Könyvajánló - Matthew McConaughey: Zöldlámpa
"Brutális finomságok, igazságok és szépségek. Megúszások, lebukások és elhasalások, ahogy az élet akadálypályáján próbáltam szlalomozni.
Élmény lesz olvasni, élmény lesz lapozni!"
Matthew McConaughey korunk egyik népszerű, tehetséges és sármos színésze. Oscar-díj, Golden Globe-díj és több tucat szerep, melyek ismertté és elismertté tették. De az ő útja sem volt egyszerű a sikerig. Az elmúlt 35 évben naplót vezetett, lejegyzett jót is, rosszat is, történeteket és tanulságokat, s ezeket átnyálazva jutott arra a döntésre, hogy megosztja az emberekkel ötven év tapasztalatát.
A beharangozók alapján féltem kicsit, hogy ez egy elvont, életbölcsességekkel teli valami lesz, de szerencsére hatalmasat tévedtem. Ez egy nagyon jól megírt, olvasmányos, humoros, őszinte memoár. Segítségével kicsit közelebb kerülünk a hollywoodi csillaghoz, aki megmutatja élete eseményein keresztül, hogy milyen szemlélet alapján éli mindennapjait.
"Optimista természet vagyok, és a humor mindig is az egyik nagy tanítóm volt. Segített feldolgozni a fájdalmat, a veszteséget és a bizalmatlanságot. Nem vagyok tökéletes; én is állandóan belelépek a szarba, és ennek tudatában is vagyok. Csakhogy megtanultam levakarni a cipőmről, és menni tovább."
Őszintén mesél az életéről. Igazi zsivány gyerek volt, olyan, akit tíz évesen elvertek a szülei, mert egy tetoválással ment haza, akit letartóztattak, mert meztelenül bongozott, de arról is mesél, amikor 18 évesen elkábulva egy férfi molesztálta. Olvashatunk sikerekről, bukásokról. A szüleiről, azok zavaros és viharos kapcsolatáról és érdekes nevelési módszereikről.
Szeretetben, de kemény kézzel nevelték, nem egyszer véresen, ahol szigorúak a szabályok és fájdalmas büntetés volt a vége, ha ezeket nem tartották be. A szerző bevallása szerint, bár nem támogatja a fenyítést, sokkal több bajba került volna, ha nem félt volna a veréstől, s ezek mind hozzájárultak, hogy mára azzá váljon, aki. Voltak nehéz napok, de a szeretet, az összetartás mindig ott volt a családjában és rengeteget tanult a szüleitől. Megismerjük kicsit a testvéreit is egy-egy történeten keresztül.
Gyerekkorából az egyik kedvenc történetem, amikor az anyja azt hazudta neki, hogy megnyerte a "Kis Mr. Texas" versenyt '77-ben, aztán kiderült, hogy valójában csak második lett. Amikor ezt számon kérte az édesanyján, ő közölte, hogy az első helyezettnek vettek méregdrága felöltőt, szóval Matthew nyert és pont. Mert ha elhiszed, hogy te nyertél, akkor igenis te nyertél. Érdekes életfilozófia.
"Szerető családból jövök. Talán nem mindig kedveltük egymást, de mindig szerettük. Ölelkeztünk, puszilkodtunk, birkóztunk, verekedtünk. Nem tartottunk haragot."
Zűrös kölyök volt, de cserébe rém kitartó. Egyszer egy komplett nyarat töltött azzal, hogy összelopott egy rakat fát és épített magának egy lombházat. Úgy emlékszik erre az időszakra, mint élete legjobb nyarára. Ahogy cseperedett egy vagány, nagyszájú és jóképű sráccá vált, akit mindenki jófejnek tartott és kedvelt. Aki menő pick-uppal járt és a környék legszebb csajaival randizott. Egymás után kapta el a zöldlámpákat, ahogy ő fogalmaz.
Kapunk még erős sztorikat az apja férfivá avatási rituáléjáról. Az mondjuk nekem kicsit erős volt. Nem hiszem, hogy normális, ha egy apa a fiával véres bunyót rendez, majd nagy ölelkezésben törnek ki a büszkeségtől telt apukával. Aztán véget ért a középiskola és nem tudta mit kezdjen magával. Már évek óta ügyvédi pályára készült, de volt benne némi bizonytalanság, amire az anyja állt elő a tökéletes ötlettel, aminek hatására végül egy évet Ausztráliában töltött cserediákként. Az erről az évről szóló beszámolóból is süt, hogy már akkor eltökélt, kitartó és gerinces ember volt, aki nem adja fel, akkor sem, ha kínkeserves hónapok vannak mögötte távol az otthonától.
"És miközben kezdtem bekattanni, azt mondogattam magamnak, hogy azért vagyok ott, mert meg kell tanulnom valamit, hogy van ebben jó is, hogy át kell jutnom a poklon a túloldalra, és át is jutottam. Árnyék nélkül a fényt sem tudjuk igazán megbecsülni. Meg kell tántorodnunk, hogy meg tudjuk vetni a lábunkat. Jobb ugrani, mint zuhanni. És itt vagyok."
Visszatérve az Államokba jelentkezett a jogra, de másodéves korában már biztos volt benne, hogy nem ez lesz az ő útja. Ekkoriban már novellákat írt, elkezdett érdeklődni a filmes szakma iránt és át is jelentkezett filmes suliba. El is kezdett gyakornokoskodni az iskola mellett heti négy nap egy ügynökségnél, közben pedig folyamatosan meghallgatásokra járt. Olvashatunk az első munkájáról, a rövidfilmekről, amiket forgatott, vágott, rendezett, operatőrködött, gyakorlatilag mindent csinált, hogy minél jobban megismerje a szakmát és tapasztalatot szerezzen. Mellette pincérkedett és igyekezett a legtöbb embert megismerni a filmiparban. Így történt az is, hogy az első filmszerepes meghallgatását egy pult mellette szervezte le a Tökéletlen időkhöz. Csupán egyetlen mondata lett volna, végül ennél több lett belőle. Arról is olvashatunk, hogyan élte meg apja elvesztését, aki már nem élte meg első szereplését a vásznon.
"Az a három hét, amíg Woodersont játszottam a Tökéletlen időkben, nehézvolt a veszteség miatt, mégis könnyű a nyereség miatt. Előző évben apám megengedte, hogy azt csináljam, amit akarok, de már nem volt alkalma látni, azt viszont még igen, hogy elkezdem azt, amit majd befejezek, a hobbit, amiből karrier lett. Sorsszerűséget éreztem abban, hogy apám életének vége átfedte az én életem kezdetét a vásznon és azon kívül."
A pasi igazán élt. Mindent megtett azért, hogy kiélvezze a fiatalságát. Filmezés, bulik, motorral bejárta Európát a barátaival, aztán pedig Hollywoodban felragyogott a szerencsecsillaga és már épp kifogyóban a pénzből érkezett pár szerep. Az első nagyobb fizetéséből el is mentek az egyik bátyjával Las Vegasba szórakozni. Aztán jöttek a szerepek és velük a nagy dohány. Végre tellett saját lakásra Malibun és ez volt az a pont, amikor elkezdett színészmesterség-órákat venni, ha már belecsöppent. Eddig csak ösztönből dolgozott, most megtanult mindent, amitől jobb lehet. Néhány kisebb szerep és jó adag kudarc után jött a kasszasiker, a Ha ölni kell. Tetszett, ahogy megszerezte a szerepet, de mindent én sem mesélhetek el. Olvassátok el a könyvet! Megéri.
Ez a film meghozta a sikert, az ismertséget és ezzel egy nem várt kihívást. Teljesen megváltozott az élete, az egész világa. Eddig száz jelentkezésből egy jött be, most megfordult az arány. Idegenek mentek oda hozzá az utcán, mintha ezeréves barátok lennének. Egy új tapasztalás, amivel hirtelen szinte senki nem tudja mit is kezdjen.
"Mi a valóság? Mi nem? Megnyílt előttem az ég, és alig éreztem a földet a talpam alatt. Elvesztettem a kapaszkodót, spirituálisan sodródni kezdtem. Gravitációra volt szükségem. Alázatra."
Őszintén vall arról, hogy milyen elveszettnek érezte magát. Olyan harcokba beleállt, amibe nem kellett volna. Szintén hatalmas csalódás volt az anyja reakciója a hírnévre. Még az otthonába is beengedett egy stábot, hogy mutogassa a szobáját és arról beszéljen a kamerák előtt, hogy ebben az ágyban vesztette el az szüzességét és miként kapta rajta a fiatal Matthewt zuhany alatt... Ettől senki sem lenne boldog, az tuti. Évekig feszült is volt a viszonyuk az anyja változása miatt.
Egészen az Amazonasig ment, hogy kitisztuljon a feje és kidolgozzon egy tervet, hogy mi legyen a következő lépés. Aztán arról is mesél, miként kapott rá a szabad életre, aminek köszönhetően lakókocsival járta az Államokat kutyájával, Ms. Huddal az oldalán. Rengeteg emberrel találkozott az út során. A lakókocsiparkokban pedig mindenféle emberek megfordulnak. Izgalmas tapasztalat volt számára.
Három év után aztán elkezdett vágyni az otthonra, a letelepedésre. Közben azért kapunk érdekes történeteket egy lesifotósról, akit egy indián törzsfőnök üldözött el egy forgatási helyszínről, de arról is miként törtek rá az új otthonában a rendőrök miközben lazított egy kis marihuánával és a bongójával. Olvashatunk a filmekről, amik nem hozták a várt sikert, az új kihívásokról, amivel egy romantikus komédia vagy épp egy sárkányos fantasy járt. Kedvencem az a rész, amikor elvállalta a sárkányölő, Van Zan szerepét A tűz birodalma című filmben és úgy döntött beleéli magát a szerepbe. Elment az egyik bátyja texasi farmjára, ahol összeírt magának egy négypontos tervet, hogy sárkányölővé váljon. A pontok: napi két tequila reggelente, mivel egy sárkányölő tüzet lélegzik, mezítláb nyolc kilométert futni reggelente a sivatagban, kiállni a pajta tizenkét méter magasan lévő tetejének a szélére és a pulzusát 60 alatt tartani (fél a magasságtól, de egy sárkányölő ettől nem rettenne meg) és végül minden éjfélkor a legelőn lebirkózik egy tehenet. És vajon sikerült? Mutatom:
"A hatodik reggel visszaöklendeztem a dupla Cuervót, amely az ágy mellett várt. Azután a hetedik reggelen is. Rossz ötlet. Oké.
A kilencedik nap éjfélkor a nagy bika lefejelt, amikor le akartam birkózni, és agyrázkódást kaptam. Hoppá.
Miután tizenegy nap futottam napi nyolc kilométert mezítláb a negyvenfokos köves sivatagi homokban, hólyagok lettek a talpamon, de akkorák, mint az osztriga, és olyan könnyen kifakadtak, hogy járni sem tudtam, nemhogy futni. Hm.
Két hónap gyakorlás után sem kerültem közelebb a pajta tetejének a széléhez egy méternél, és a szívverésem akkor sem ment 125 alá. Ügyes.
A sárkányölő edzéstervem csúfos kudarcba fulladt. Az is igaz viszont, hogy sok fájdalmat átéltem, ahogy minden valamirevaló sárkányölő."
Ezután újabb útkeresés, családi emlékek, újabb filmek. Ekkor érkezett el a romkomok korszaka nála. Sorban csinálta ezeket a filmeket és mind kasszasiker lett. Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt, Szahara, Pénz beszél, stb. Szerette, de mégsem érezte úgy, hogy ez elég lenne. Nem volt benne kihívás, hát elkezdte keresni az új kalandot.
Közben megismerte feleségét, Camilát, akivel már tizenöt éve alkotnak egy párt. Kaptunk egy pici betekintést ebbe a boldog kapcsolatba, melyből már három gyermek is született. A magánélete sínen volt, a színészi karrierje is, de a munkában kihívásra vágyott. Szóval visszadobta az összes romkom forgatókönyvet és várt valami újra. Önkéntes száműzetés Hollywoodtól. Két év után végre a korábbi arculat megszűnt és jöttek az új ajánlatok. Már csak ki kellett találni hova tart.
Jót tett neki a váltás, sorban jöttek a páratlan alakítások, mint Rustin Chole szerepe a True Detective-ben (A törvény nevében) vagy főszerep a Mielőtt meghaltam című filmben, ahol a kiváló alakításért még az Oscar-díjat is megkapta. Vágyta a kihívást, ezt meg is kapta, amiről részletesen mesél a könyvben.
Miközben elveszünk egy izgalmas életútban, kapunk számos hasznos tippet is, melyeket nyugodtan alkalmazhatunk saját életünkben is. Tetszett ez a könyv. Közvetlen, laza, olvastatja magát, Matthew McConaughey élete pedig pont annyira pörgős és változatos, hogy véletlenül se tudjunk unatkozni. Ráadásul süt a lapokról az örök optimista, aki saját magából is képes viccet csinálni, miközben folyamatosan igyekszik teljes és boldog életet élni. Az életében sokszor hullott az ölébe az zöldlámpa, de akkor sem esett kétségbe, amikor épp fennakadt a pirosnál. Ami pedig még jobb, hogy ezekről is nyíltan beszél. Bárkinek ajánlom, aki élvezettel merül el egy ember kalandos ötven évében.
Tanult, túlélt és gyarapodott. Így foglalja össze tömören eddigi életét a kötet utolsó oldalain. Ebben a könyvben megismerjük az ő történetét és egy zöldlámpát kívánó "tószttal" zárja a kötetet, mely a borító hátuljára is felkerült: "Arra, hogy még többet elkapjunk, csak élni kell tovább."
Zárásul pedig jöjjön egy kis beharangozó a szerző szavaival:
Köszönjük, 21. Század Kiadó!
Fordította:
Érdekelnek a könyvújdonságok?
Képek forrása: 21. Század Kiadó
Megjegyzés küldése