Rabszolgasors és szabadság - Washington Black

 Könyvajánló - Esi Edugyan: Washington Black

1830, Barbados. Egy cukornádültetvényen dolgozó 10-11 éves rabszolgafiú, George Washington Black életét, fiatal éveit követhetjük nyomon, hogyan nyílik ki előtte a világ, hogyan kap szabadságot, hogyan viszonyul hozzá, a feketékhez és a rabszolgatartáshoz a társadalom, és hogyan, miért kell menekülnie. 

Téged jobban bántott, hogy a rabszolgaság foltot ejt a fehéreken, mint az, hogy tönkreteszi a feketéket.

A történet első felében megismerjük a fiút, aki keményen dolgozik az ültetvényen, megismerjük a társait, az életük körülményeit. Igen ígéretes kezdés, a rabszolgaság minden oldala terítékre kerül, történetek az idősebb rabszolgáktól, a kiszolgáltatottság érzete lengi körül az egészet, mégis olyan, mintha egy mesét olvasnánk. Egy nem túl kedves, gyerekbarát mesét, de mesét. A történetszövés lendületes, és rögtön az első oldalakon izgalmakba csöppenünk: meghal a rabszolgák gazdája. Vajon mi újat hoz ez az emberszámba nem vett emberek fejére? Ki lesz az új gazda, ki örökölte a földet és vele együtt őket is? Jobb lesz, kegyesebb? Vagy még rosszabb?

Hamar kiderül, hogy semmi változás nincs, az örökös is éppen ugyanolyan, mint elődje volt. Ám a rabszolgafiúnak mégis szerencséje van: megérkezik az örökös testvére, az angol Christopher Wilde, aki inasának fogadja a halálra rémült Wash-t. Christopher, vagyis Mr. Picur, aki igazi természetbúvár, felfedező, feltaláló, sőt mi több, küzd a rabszolgaság eltörléséért, ráadásul nagy álma egy repülő léghajó-féle szerkezet. a Felhőcsónak, amin megszállottan dolgozik. A fiúnak mellette kinyílik a világ, hihetetlen kalandokban lesz része, tudása és tapasztalata mélyül, bővül, és bejárja Amerikát, Kanadát, de ellátogat Amszterdamba és az Északi sarkra is eljut.

Mert ez volt, értettem meg hirtelen, a legnyilvánvalóbb gyötrelem – hogy az életünk sem volt a magunké, még akkor sem, ha úgy próbáltuk volna visszanyerni, hogy véget vetünk neki. Elidegenítettek bennünket a tulajdon testünk ígéretétől, annak felfedezésétől, hogy mire lehetne képes a testünk és a lelkünk.

De aztán történik valami. Meggyilkolnak valamit, és Wash élete a gazdái jóindulatán múlik. Wilde döntéshelyzetbe kényszerül: megmenti egy embernek is alig elismert fiú életét, vagy a családja becsülete fontosabb? A fiú fejére vérdíjat tűztek ki, menekülnie kell. Egy olyan világban, ahol ő egyáltalán nem számít.

A történet hat évet ölel fel Wash életéből, és három fő részre tagolódik: a rabszolgasors, a kalandozások, amikor kinyílik a világ, és a menekülés. Az első fejezet, a rabszolgasors bemutatása nagyon jó, az utána következő, a világ felfedezéséről szóló rész is érdekes, fordulatos, kalandos, de valahogy nincs mélysége a karaktereknek. Nem éreztem közel magamhoz igazán egyiket sem, még Wash volt a legérdekesebb, de szerencsére nem esett abba a hibába, hogy szuperhőst csináljon a fiúból. Viszont alig ismertük meg a legbelsőbb gondolatait, őt magát. Leginkább csak reagált az őt körülvevő világ és emberek történéseire, tetteire. Mégis magával ragadó regény lett, amely a rabszolgaságról a rasszitmusról éppen annyira szól, mint a lehetőségekről.

Ez tehát Amszterdam, gondoltam – az árnyékok városa, ahol a régi mesterek úgy igyekeztek elkapni a fényt, mintha élőlény volna. Eszembe jutott, mit mesélt Picur, hogy hogyan festették meg az emberi bőrt, különösen a nőkét – a test úgy fénylik, akár a sűrű méz. A magam művészetére gondoltam, arra, hogy én a vonalak erejével akarok ábrázolni, nem árnyékokkal. És szerettem volna magamba gyűjteni ezt a sok fényt, emlékezni rá, hogy később lerajzolhassam.

Esi Edugyan 1978-ban született Kanadában, Calgary városában. A szülei Ghánából származnak. Kreatív írást tanult, Jack Hodgins kanadai író volt a mentora, végül a Johns Hopskins Egyetem írószemináriumának mesterképzését végezte el. Jelenleg a British-Columbia tartománybeli Victoriában él férjével, a szintén író és költő Steven Price-szal, és két gyermekükkel. Esi Edugyan-nak ez a negyedik regénye, és az első, amelyet magyar nyelvre fordítottak.

A fordító Gy. Horváth László, aki nagyon jó munkát végzett, a meseszerűség, a mondatok lírai szépsége egyaránt az ő szakértelmének is köszönhető. Egyetlen dolog felett nem tudok napirendre térni, és ez Mr. Picur neve. 

A kötet a 19. a 21. Század Kiadó KULT könyvek sorozatában, ahhoz méltóan gyönyörű, igényes kiadás, szép borítóval, minőségi papírvédővel. Ide kattintva megtalálhatjátok a teljes kiadói sorozatot kedvezményes csomagokkal és egyedi könyvekkel egyaránt.

Köszönöm a lehetőséget a 21. Század Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezmnéyes áron.