Szeretjük vagy nem szeretjük a Sárkányköztársaságot?

Erős nők, akik Kínában hatalmat tudnak szerezni - erről szól Rebecca F. Kuang Mákháború-trilógiája. A könyv hozzáragad az olvasó kezeihez, nem hagyja magát letenni.

Könyvajánló: R. F. Kuang: Sárkányköztársaság

Az Agave könyvek gondozásában tavaly ősszel megjelent Rebecca F. Kuangtól a Mákháború-trilógia második része, Sárkányköztársaság címmel. A negyedévszázados kínai-amerikai származású író eddig a legfiatalabb szerző, aki valaha megkapta a Crawford-díjat (Mákháború című művéért, a trilógia első részéért, 2019-ben).  A történet műfaját tekintve epikus - sőt military - fantasy, aminek középpontjában olyan erős nők szerepelnek, akik hatalmat tudnak szerezni. 

A művet a szerző egyetemi tanulmányai inspirálták - ahol Kína hadászatáról és történelmi traumáiról tanult -, a mágia alkalmazása során a Szung-dinasztiát eleveníti fel, a cselekményben pedig a második kínai–japán háború egyes eseményei jelennek meg.

– Te egy rémült kis fruska vagy, akit csak a harag és a veszteség érzése hajt, és ezért végtelenül szűk látókörű. Csak a bosszút hajszolod. De annyival több lehetnél. Annyival többet tehetnél. Figyelj rám. Átírhatnád a történelmet.

A főszereplő, Zsin, Mao Ce-Tungról lett mintázva, akihez hasonlóan ő is a társadalom aljáról érkezve növi ki magát a világ eseményeit befolyásoló személyiséggé. A lány a második kötetben minden erénye ellenére még mindig csak egy hisztérika, logikátlan csekedetei gyakran kiverték nálam a biztosítékot. Ilyenkor mindig figyelmeztettem magam, hogy az isten szerelmére, minden képzettsége ellenére ez a szereplő (is) még csak gyerek (na jó, rosszabb: tini), gyerekgondolkozással, gyerekként értelmezett heroizmussal, érzelmi alapon önpusztító bosszúvággyal, hektikus reakciókkal és ordító ellentmondásokkal. Zsin nem más, mint egy korán felnőni kényszerült, rettenetes borzalmakat látott, átélt, különleges tehetségű tinilány és annak fejlődéstörténete, aki nem egy véres tragédia okozója is volt egyben. Kiforratlan egyénisége - ahogy minden kamaszt - végletekbe, logikátlanságokba és szélsőségekbe hajszolja. Mondjuk, kicsit kínos, hogy különleges adottsága miatt ezek a hangulatingadozások néha mészárlásokba torkolló cselekményekben csúcsosodnak ki. Mentségére legyen szólva: igyekszik. Nagyon igyekszik.

– Ilyen, amikor az emberek dönthetnek.

Kitaj ingatta a fejét.

– Nem, ilyen, amikor megölöd az összes bátor embert, és szavazni hagyod a gyengéket.

Zsin tetteinek logikátlansága ellenére - ahogy az egyik értékelő, CaptainV (moly.hu), megfogalmazásán megakadt a szemem - "kezemhez ragadt" a mű: jóformán pár nap alatt kivégeztem a vaskos tartalmat, ami lássuk be, nem kis teljesítmény. Tulajdonképpen csak ettem ittam, olvastam és aludtam ezalatt az idő alatt, és nem én voltam így egyedül vele, több ismerősöm is hasonló élményekről számolt a Sárkányköztársaság olvasásával kapcsolatban. A mű tehát nem hagyja magát letenni, hiába az apróbb gyengeségek, amelyek szerkesztési hiányosságokban, magyar nyelvben szokatlan angolos mondatszerkezetek szerepeltetésében, folyami és tengeri csaták összekeverésében nyilvánulnak meg - betudom az általános vírushelyzet kiszámíthatatlanságának és a megjelentessük, ne jelentessük meg utolsó pillanatban eldöntött mégis kiadjuk rohammunkájának.

– Nem számít, mit akarsz. Hát nem érted? Jelenleg te vagy a legnagyobbb hatalmat megidéző lény ezen a világon. Olyan képesség birtokában vagy, ami háborúkat robbanthat ki és zárhat le. Egy dicsőséges, új és egyesült korszak felé terelheted ezt a birodalmat, és akár el is pusztíthatsz minket. Amit nem tehetsz, az az, hogy semleges maradsz. Ha valakinek olyan hatalma van, mint neked, az többé már nem rendelkezik az élete fölött.

Mi történik a cselekményben? Olyan történelmi időszakban játszódik az epikus fantasy, amely a gyerekkatonák heroikus küzdelmét is követeli a megmaradásért. Zsinnek népe túlélése érdekében rettenetes dolgokat kellett elkövetnie, aminek következtében lelkiismerete elől menekülve ópiumfüggő lett belőle. Mindennél jobban szeretne meghalni, de amíg az elkövetett árulást meg nem bosszulja, élni akar (tisztelt és szeretett császárnője hátat fordított hazájának és az ellenséggel kötött szövetséget). Az ópiumgőzben egyre jobban elgyengülő Zsin hibát hibára halmoz, amíg ajánlatot nem kap az egyik hadúrtól, aki köztársaság létrehozásában látja a probléma megoldását, Zsint pedig rákényszeríti egy elvonókúrára. Hogy sikerül-e elérni a kitűzött célt és ha igen, milyen áron? Ehhez el kell olvasnod a könyvet!

A szerző, Rebecca F. Kuang

Társadalomkritika, szegénység, nélkülözés, kiszolgáltatottság, barátság, kis szerelem (jó, csak nyomokban), hűség és árulás, intrikák, politikai játszmák, lojalitás, harcok, vizicsaták, némi áthallás a jelen társadalmi-gazdasági-világpolitikai valóságába - van itt minden, ami körmöket rágat az olvasókkal. Nem szabad hallgatni a könyvet átlengő, szabadszájú humorról sem, amely remekül oldja az amúgy folyamatos feszültségben leledző cselekményt. És hogy szeretjük vagy nem szeretjük a Sárkányköztársaság című könyvet? (A cikk címe azért lett a fenti mondat, mert a történet megosztó: vannak, akiknek nagyon tetszik, míg mások fanyalognak, hogy nem az igazi.)

Naná, hogy szeretjük! (Én és még sokan-sokan mások.) Ahogy az Agave Könyvek fogalmazott egy bejegyzésében a könyvről: "könyörtelen történet háborúról, bosszúról, hatalomról és őrületről egy Kelet-Ázsia inspirálta világban, telis-tele harcokkal, istenekkel és szörnyekkel". És tényleg.

A Mákháború-trilógia első részéről itt tájékozódhatsz.

A kötetet az Agave Könyvek bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

A képek az Agave Könyvek Facebook oldaláról származnak.

Fordította: Ballai Mária

Kövess minket a Facebookon is!