A kiborgok már köztünk járnak?!

A valóság és a fikció sokkal közelebb járnak egymáshoz, mint azt gondolnánk. Mert... a kiborgok már köztünk járnak? Sőt valószínűleg mindenki családjában van legalább egy? A tálib terroristák magyarul beszélnek? Mi köze a Pókembernek a fake newshoz, a sötétzsaruknak meg a koronavírus-járványhoz? Bizony, komoly tudósik IS foglalkoznak mesékkel, mert azokban több rétegben lehántható mondanivaló is bújkálhat. Itt őrülök meg...

Könyvajánló: Filipov Gábor, Nagy Ádám, Tóth Csaba: Egy galaxissal odébb

Az Athenaeum Kiadó újabb sci-fi boncolgató kötetet tett le az érdeklődők asztalára Egy galaxissal odébb címmel. A többszerzős mű szerkesztői, Filipov Gábor, Nagy Ádám, Tóth Csaba (valamint később felsorolt írói) nem először kacérkodnak a tudomány  mezsgyéjén: bár tisztelik a tényeket, de nem hagyják, hogy azok földhöz ragasszák őket.

A kötet írói: Erőss Gábor szociológus, Hefter Estilla, robotikai mérnök, Kánai András kommunikációs szakember, jövőkutató, Keserű József irodalomtörténész, Kiss László fizikus-csillagász, Kunetz Zsombor orvos, Lőrincz Andrea irodalomtörténész, középiskolai tanár, Nagy Ádám neveléskutató, egyetemi oktató, Pál Gábor politológus, Polyák Gábor jogász, kommunikációs szakember, Scheirich Zsófia újságíró, blogger

A szerkesztők:

Filippov Gábor történész-politológus, Nagy Ádám neveléskutató, egyetemi oktató, Tóth Csaba politológus

Nem ez az első kötet a témában, A sci-fi politológiája, a Fantasztikus világok, a Nevelj jedit! és a Párhuzamos univerzumok című ismeretterjesztő kötetek a már megjelentek és polcokon vannak, kezekben lapozódnak és fejekben érlelődnek a bennük foglaltak. Az Egy galaxissal odébb tizenegy neves szerzője az asztrofizika, a robotika, a jövőkutatás, az irodalomtudomány, a politológia, a szociológia vagy éppen a neveléstudomány szemszögéből vizsgálja olyan közkedvelt sci-fik és fantasyk világát, mint a Star Wars, a Terminátor, a Men in Black, az Alapítvány-sorozat, a Warcraft, a Marvel-multiverzum vagy éppen a Különvélemény.

A megerősítési torzítás egy szuperhős-univerzumban oda vezet, hogy a világ minden bajára a legegyszerűbb magyarázat az, hogy a szupergonoszok el akarják pusztítani a várost, a világot, az univerzumot, és a szuperhősöknek kell megállítaniuk a pusztítást. Pókember vagy Fury semmilyen kísérletet nem tesz arra, hogy bizonyítékot szerezzen Mysterio történetének valódiságára - az jól illeszkedik a világképükbe, a saját történeteikbe.

De a film nemcsak a film valóságában élő személyeket húzza csőbe, hanem a nézőket is. Elhiteti, hogy megmarad a látványos klisék között, aztán nekünk szegezi a kérdést: hogyan is hihettük el ezt az átlátszó mesét? Megteremti a maga tükördimenzióját, álomszintjeit, és ha elég messzire nézünk, még az is kiderül, hogy az egész szuperhős-univerzum hatalmas átverés. Ahogy Mysterio nem több hataloméhes pszichopatánál, úgy a Pókember is csak egy túlmozgásos kamasz, Nick Fury pedig a túlélés érdekében kiválóan alkalmazkodott számkivetett. ... Lehet, hogy az egész szuperhős-univerzum csupán önmaga tükördimenziója, akár az is, hogy a néző saját, "valódi" valósága fedi el a szuperhősök és a misztikus lények küzdelmét.

 Ahhoz, hogy a tanulmányokat maguk teljességében értékelje az olvasó, nem árt 1) alaposan ismerni a citált művet (Terminátor, Men in Black, stb.) 2) az elemzés szempontjait tárgyaló tudományágra sem árt némi rálátással bírni (asztrofizika, szociológia, robotika, stb.). Persze, nem kell doktorálni a fentiekből, mert mégiscsak szórakoztató műről beszélünk, de bármelyik terület érdektelensége esetén (elemzett mű vagy az elemzés szempontjait tartalmazó tudományág) nem ugyanazt az élményt nyújtja majd, mint amire előzetesen számol az olvasó.

A mitológiában és a modern populáris kultúrában megjelenő szörnyek a legtöbb esetben valamiféle archetipikus, ösztönösen bennünk élő félelem kivetülései, megtestesülései. Az ellenállhatatlan vonzerővel bíró, halhatatlan vámpírok, a brutális ösztöneik által vezérelt emberállatok, a vérfarkasok vagy éppen a halálra fittyet hányó, a civilizációt szó szerint felfaló zombik általában jól meghatározható szexuális, faji vagy politikai félelmeket testesítenek meg. Képzeletbeli lényekben, szörnyekben és mitikus történetekben jelenítjük meg, nagyítjuk fel és éljük meg legbelső szorongásainkat vagy éppen illetlennek tartott vágyainkat.

A sci-fi műfaj esetében a tudomány és a fantasztikum egymás szinonimái - de mennyire? Erre a kérdésre lehet választ kapni a popkultúra górcső alá vétele során, amelyet elhivatott szakemberek tudományos alapon vizsgálnak. Izgalmas, lélekcserélő gondolatokat szemelgethetsz, ha az Egy galaxissal odébb című kötetbe belemélyedsz.

A kötetet  az Athenaeum Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A képre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!