érsekség, mint mondjuk Canterburyben? (Mit szólsz?)
Peter Frankopan (1971) az Oxfordi Egyetem professzora, a Centre for Byzantine Research igazgatója. Rendszeresen tart előadásokat a világ legnevesebb egyetemein, többek közt Cambridge-ben, a Yale-en, a Harvardon, a Princetonon és a londoni King’s College-ban. 2019-ben az angol Prospect Magazine a világ 50 legkiemelkedőbb gondolkodója közé választotta. A The New Statesman szerint „ő napjaink történész rocksztárja”. Selyemutak című könyve eddig több mint 30 nyelven jelent meg.
A hírnév és a vagyon évszázadokon át Nyugaton, a két Amerika új világában várta a merészeket. A kalandra és meggazdagodásra vágyók ma a Keletre függesztik tekintetüket. A Közép-Ázsiában, majd Kína és India jókora részein át húzódó térség valaha uralkodó szerepet játszott a világ gazdasági, politikai, kereskedelmi és kulturális életében, s most hasonlóan meghatározó jelentőségre tesz szert. A világtörténelem új szempontok alapján megfogalmazott nagy áttekintése, a Selyemutak szemkápráztató feltérképezése azoknak az erőknek, amelyek birodalmakat virágoztattak fel és taszítottak a mélybe, áruk és eszmék áramlását irányították, napjainkban pedig a nemzetközi viszonyok és folyamatok új fejezetének kezdetét ígérik.
Forrás: Park Kiadó
Az előző korok embereit, tetteiket lebecsülni balgaság. A Selyemút mentén kiépülő gazdasági és hatalmi centrumokban óriási volt a pezsgés, a gazdasági élet virulenciája életben tartotta a szűkebb és tágabb környéket, embereket vonzott, virágozhatott a kultúra, a tudósok teóriákat gyárthattak az ismert világ problémáira. A szerző szerint eleve hibás az európai nyugatcentrikus történelembeállítás: történelmünk középpontja évezredeken keresztül Közép-Ázsia volt, a Mediterránum keleti részétől kezdve a Csendes-óceánig tartott ez a hatalmi centrum. Európa, India és Kína mondhatni, az idők kezdete óta érintkezik egymással a legendás selyemutakon keresztül, ahol nemesfém, fűszerek, kelmék, energiahordozók jöttek-mentek a kereslet-kínálat mentén. Ha ezt a mába átfordítjuk, a második világháború óta - egy rövid atlanti területi központú felemelkedés és Amerika látványos elbizonytalanodása után - bizony, bizony, megint Ázsia a világ közepe, még ha laikusnak ez nem is tűnik fel annyira.
Peter Frankopan nagy történelmi csomópontokon keresztül világítja meg a Selyemutak lényegét és jelentőségét, egyrészt, hogy a globalizáció egyáltalán nem mai fogalom, másrészt mi a mongol hódítások máig tartó öröksége (magyar vonatkozásokat is érintve), harmadrészt, hogy milyen kapcsolatban voltak a hidegháború eseményei a Selyemút térségeivel, és negyedrészt, ma miért tiltakoznak bizonyos államok ennek a térségnek ismételt felfejlesztése miatt, de az is nagyon fontos kérdés, hogy a régmúlt történelmi korokban alapjában véve elfogadó és barátságos perzsák mitől lettek annyira dühösek és agresszívek mára. Ezek nagyon fontos kérdések, amelyek mellett sok-sok minden eltörpül. Olyan mindennapi tények függnek tőle, minthogy mennyibe kerül egy liter üzemanyag, vagy egy kiló kenyér - igen, neked, a te életedben, most.
Dzsingisz kán, akinek hódításaiba beleestünk
„Manapság nagy körültekintéssel igyekszünk felbecsülni a gyors gazdasági növekedés valószínű hatásait Kínában, ahol a luxuscikkek iránti igény az előrejelzések szerint a következő évtizedben megnégyszereződik, és feszült figyelemmel kísérjük a társadalmi változásokat Indiában, ahol ma már több embernek van mobiltelefonja, mint ahányan vízöblítéses vécét használhatnak. Egyik ország sem jelenti azonban a legjobb nézőpontot a világ múltjának és jelenének szemléléséhez. Valójában egy évezreden át ez a Nyugat és Kelet, Európa és a Csendes-óceán között húzódó régió volt a világ tengelye. Ez az a régió, ahol a világ nagy vallásai megszülettek. Itt emelkedtek fel és hanyatlottak le hatalmas birodalmak, s a küzdelem hatásai érzékelhetőek voltak sok ezer kilométernyi távolságban is. Aki itt megáll, másképpen látja a múltat, és feltárul előtte egy bonyolult, szoros összefüggésekkel átszőtt világ, amelyben az egy-egy kontinensen végbemenő történések hatással vannak a másikra, ahol a közép-ázsiai események utórezgései Észak-Afrikában is érezhetők, ami Bagdadban végbemegy, az visszhangot ver Skandináviában. A történelmi megrázkódtatások szétterjedtek a szélrózsa minden irányába futó hálózaton: az útvonalakon, amelyeken zarándokok, harcosok és kereskedők közlekedtek. A 19. század végén egy kiváló német geológus, Ferdinand von Richthofen (az első világháborúban legendává vált pilóta, »a vörös báró« nagybátyja) selyemutaknak – Seidenstraßen – nevezte el ezt a nagy jelentőségű, eleven hálózatot.”
Azok a híres Selyemutak a térképen
A mű szórakoztatva tanít, alaposan utánajárva a tényeknek, amit mi sem bizonyít jobban, mint a kötet végén, annak 1/5-ét kitevő forrásjegyzék: a szerző óvatos éberséggel járt körül minden apróságot, annak látszatát is elkerülve, hogy bárkinek szavait is magáénak tulajdonosítsa, de mégis citálja azokat oda, ahová valók, mert semmit sem kell hozzátennie vagy elvennie belőlük. A régmúlt eseményeiből olyan friss, mai politikai, gazdasági folyamatokra mutat rá, amik új kontextusba helyezik napjaink történéseit. Figyelj csak! Egyetlen tavalyi hírt hozok neked: Hszi Csin-ping, a 67 éves politikus, Kína első embere (a Kínai Népköztársaság elnöke) létrehozta az Egy övezet - egy út kezdeményezést, amelynek lényege, hogy az egykori Selyemút vonalán létrejövő infrasruktúra mentén szárazföldi és vízi úton összekösse Kínát Közép- és Délkelet-Ázsiával, Európával, Afrikával, illetve a Közel-Kelettel (a kezdeményezés a kereskedelmi beruházások mellett tudományos, oktatási és kulturális területek fejlődését is előmozdíthatja). Olaszország egyértelműen csatlakozni kíván ehhez a formációhoz, amit viszont az Egyesült Államok még egyértelműbben nehezményez. Úgy fogalmaztak a csatlakozással kapcsolatos bírálatukban, hogy igen, ez valószínűleg segítene Olaszország gazdasági helyzetén, de ezzel egyidejűleg jelentősen ronthatja az ország nemzetközi megítélését. (Magyarország is csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, elvileg nagy elosztóközpont lehet az országban, további útjára bocsátva az ideérkező árukat.)
Örömmel javaslom történelmi összefüggések rajongóinak olvasásra a művet. A kötet tömegre súlyos, mégis nehéz lesz letenni a kézből, annyira le fog kötni a szerző által szétcincált történelem mozaikokból újrarendezett tablóképe, amelynek súlypontja éppen most tolódik el Kelet felé.
Köszönöm a lehetőséget a Park Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.
Egyedül a falon - Alex Honnold lélegzetelállító útjai
Kövess minket Facebookon!
Fordította: Makovecz Benjamin
Cím: Selyemutak - Egy új világtörténet
Szerző: Frankopan, Peter
Kiadó: Park Könyvkiadó Kft.
Oldalak száma: 660
Megjelenés: 2020. október 21.
Kötés: Kartonált
ISBN: 9789633555491
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése