Az empátia árnyoldalai

 Könyvajánló - Frizt Breithaupt: Az empátia árnyoldalai

Az empátiára általában úgy gondolunk, mint valami pozitív, sőt, szükséges dologra, és aki nem rendelkezik vagy nem mutat empátiát minden helyzetben, az szükségszerűen rossz, erkölcstelen, nincsenek érzelmei. De mi van akkor, amikor az empátia árnyoldalaival szembesülünk? Mert igenis van neki.

Azt szoktuk meg, hogy az empátiát a morálisan helyes magatartás kiváltójaként nagyszerű emberi képességnek tekintjük. A beleérző képesség jó oldalait nem szabad elvitatnunk, azonban meg kell szabadulnunk a túlságosan leegyszerűsítő képtől. Az a tulajdonságunk, hogy mások cipőjébe tudjuk képzelni magunkat, a célzott megalázásnak és a kegyetlenségnek is előfeltétele. A hamis részvét, a tartós elnyomás vagy a szadizmus egyaránt az empátia által lehetővé tett magatartásformák közé tartozik, ezért egy jobb társadalom kialakításához mindennek az elfojtott, sötét aspektusait is szemügyre kell venni. Fritz Breithaupt könyvének segítségével az olvasók megismerhetik ezeket az árnyoldalakat, sőt felfedezhetik a nyomait önmagukban is. A kötet számos témakörön át vezet minket, a narcizmustól és Nietzschétől a helikopterszülőkig és Angela Merkel menekültügyi politikájáig.

Fritz Breithaupt ebben a munkájában megmutatja, hogy az empátia több, másabb annál, mint amit hétköznapi emberként gondolunk róla. Nem jó. Nem is rossz. Egy érzelem, egy érzés, egy állapot, aminek vannak pozitív és negatív hozadékai is. De a negatív oldalára vakok vagyunk, csak a pozitívat emeljük ki. Ugyanígy amikor azt mondjuk, hogy egy pénzügyi spekuláns "támadja" a valamelyik valutát, akkor elfelejtjük azt a tényt, hogy semmi ilyesmit nem tesz, csupán szerinte annak a valutának az értéke csökken egy másikéhoz képest. (Persze sokszor már önmagában ez a vélemény, ha az elég rangos, elég ahhoz, hogy ténylegesen elindítsa a folyamatot.) 

De mégis milyen negatív hozadéka lehet az empátiának? Ez az érzés okozza (sok más mellett) az ún. helikopterszülő jelenségét is, amikor a szülők, akik sokszor úgy érezték, hogy ők maguk el voltak hanyagolva, hogy nem érdekelték a szüleiket a dolgaik igazán, megpróbálják ezt kompenzálni a saját gyerekeiknél, és annyira komolyan veszik "az én felelősségem" szólamot, hogy semmiféle szabadságot nem adnak a gyereknek, ott állnak mellettük "lebegnek felettük", mint a helikopterek, és minden problémájukat, a legapróbbakat is ők oldják meg. Ezek a gyerekek sokkal később tanulják meg az önállóságot és sokkal rosszabbak a szociális képességeik, mert a szüleik a barátaik felett is ellenőrzést tartanak egyfolytában, alig épül ki gyerekkorban igazán komoly gyerekbarátság közöttük. De nagyon hasonló folyamat, csak kissé más aspektusból, amin a gyereksztárok szülei átmennek, sokszor a végletekig kihasználva a gyerek adta lehetőségeket. Vagy ott van az a fajta rajongás, ami már zaklatásba csap át. Ezeknek mindnek az egyik mozgatórugója az empátia valamilyen formája.

A könyv szól a nagy vihart kavaró tanulmányról, ami szerint a mai fiatalok kevésbé empatikusabbak, mint 50 éve voltak az emberek, és arról, hogy ez a tanulmány már a vizsgált módszereknél is sok problémát felvet, egyáltalán nem pontos. (Az egyik probléma, hogy pontosan ugyanazt a tesztet töltették ki a hetvenes évek óta fiatalokkal, egyetemistákkal, és azóta minden nyelv átment némi változáson, kikerültek a mindennapi használatból bizonyos szavak, vagy módosult némiképp a hétköznapi értelmük, és emiatt nagyon sok kérdést vagy nem tudtak értelmezni, vagy teljesen másképp értelmeztek a mai fiatalok, mint az 50 évvel korábbiak.) Kielemzi, hogy egyrészt tényleg így van-e, és hogy ez valóban szükségszerűen rossz-e, ha így is van? 



Fritz Breithaupt 1967-ben született, tanulmányait a Hamburgi Egyetemen és a Johns Hopkins Egyetemen folytatta, jelenleg az Indianai Egyetemen tanít. Szakterülete a német irodalom és kultúra, leginkább Goethe, Nietsche, Lessing és számos más német író, filozófus és gondolkodó életműve. Emellett vendégoktató és kutatást segítő professzor a kognitív tudományok területén. Egyik legfőbb érdeklődési köre az empátia, és az ehhez kapcsolódó változások a történelem során.

A kötet érdekes, alapos, számos problémát felvet és érint, de nem száraz, nem visz nagyon a dolgok mélyére. A fejezetek rövidek, de tartalmasak, tökéletesen érthetőek és elgondolkodtatóak. Számtalan tanulmánya és írása jelent már meg, de ez az első magyar nyelven. A kötetet Simon-Szabó Ágnes fordította.

Köszönöm a lehetőséget a Typotex Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

Kövess minket a Facebookon is!

Share:

Megjegyzés küldése

Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes