Tiamat dühe

"Galaxis szerte ezerháromszáz kapu nyílt a különböző naprendszerekbe. Ám miközben az emberiség egy idegen civilizáció romjain építgeti csillagközi birodalmát, az ősi rejtélyek és az új fenyegetések egyre veszedelmesebbé válnak..."

Már egyre közelebb a nagy finálé, ugyanis már elérkeztünk az utolsó előtt részhez a nagysikerű A Térség című sorozatban. Ha minden jól egy éven belül a kezünkbe vehetjük az űropera zárókötetét. Nem szeretek túl sokat várni a folytatásra, de már egyre közelebb vagyunk, ezért már én is rászántam magam, hogy elolvassam a nyolcadik részt, a Tiamat dühét.

Az előző rész, a Perszepolisz felemelkedése kicsit amolyan áthidaló kötetnek tűnt. Hozott pár új szereplőt, kaptunk történeteket a gyűrűről, a világokat összekötő kapuról, lázadásokról, erőviszony átrendeződésről és persze még több kérdés a protomolekula megalkotóiról. Viszont a végén nem kímélték az írók a rajongókat, jó kis cliffhangerrel zárták a regényt.

Ezúttal is ugrottunk egy kicsit előre az időben az előző rész végéhez képest, de most merőben átalakult a történet, ugyanis a Rocinante legénysége szétszóródott. Különböző szemszögekből követhetjük az eseményeket, ráadásul, bár most sem sokat tudunk meg a protomolekuláról, azért kicsit központibb szerepet játszott.

A kötet elején megtudjuk kivel mi történik, hol tanyázik vagy épp hol szervezi az ellenállást Duarte autokrata rendszere ellen. Holden rabságban Duarténál, aktívan dolgozik az ellenálláson Naomi és Saba, Alex és Bobbie a laconiai hajókat ostromolja, Amosról pedig laconiai távozása óta nem sok hír van.

Az öt nézőpontból három nem volt újdonság: Naomi, Alex és Bobbie. Egy korábbi kötetből már ismertük Elvi Okoyét, ő most visszatért az olvasók nagy örömére, mert bár én nem kedveltem különösebben, ezúttal nagyon érdekes vonalat kapott. És, aki újoncként csapódik hozzájuk ötödikként az nem más, mint Duarte lánya, Teresa, akin keresztül kapunk betekintést Laconiába. A tizennégy éves lány apja mellett sokat látott. Ennyire közel a politikai élethez sokat megtanult erről a világról és története nagyon érdekesre sikerült.

Ezerháromszáz kapu nyílt a különböző naprendszerekbe, ami rengeteg lehetőséget, számos rejtélyt és még több veszélyt hozott magával. Teresa és Elvi szemén át beleshetünk a politikai élet sűrűjébe. Mit mondhatnék? Nem hagyott unatkozni minket a szerzőpáros. Olyan ellenséggel áll szemben az emberiség, amikor bármilyen ütős fegyverre szükség lehet. Elvi tudományos küldetések során igyekszik megérteni a naprendszer letűnt civilizációit és számos furcsaságot talál, miközben a múltban kutatva próbálja fellelni a legjobb eszközt a védekezésre. Aztán hamar rájövünk, hogy az egomán Duartétól nem volt szerencsés húzás, hogy felbosszantott egy olyan erős valamit, amely képes volt korábban egy világot elpusztítani.

A Térség című sorozatban a szerzők folyamatosan azt próbálják megmutatni, hogy az emberiség miként képes súlyos problémákat kezelni úgy, hogy közben politikai és faji együttműködés is elengedhetetlen. Ez sajnos nem mindig jön össze, sőt! Ebben a kötetben is az elnyomó zsarnokság elleni küzdelem adja az alapot. A földalatti ellenállás kétségbeesetten harcol a Birodalom ellen, aki közben a kapukat építő civilizáció elpusztítóira figyel.

Az emberek folyamatosan feszegetik a határaikat. Az élet kemény mindehol, hatalmasak a távolságok az űrben, ráadásul most itt van ez a rengeteg halott világ a kapukon túl, az ismeretlen lények, ráadásul egy idióta egomán istenné akar válni, amivel magára haragít sokkal erősebb és veszélyes lényeket, hogy ne csak a belső csatározásokkal, megosztottsággal kelljen megküzdeniük, hanem egy idegen fenyegetéssel is. 

A regény szórakoztató, izgalmas, fordulatos és olvasmányos. Minden adott egy jó kis űroperához: politikai csatározások, intrika, szövetségek, ellenállás, rejtélyek és persze pörgős akciók, űrcsaták, de sajnos néhány régi szereplőtől búcsút kell vennünk. Jóból is megárt a sok, ezért én örülök, hogy már csak egy rész van hátra. Nem minden kötet volt hibátlan a sorozat nyolc része közül, de a Tiamat dühe nem ezek közé tartozik. Ráadásul igazán izgalmas végkifejlettel kecsegtet, bár rengeteg mindenre szeretnék választ kapni. Majd meglátjuk mi fér bele a nagy fináléba. Mindenesetre remélem valami ütős megoldást talált ki a két szerző a protomolekula és a letűnt civilizáció talányaira. A tét nem kicsi: fel az emberiség megmentésére! (Vagy ne...)

A kötetet a Fumax Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!