Láthatatlan ​háború a kibertérben

"Yvonne Hofstetter, a mesterséges intelligencia szakértője, minden politika iránt érdeklődőnek megmutatja, hogyan ássa alá a digitalizáció a korábban stabil hatalmi viszonyokat, hogyan szítja az újabb fegyverkezéstől való félelmet és teszi a világ történéseit kiszámíthatatlanná."

Mind saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy mennyi pozitívuma van a digitalizációnak. Nem kell órákat sorban állni egy átutalás miatt a bankban, egy csekkbefizetésért a postán vagy napokon át róni az üzleteket, hogy meglegyen a tökéletes karácsonyi ajándék a család mind a 14 tagjának. Csak, hogy a leggyakoribbakat említsem. Közben pedig hajlamosak vagyunk megfeledkezni a veszélyekről, melyeket mindez rejthet. És itt nem elsősorban arról beszélek, hogy valaki figyelmetlen és rossz helyen kiadja az adatait, hanem arról, hogyan épült be a politikai életbe a digitalizáció és miként nyitott egy újabb frontot a hadviselésben.

Yvonne Hofstetter a mesterséges intelligencia szakértője, aki Láthatatlan háború, avagy miképpen fenyegeti a digitalizáció a világ biztonságát és stabilitását című könyvében azzal próbálja megismertetni az olvasókat, hogy miként képes a digitális forradalom átrendezni a világ geopolitikáját.

A korábban lezajlott véres háborúk után ma egy láthatatlan háború zajlik az online térben, melybe sokkal könnyebben kapcsolódnak be a kisebb államok is. Ez teljesen logikus, hisz fegyvereket, tankokat, repülőket és egyéb hadászati eszközöket gyártani lényegesen nagyobb költség, mint cyber hadsereget építeni, és aztán csendben, háttérben meglapulva kárt okozni. Erről is több témát elemez a szerző, többek között a 2016-os amerikai választásokat is, ahol nem bizonyítható egyértelműen, de erős a gyanú, hogy orosz hackerek befolyásolták a választás eredményeit.

Kifejezetten érdekes és a világpolitikát befolyásoló példákat találunk ezekre Hofstetter könyvében. Az ilyen támadás ellen több országban is a közigazgatási szektorban saját maguk fejlesztette rendszereket használnak. Kevésbé elterjedt, könnyebb és gyorsabb a hibajavítás, így a hackereknek kevesebb lehetőségük adódik.

Több olyan helyzetet elemez a szerző, amely rámutat a nemzetközi jog hiányosságaira. A technika fejlődik, de nem zárkózik fel elég gyorsan a jog. Jó példa erre a korábban már említett amerikai választás, vagy az iráni atomprogram hátráltatása számítógépes vírussal. Az ilyen hibrid támadás indokolttá teheti a válaszcsapást, de mivel ritkán bizonyítható, komoly fejtörést okoz az államok vezetőinek.

Az elmúlt négy évben az USA bezárkózott és nem nyitott korábbi szövetségesei felé, ami megnehezíti Európa helyzetét, ehhez még ráadásként jön, hogy a keleti, az orosz és kínai befolyás is egyre komolyabb hatással van, főleg, hogy vannak a kontinensen belül is olyan országok, melyek szándékosan bomlasztják az Uniót. A jövőben a kibertámadások ellen azok fogják tudni felvenni a versenyt, akik helyben képesek technológiai innovációra. 

A mai korban teljesen természetesek az okos eszközök. Okostelefonok, okostévék, okosautók, stb. Mindenki boldogan használja őket, de az átlagember nem figyel oda a védelemre, amivel rést nyit a támadás ellen. Nem egyszer magánszemélyek készülékein keresztül képesek a hackerek támadást indítani gazdasági vagy akár állami intézmények ellen. Az online térrel együtt a fenyegetéseket is beengedtük az életünkbe. Zsarolóvírusok, adatlopó vírusok és a többi, ami ellen a tudatos számítógép-használat jelenthet megoldást. Megkaptuk ezt a szuper technológiát, amivel végtelen lehetőség érkezett a kezünkbe, de sajnos a többség nem képes megfelelően használni.

Nem egyszer előfordul, hogy egy-egy operációs rendszer frissítésére azért van szükség, mert találtak egy biztonsági rést, melyen keresztül hackerek képesek ártani a felhasználónak. Ilyenkor a gyártók figyelmeztetnek, hogy frissítsünk, de főleg az állami szférára és a nagyobb vállalatokra jellemző, hogy ez hosszadalmas, időigényes folyamat. Ezeket a két frissítés közötti réseket pedig könnyedén használhatják ipari kémkedésre, államtitkok megszerzésére. A megszerzett adatok pedig képesek infrastruktúrákat szabotálni, mérhetetlen módon befolyásolni a politikai életet. Közben sajnos a digitalizáció hozott magával egy szintén hatalmas problémát: az álhíreket, amelyek segítségével és erre ügyesen felépített stratégiával könnyen lehet egymás ellen uszítani határokon belül vagy akár országokat egymás ellen. Az autoriter vezetéssel rendelkező államok előszeretettel élnek vele, hogy félrevezessék polgáraikat hazugságokkal.

Aki a digitális világba születik, már el sem tudja képzelni enélkül az életét. Sajnos ezt ki is használják sok helyen az államok vezetői, hogy megtévesszék polgáraikat. Torzítják a híreket, sok esetben kitalálnak nem létező ellenségeket, hogy a félelem és gyűlöletkeltéssel manipuláljanak tömegeket. A tények pedig elvesznek a rengeteg fals információ között az eltorzított valóságban. A történelem elismert professzora, Timothy Snyder szavai a témában:

Európában a jobboldali populizmus előretörése súlyos szociális gondokkal kecsegtet, e téren nem túl optimista a szerző a jövőt illetően. Közben pedig olvashatunk a mesterséges intelligenciákról is, azoknak a lehetséges alkalmazásáról, melynek elsődleges felhasználási területe a hadászat. Bár sok helyen már alkalmazzák, azért még mindig a végső döntést emberek hozzák, de folyamatosak a fejlesztések az autonóm fegyverrendszereknél, melyek rengeteg kérdést vetnek fel. Ezekről számos érdekességgel és meghökkentő tényekkel szolgál Hofstetter.

Ez egy nehezen emészthető, erős, de nagyon jó könyv, mely figyelmeztet a digitalizáció veszélyeire. Rengeteg információ, tények, történelmi események és egy lehangoló, megrázó lehetséges jövőkép.

Köszönöm a lehetőséget a Corvina Kiadónak!

A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

Fordította: Kőrös László

Kövess minket Facebookon!