Könyvajánló - Mario Escobar: A sárga csillag gyermekei
Egy regény szeretetről, összetartozásról, kitartásról, önfeláldozásról a történelem legsötétebb korszakában.
Mario Escobar ismét elrepíti az olvasókat a II. világháború vészterhes napjaiba. Ezúttal egy történelmi fikcióban Jakob és Moses, egy testvérpár küzdelmes bő egy éves útját mutatja be 1942 nyarától. Céljuk, hogy rátaláljanak szüleikre. A testvérek nagynénjüknél leltek menedékre Párizsban, míg a szüleik biztonságos helyet kerestek mindnyájuk számára. De sajnos a német megszállók közbeszóltak és a fiúk a velodromba kerülnek, ahol csak arra várnak, hogy valamelyik koncentrációs táborba hurcolják őket.
Tudják, hogy menekülniük kell, mert az életük a tét. Moses nyolc éves, de bátyja is csupán tízes évesi elejét tapossa. Mennyi esélyük lehet a túlélésre egy ilyen világban? Bejárják az egész csarnokot és sikerül is egy csatornán keresztül kijutniuk. Hazasietnek nagynénjük, Judith otthonába, de hűlt helye sincs és rá kell ébredniük, hogy mostantól csak egymásban bízhatnak. Egy Dél-Franciaországból érkezett levél az egyetlen iránymutatásuk. Két gyerek útja a megszállt Franciaországon keresztül a szabad világba. Egy veszedelmes kaland, folytonos menekülés kezdete.
"Időnként a veszély a legjobb jelzés, hogy az élet megy tovább, és hogy sokkal jobb leküzdeni a félelmet, mint elbújni előle."
Szerencsére sok helyen találnak segítséget. Ismeretlenek kockáztatják értük az életüket nem egyszer. Szállítják őket, menedéket nyújtanak számunkra. Megmutatják, hogy a legsötétebb korokban és van, aki képes volt ember maradni, segíteni a bajban, saját épségét kockáztatni, hogy két gyermek megélhesse a holnapot.
Szeretetük, összetartásuk sok mindenen átsegítette őket, pedig szinte minden pillanatban beüthetett a legrosszabb. Nem adták fel, rendületlenül tartottak céljuk felé. Hajtotta őket a remény, hogy újra együtt lehetnek szüleikkel. Kitartásuk példaértékű. Sokszor volt nagy szerencséjük, de még többször fordult elő, hogy valaki a megmentésükre sietett. A vészkorszakban sem veszett ki egyesekből a bátorság, hogy kitartson elvei mellett és a bajbajutottak segítségére siessen.
A szerző jól vázolja fel a körülményeket, valós történelmi hátteret ad a regénynek, de nekem ez a sztori most kicsit meseszerű lett. A srácoknak korán fel kellett nőniük, ez teljesen érhető, de annyira nem, mint azt a szerző mutatja. Olyan bölcsességeket, olyan mondatokat ad a szájukba, ami természetellenesen hat, mesterkélt, művi és ez számomra sokat kivett a regényből. A mondanivalójuk, az eszmék, amik mentén haladnak, a remény, az önzetlen segítség, mind fontosak és jelen is voltak még a vészkorszakban is.
Drukkoltam én is végig a srácoknak, és szomorú volt látni, amikor olyasvalaki került bajba, aki segítő kezet nyújtott nekik. Sajnos tudjuk, hogy ilyen világ volt akkor. Ennek a regénynek is megvan a maga fontos üzenete: amikor már minden veszni látszik egy kegyetlen, sötét időszakban, akkor is tudni kell szeretni, összetartani és akkor is kitartani a lelkiismeretünk mellett, amikor a saját életünk kockáztatjuk azért, hogy megmenthessünk egy ártatlan életét.
Köszönet a Kossuth Kiadónak a kötetért, melyet a borítóképekre kattintva kedvezményes áron megvásárolhattok a kiadó honlapján!
Fordította: Pávai Patak Márta
Kövess minket Facebookon!
Megjegyzés küldése