Az ember tragédiája 2.0 - Lucifernek leáldozott?

Ádám és Éva ősidőkre visszatekintő története folytatódik, íme Az ember tragédiája 2.0. Madách Imre drámai költeményét, Az ember tragédiája 1. címmel 2018-ban,  Székesfehérváron mutatta be a Vörösmarty Színház, négy rendező közös munkájaként. Ők már akkor eljátszadoztak azzal a gondolattal: folytatni kéne a történetet. Hogyan gondolkodna a huszadik, huszonegyedik század embere hasonló helyzetben, egészen pontosan, milyen alkukat kötne ma az Úr Luciferrel, és hogyan viselné a történéseket Ádám és Éva?

A kép a székesfehérvári Vörösmarty Színházban készült.

Könyvajánló: Darvasi László, Márton László, Tasnádi István, Závada Pál: Az ember tragédiája 2.0

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent Darvasi László, Márton László, Tasnádi István, Závada Pál: Az ember tragédiája 2.0 című kiadvány vaskosabbra sikerült, mint az eredeti Madách tragédia, amely valahol az országban valamelyik színház repertoárán biztos megtalálható. Amíg a kötelező olvasmányként számontartott mű egyetemes emberi problémákat boncolgat, és helyenként kevésbé érdekli már az olvasására, elemzésére rákényszerített fiatal nemzedéket, addig a kettő-pont-nullás változat jóval közelebb kerül a ma élőkhöz. A közelmúltból és a jelenből dolgoz fel négy krízishelyzetet, a Titanic indulása előtti bált (Darvasi László), A nagyváradi-berlini színt 1930-1940-ből (Závada Pál), a Délfrancia színt (Márton László) és a Csendes-óceáni színt (Tasnádi István). A keretjáték Márton László alkotása.

"Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy,

és egy évszázad elég nekem.
Az ember lássa, milyen volt elődje,
és hogy ebből keletkezik a csődje.

Teremtményedet behúzom a csőbe!" - zárja Márton László A keretjáték elejét Lucifer azóta ikonikussá vált szavaival, amelyek az eredetiben úgy hangzanak, hogy "Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy, / S egy talpalatnyi föld elég nekem. / Hol a tagadás lábát megveti, / Világodat meg fogja dönteni."

A cél világos: az Úr naiv idealitását szembe kell állítani az emberi gyarlósággal, a szerzőknek pedig választ kell adni művükben arra, hogy lehet-e, érdemes-e valamit kezdeni mai körülmények között jó és rossz, becsületes és gonosz fogalmakkal. Mi történik az individualitással, hol az egyén határa globális kérdésekben? Mit szólna Madách Imre a huszadik századhoz vagy az óceánokban úszó hatalmas petpalack-szigetekhez? A huszadik század is rejt magában Lucifer számára lehetőségeket, de még mennyit! Madách alapvető pesszimizmusa a mi jelenünket megélve még nagyobbra dagadna, álmaiban sem fordult meg szerintem gondolataiban, hogy Európa egyik jelentős kultúrnemzete alig egy évszázad múlva valami eszelős ideológiának a nevében racionálisan kidolgozott népírtásba kezd. Vagy hogy Európa (és a világ egyes részeinek) túlfogyasztása komoly környezetvédelmi problémákat okoz, az emberiségnek kollektíven foglalkoznia kell az általa előidézett pusztulással. "Ádám valahol mindig bízik, ez az alapvetés. Aztán csalódik, de reméli, hogy valahol máshol, valami másban megtalálja az igazságot. Ez ennek a nagy, örök emberi történetnek a motorja." (Tasnádi István) 

A szerzők: 

Darvasi László, Márton László, Tasnádi István, Závada Pál

Személyes élményeim a témában egyáltalán nem pozitív előjelűek. Középiskolában untam és kerültem Madách Imre tragédiáját, dacára annak, hogy mára elismerem a művet a magyar irodalom egyik legmeghatározóbb és legmegkerülhetetlenebb darabjának. Határozottan emlékszem negyven évvel ezelőtti véleményemre a korszak nekem nem tetsző kötelező olvasmányaival kapcsolatban: nyávog nekem Júlia, hagyjál már, Bánk bán tépelődik, mert átverték, Madáchnál meg érdekesebb Lucifer az egész nyámnyila bandánál, kenterbe veri őket. Ha megköveztek is, ehhez a műhöz olvastam el először maga teljességében Madách Imre tragédiáját, és isten bocsássa meg nekem, 16 évesen még nem érdekelt, 56 évesen meg már nem érdekel. 

Sokkal jobban szól a ma emberéhez - és így hozzám is a négyszerzős, kettő-pont-nullás változat. Értem és értékelem a megjelenített társadalmi problémákat, élvezettel olvastam a verses fomában megjelenített szöveget. A végén érdekes volt figyelni a régi-új konklúziókat, és hogy Lucifernek talán (ismét) leáldozott. Hiszen ez a végzete. De valóban? 

Mi a jobb, teszi fel magának mindenki a kérdést a könyvet becsukván: egy lebutított emberpár az Édenben, mindent újra kezdve, vagy folyamatában a küzdj és bízva bízzál ott, ahol éppen létezünk? Rólunk nélkülünk ne döntsön senki sem! - emeljük fel a fejünket, mire Isten felkacag, és jól hallhatóan térdét csapkodja jókedvében...

(------Végül is megnevettettük.------)
(------Az is valami.----------------------)

A kötetet  a Kossuth Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A képre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!

Cím: Az ember tragédiája 2.0
Szerző: Darvasi László, Márton László, Tasnádi István, Závada Pál
Kiadó: Kossuth Kiadó
Oldalak száma: 128
Megjelenés: 2020. szeptember 11.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789635442089
Méret: 240 mm x 150 mm