Czingel Szilva néprajzkutató-kultúrantropológus megítélése szerint a kérdésekre adható válaszok 1880 és 1945 között történtekben keresendők: a második világháborút megelőző hatvanöt év döntő hatással volt a női testkultúrára. Amíg a Monachia (Osztrák-Magyar Monarchia) női testideálja szigorú erkölcsi kódexek és társadalmi korlátok közé szorult, erős férfikontroll alatt, addig az erkölcscsősz konzervatív értékek mentén állig be volt bugyolálva a női test, és már az úszásuk is frivol tevékenységnek számított. A fürdőkultúra, aztán a különböző sportok - tenisz, sielés - fokozatosan láthatóvá tette a nőket a családon és anyaságon kívül is.
"Hogy felvette-e a modern jómódú magyar nő a versenyt a New York-ival? Megpróbálta persze, de gyakran csúfos kudarcot vallott. Erre látunk példát a Hypolit, a lakáj című filmben. A grófi lakáj megpróbál nagypolgári úrnőt faragni Schneider Mátyásnéból, ennek pedig feltétele, hogy az asszony felsorakozzon az új női ideálhoz, aki karcsú, és aki sporttal és diétával sanyargatja testét, hogy a teste megfeleljen a kor elvárásának."
Hogyan lett ebből ez? A két kép között mindössze 22 év telt el (1915-1937). A képek a Fortepanról származnak.
Természetes, hogy a Nagy Háború sok erőfeszítést követelt a lányoktól, asszonyoktól, akiknek egyre nagyobb teherré vált férfias munkák elvégzésekor a fűző és egyéb kényelmetlen divatok, kezdtek öntudatra ébredni: ha el tudják végezni a férfiak munkáját is, akkor ki az, aki vissza akarna térni a férfiak gyámsága alá? Egyre több sajtótermék jelent meg, amely a reklámok és fizetett, nem reklámnak látszó cikkek mentén kényszeredett megélni, azok pedig nyugati mintára egyre több terméket próbáltak eladni, amik új, izgalmas formákat és lehetőségeket ígértek - reformálták a közízlést. Kialakult a szépségipar, más fogalmak kezdtek keringeni a higiéniáról, a sportról, amelyek teljes mértékben átalakították a korábbi korok testfelfogásáról szóló doktrínákat. A modern pesti úrinő az 1920-as évekre rövid hajú, sportos, filigrán, rúzst és modern fehérneműket használó, rendszeresen tisztálkodó személy lett - amely éles ellentétben állt a vidéki parasztasszonyok kinézetétől és felfogásától. Ott a terebélyes termet erős munkabírást takart, rövid hajat pedig "csak az olyanok" vágattak maguknak. (A szakadék hatalmas lett város és falu szépségideálja, erkölcsei között és nehezen enyészett el: amikor paraszti származású anyám 1964-ben, férjhezmenetele előtt pár nappal levágatta derékig érő haját, majdnem fuccs lett a házasságkötésnek, apám állítólag még hónapok múlva is morgolódott miatta.)
"Az Ujság 1913-ban összeszámolta, hogy egy meleg nyári napon is mennyit nyomott egy-egy ruhadarab, amit egy nőnek kötelezően, a társadalmi etikettnek megfelelően magán kell viselnie: kalap 225 gramm, cipő 335 gramm, harisnya és alsónadrág 140 gramm, fűző és tartozékai 500 gramm, napernyő 350 gramm, kesztyű 40 gramm, retikül 400 gramm, alsóruha 500 gramm, csaknem három kilogramm. És ez a súly már 15 kilóval könnyebb volt a még századfordulón is hordott teljes női toaletteknél, mégis sokkal nehezebb volt annál a ruhamennyiségnél, amit az 1920-as évek végére hordani kezdtek."
A kép az eredeti újságból származik, ahol láthatjuk, hogy akárki nem írhatott felelőtlenül a nőkről bármit is: doktori végzettségű osztja észrevételeit, véleményét a témában. (Az Ujság, 1913. augusztus 24-i száma, 47. oldal)
Ahogy a fűző kikerült a nők ruhatárából (mert amit az orvosoknak évszázadok alatt nem sikerült elérni, azt a divat egy csapásra elintézte), kiderült, hogy számtalan formájú női test létezik, és beindult a szépség uniformizálása: mi a szép, hány centis derék a kívánatos, ergo, megjelent a máig is alkalmazott fogyúkúra intézményesítése.
Czingel Szilvia új könyvében azt vizsgálja, hogy az 1880-1945 közötti időszakban lezajló óriási társadalmi és kulturális változások - mint a két világháború, a nők tömeges munkába állása, a fokozódó iparosodás, a szecesszió vagy épp a jazzkorszak - hogyan hatottak a női testkultúrára. A korszakban a nők egyszerre ütköztek falakba és megengedő gesztusokba, amelynek következtében valódi "testőrület" bontakozott ki. Mindehhez hozzájárultak azok az elementáris hatással bíró női szépségversenyek is, amelyeknek győztesei követendő mintává váltak a fiatal lányok tömegei számára.
Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, tizennégy évig volt a Centropa Alapítvány munkatársa. Két könyve jelent meg a vallásnéprajzi témájú Ünnepek és hétköznapok - Zsidó vallásnéprajz a Kárpát-medencében és az oral history módszerével készült Szakácskönyv a túlélésért, melyet a holokauszt alatt, az ausztriai lichtenwörthi táborba deportált magyar nők írtak. A történetet a Gólem Színház színpadra állította, és ma is nagy sikerrel játsszák. Jelenleg storytelling kurzusokat és városi sétákat tart Budapest "intim" hétköznapjairól.
(Forrás: Jaffa Kiadó)
A főkép és a szerző fotója Czingel Szilvia Facebook oldaláról származik.
Szó esik a műben a modern testkultúra alapjairól, a nagy fűzőháborúról, a melltartó megszületéséről, a selyemharisnyáról, a menstruáló nőhöz hozzátartozó havi kötők átalakulásáról, a frizuráról és illatokról, koplaló nőkről, hogyan jutott el a nő a sok fürdés elpuhít és aki gyakran tisztálkodik, nemi bajt takargat szólamoktól a rendszeres tisztálkodásig, gyakori sportig. A kötet második része esettanulmányt tartalmaz az első női szépségkirálynő választásról, ahol az antiszemitizmus, valamint a nemzeti szépség legyen-e a befutó vagy a modernő nő kérdésekig rengeteg minden tárgyalásra kerül.
Mai szemmel rácsodálkozni a nem is olyan régen lezajlott változásokra igazi kultúrtörténeti csemege, ekként olvastam a művet hiedelmekről, babonákról, konzervativizmusról és felszabadulásról. Ajánlom a történelmet és néprajzot női test (avagy intim) szempontjából is felfedezni kívánók számára.
Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál mindig kedvezménnyel vásárolhatod meg!
Köszönjük, Jaffa Kiadó!
Kövess minket Facebookon!
Tanulságos és megható történetek keményen dolgozó kutyákról
Egy mentett kutyus igaz története a boldog otthonig
Cím: Czingel Szilvia: A női test alakváltozati 1880-1945
Szerző: Czingel Szilvia
Kiadó: Jaffa Kiadó
Oldalak száma: 252
Megjelenés: 2020. augusztus 28.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789634753865
Méret: 200 mm x 140 mm x 200 mm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése