Czingel Szilva néprajzkutató-kultúrantropológus megítélése szerint a kérdésekre adható válaszok 1880 és 1945 között történtekben keresendők: a második világháborút megelőző hatvanöt év döntő hatással volt a női testkultúrára. Amíg a Monachia (Osztrák-Magyar Monarchia) női testideálja szigorú erkölcsi kódexek és társadalmi korlátok közé szorult, erős férfikontroll alatt, addig az erkölcscsősz konzervatív értékek mentén állig be volt bugyolálva a női test, és már az úszásuk is frivol tevékenységnek számított. A fürdőkultúra, aztán a különböző sportok - tenisz, sielés - fokozatosan láthatóvá tette a nőket a családon és anyaságon kívül is.
"Hogy felvette-e a modern jómódú magyar nő a versenyt a New York-ival? Megpróbálta persze, de gyakran csúfos kudarcot vallott. Erre látunk példát a Hypolit, a lakáj című filmben. A grófi lakáj megpróbál nagypolgári úrnőt faragni Schneider Mátyásnéból, ennek pedig feltétele, hogy az asszony felsorakozzon az új női ideálhoz, aki karcsú, és aki sporttal és diétával sanyargatja testét, hogy a teste megfeleljen a kor elvárásának."


Természetes, hogy a Nagy Háború sok erőfeszítést követelt a lányoktól, asszonyoktól, akiknek egyre nagyobb teherré vált férfias munkák elvégzésekor a fűző és egyéb kényelmetlen divatok, kezdtek öntudatra ébredni: ha el tudják végezni a férfiak munkáját is, akkor ki az, aki vissza akarna térni a férfiak gyámsága alá? Egyre több sajtótermék jelent meg, amely a reklámok és fizetett, nem reklámnak látszó cikkek mentén kényszeredett megélni, azok pedig nyugati mintára egyre több terméket próbáltak eladni, amik új, izgalmas formákat és lehetőségeket ígértek - reformálták a közízlést. Kialakult a szépségipar, más fogalmak kezdtek keringeni a higiéniáról, a sportról, amelyek teljes mértékben átalakították a korábbi korok testfelfogásáról szóló doktrínákat. A modern pesti úrinő az 1920-as évekre rövid hajú, sportos, filigrán, rúzst és modern fehérneműket használó, rendszeresen tisztálkodó személy lett - amely éles ellentétben állt a vidéki parasztasszonyok kinézetétől és felfogásától. Ott a terebélyes termet erős munkabírást takart, rövid hajat pedig "csak az olyanok" vágattak maguknak. (A szakadék hatalmas lett város és falu szépségideálja, erkölcsei között és nehezen enyészett el: amikor paraszti származású anyám 1964-ben, férjhezmenetele előtt pár nappal levágatta derékig érő haját, majdnem fuccs lett a házasságkötésnek, apám állítólag még hónapok múlva is morgolódott miatta.)

A kép az eredeti újságból származik, ahol láthatjuk, hogy akárki nem írhatott felelőtlenül a nőkről bármit is: doktori végzettségű osztja észrevételeit, véleményét a témában. (Az Ujság, 1913. augusztus 24-i száma, 47. oldal)
Ahogy a fűző kikerült a nők ruhatárából (mert amit az orvosoknak évszázadok alatt nem sikerült elérni, azt a divat egy csapásra elintézte), kiderült, hogy számtalan formájú női test létezik, és beindult a szépség uniformizálása: mi a szép, hány centis derék a kívánatos, ergo, megjelent a máig is alkalmazott fogyúkúra intézményesítése.
Czingel Szilvia új könyvében azt vizsgálja, hogy az 1880-1945 közötti időszakban lezajló óriási társadalmi és kulturális változások - mint a két világháború, a nők tömeges munkába állása, a fokozódó iparosodás, a szecesszió vagy épp a jazzkorszak - hogyan hatottak a női testkultúrára. A korszakban a nők egyszerre ütköztek falakba és megengedő gesztusokba, amelynek következtében valódi "testőrület" bontakozott ki. Mindehhez hozzájárultak azok az elementáris hatással bíró női szépségversenyek is, amelyeknek győztesei követendő mintává váltak a fiatal lányok tömegei számára.

(Forrás: Jaffa Kiadó)
A főkép és a szerző fotója Czingel Szilvia Facebook oldaláról származik.
Szó esik a műben a modern testkultúra alapjairól, a nagy fűzőháborúról, a melltartó megszületéséről, a selyemharisnyáról, a menstruáló nőhöz hozzátartozó havi kötők átalakulásáról, a frizuráról és illatokról, koplaló nőkről, hogyan jutott el a nő a sok fürdés elpuhít és aki gyakran tisztálkodik, nemi bajt takargat szólamoktól a rendszeres tisztálkodásig, gyakori sportig. A kötet második része esettanulmányt tartalmaz az első női szépségkirálynő választásról, ahol az antiszemitizmus, valamint a nemzeti szépség legyen-e a befutó vagy a modernő nő kérdésekig rengeteg minden tárgyalásra kerül.
Mai szemmel rácsodálkozni a nem is olyan régen lezajlott változásokra igazi kultúrtörténeti csemege, ekként olvastam a művet hiedelmekről, babonákról, konzervativizmusról és felszabadulásról. Ajánlom a történelmet és néprajzot női test (avagy intim) szempontjából is felfedezni kívánók számára.
Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál mindig kedvezménnyel vásárolhatod meg!
Köszönjük, Jaffa Kiadó!
Kövess minket Facebookon!
Tanulságos és megható történetek keményen dolgozó kutyákról
Egy mentett kutyus igaz története a boldog otthonig
Cím: Czingel Szilvia: A női test alakváltozati 1880-1945
Szerző: Czingel Szilvia
Kiadó: Jaffa Kiadó
Oldalak száma: 252
Megjelenés: 2020. augusztus 28.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789634753865
Méret: 200 mm x 140 mm x 200 mm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése