Mítoszok kora - avagy mi volt a Riyria előtt?

 Könyvajánló - Michael J. Sullivan: Mítoszok kora

Sullivan az új sorozatában maradt a régi világban, abban, amelyben Royce és Hadrian is futkos, csak éppen egy picit korábbra repülünk az időben. Úgy 3000 évvel korábbra.

A kép, amely az eredeti és a magyaro borítóképet is adta, Marc Simonetti munkája

Az ​emberek, azaz a rhunák népe időtlen idők óta az általuk fhreynek nevezett isteneket imádják. Ezek a nagyhatalmú lények legyőzhetetlenek, mesterfokon űzik a mágiát, és a jelek szerint halhatatlanok.

Egy napon azonban megváltozik minden, ugyanis az egyikük egy ember, Raithe pengéjének esik áldozatul. Küszöbön áll a rhunák és a fhreyek közti háború, ami a teljes emberi faj kipusztulásával járna.

Eközben az emberek egyik utolsó települését, Rhen-dahlt katasztrófa sújtja: egy emberevő medve tizedeli lakosait, és maga a főnökük is áldozatul esik neki. Ekkor érkezik meg az erdőből farkasával Suri, az ifjú látó, akit közelgő végromlás látomásai gyötörnek. Sikerül meggyőznie a főnök özvegyét Perszephonét, hogy őrült küldetésre induljanak. Csatlakozik hozzájuk a fhreyek bosszúja és saját istenölői szerepe elől menekülő Raithe is.

Ráadásul a dahlban renegát fhreyek egy csoportja jelenik meg, akiket egy félelmetes erejű mágus üldöz.

A mítoszok korának leáldozott. Felvirradt a lázadás hajnala.

Bár ez a könyv egyértelműen egy előzménykötet, tehát korábban játszódik, mint a már megismert művek, mégsem hinném, hogy lenne értelme ezzel a kötetettel kezdeni Sullivan munkásságának a megismerését. Mert így a szereplők között noha 3000 év van, mégis az olvasó óhatatlanul látja, látni véli vagy látni szeretné a párhuzamot a két kor hősei között. És ez a párhuzam létezik is, amit örömmel fedeztem fel az egyes szereplők között, sőt, felbukkannak olyan nevek, olyan szálak, amelyek legenda szintjén említést érdemeltek a Riyria lapjain. Külön öröm volt ezeknek az onnan ismert történeteknek a szálait fel-felfedezni, és persze megismerni, mi a "valós" bennük és mi változott a történetben az eltelt sok-sok év alatt.

Érdekes kísérletnek érzem ezt a könyvet, ami egy ismert, szeretett és jól felépített világ "ősidejét" mutatja be. Az emberek, vagyis a rhunák itt szinte vaskori körülmények között élnek, sárból tapasztott házakban, és halhatatlan istenekként tisztelik az elfeket, vagyis a fhreyeket. Legalábbis eleinte. Sok szempontból olyan volt ez a történet számomra, mint egy őskori mese, ahol még két különböző emberfaj rohangált a Földön és találkozott egymással. Persze itt egy high-fantasyról van szó, annak minden szerethető és klisés, de működő elemével. Egyértelmű a vonal jó és rossz között, de ezen belül a karakterek mégis árnyaltak, sokfélék, szerethetőek többségében. Egyelőre kevésbé rántott magával ez az ősi történet, mint a Riyria, de érzésem szerint a következő kötetre ez megváltozik.

Megtudtam egyúttal, hogy miért érzem Sullivan sorozatait ténylegesen teljes egésznek: ő úgy ír, ahogy kevesen. Kigondol egy történetet, felépít egy világot, és szépen sorban megírja a sorozatának az összes könyvét, és nem adja ki a kezéből, nem küldi el a kiadónak, szerkesztőnek, senkinek addig, amíg nincs kész vele. Így ha menet közben kitalál egy szálat, támad egy jó ötlete, akkor azt visszamenőlegesen is bele tudja írni a korábbi könyvekbe, így lesz teljesen kerek egész egy sorozat, nincs az az érzés, mint nagyon sok többkötetes történetnél: hogy ez a szál vadi új, tuti, hogy az elején még nem is gondolt rá a szerző. Persze nincs gond az utóbbival sem, a legtöbb író így ír, és természetes is, hogy jó ötletek, jó témák nem "időben" jönnek feltétlenül. Mégis így tényleg egy kerek, egész, mélységeiben is összefüggő és egyesével nemigen értelmezhető és élvezhető könyvsorozat, de együtt nagyon is.

Valódi Sullivani történet ez is, visszaköszön a stílusa, a karakterábrázolása, de mégis egy kicsit más ez. Meggyőződésem, hogy a 3000 évvel későbbi Riyria-krónikák ismerete nélkül kevésbé tetszene, vagy legalábbis biztos, hogy teljesen más élményt adna. Így tudtam, mire számíthatok a szerzőtől, és azt maradéktalanul hozta is, illetve kerestem is és észre is vettem a múlt és a "jelen" közötti párhuzamot. Érdeklődve várom a következő kötetet. Az év legjobb fantasyja eddig, és nem csak azért, mert egyelőre ezt az egy fantasyt olvastam :)

Köszönöm a lehetőséget a Fumax csapatának! A kötetet Matolcsy Kálmán fordította.

Kövess minket Facebookon!

A borítora kattintva elérhető a könyv kedvezményes áron!