Kongó - ahol az ember a veszélyeztetett faj

Tessék mondani, hol voltam én akkor, amikor ez a könyv 1980-ban először megjelent? Hogy lehet az, hogy csak 2021-ben került a kezembe és nyűgözött le a történet? Napláne, hogy a kötet alapján készült filmet sem láttam?

Könyvajánló - Michael Crichton: Kongó

Michael Crichton Kongó című műve korát megelőző tudományos-fantasztikus mű, amely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. A szerző pár évtizeddel ezelőtt olyan lehetőségeket említ meg, amelyek napjaink technológiájában már evidenciák (digitálisan be lehet vinni alakokat a már kész filmbe – pár év és lassan színészek sem kellenek, lézerkerítés, stb.).

Genetikai memóriáról először Marais tett említést 1911-ben, a kérdést azóta is élesen vitatták. Leegyszerűsített formában ez a feltevés abból indul ki, hogy a genetikai öröklődés mechanizmusa, mely az összes fizikai tulajdonságok örökítését irányítja, nem kizárólag a fizikai tulajdonságokra vonatkozik. A viselkedés nyilvánvalóan genetikailag determinált alacsonyabb rendű állatoknál, ezek bonyolult viselkedéstani ismeretekkel születtek, melyeket nem kellett elsajátítaniuk. De a magasabb fejlettségű állatok viselkedése rugalmasabb, egyaránt függvénye tanulásnak és emlékezésnek. A kérdés az, vajon a magasabb rendű állatok, kiváltképp az emberszabású majom és az ember pszichés berendezése a gének által determinált-e születésüktől fogva.

A gorilla okos, nagy és erős: ne piszkáld, érti meg az olvasó a könyvben túltengő gorillakalauzból, mint ahogy a technológiai részek is sokkal erősebbek a műben, mint maga a cselekmény. Ez amúgy is általánosságban jellemző az íróra, így hát aki inkább dramaturgia-párbeszéd-orientált, az vagy átlapozza az inkriminált részeket vagy más szerző hasonló témájú műve után nyúl.

Az ember imád ... kísérletezgetni? Istennek képzelni magát? A gyakorlati kivitelezés után szokott jönni a fekete leves, amikor is a nagyravágyó, öntelt ember sikoltozva rohan tettei következménye elől - lásd például a Jurassic Park nevű örökbecsű irományban is. 

A kongói polgárháború során, a 60-as években a nyugati világot megrázta a szélesen elterjedt kannibalizmus és egyéb atrocitások híre. Csakhogy az igazat megvallva a kannibalizmus mindig is bevett szokás volt Közép-Afrikában.

Sidney Hinde írta 1897-ben, hogy a „Kongó-medencében található törzsek vagy kannibálok, vagy azok voltak valaha, és vannak, akik között egyre terjed a kannibalizmus.” Hindét lenyűgözte a kongói kannibalizmus leplezetlen természete: „A gőzösök kapitányai gyakran mesélték, hogy valahányszor kecskét akartak venni a bennszülöttektől, azok rabszolgát kértek cserébe, a bennszülöttek gyakran elefántcsont agyart vittek fel a hajóra, és cserébe rabszolgát akartak, még panaszkodtak is, hogy arra őfeléjük nem könnyű manapság húshoz hozzájutni.”

Kongóban a kannibalizmus nem kötődött rituáléhoz vagy valláshoz vagy háborúhoz; az emberhús egyszerűen ínyencebb falat volt a bennszülöttek számára. Holman Bentley tiszteletes, aki húsz évet töltött el azon a vidéken, egy bennszülöttet idézve mesélte: „Maguk, fehér emberek, a disznóhúst tartják a legízletesebbnek, pedig a disznót nem is lehet egy napon emlegetni az emberhússal.” Bentley érezte, hogy a bennszülöttek nem értik, mi a kifogás e szokás ellen. „Maguk a szárnyast eszik, a kecskét, mi meg embert eszünk; miért ne? Mi a különbség?”

Ez az őszinte megnyilatkozás megdöbbentette a megfigyelőket, és furcsa szokásokhoz vezetett.1910-ben Herbert Ward olyan piacokról számol be, ahol a rabszolgákat részenként, még élve árusították.

A szerző, Michael Crichton

A helyzetet súlyosbítja, hogy nemcsak az ERTS szeretné megszerezni a "kék gyémántot" és megtalálni a dzsungel mélyén meghúzódó elveszett város, Zindzs romjait, ahol a feltevések szerint a legnagyobb ilyen ásványi anyag lelőhely található - és amely a gorillák birodalma. A verseny és a helyzet öldöklő... szó szerint. Az expedícióra mások is rátelepednek, különféle titkos célokkal.

Kaland, izgalom tetőfokon, hiszen olyan vidékre készülnek behatolni, ahol az ember a veszélyeztetett faj. 1995-ben film is készült Michael Crichton ezen művéből, neves, de nem annyira híres művészekkel, és nem is lett olyan emlékezetes, mint például a Jurassic Park (mert az elé bármikor leültethető vagyok akár filmen, akár könyvben). Talán azért, mert nem a Kongó című regény Crichton legjobb műve. Valamennyire kiszámítható panellekből álló munka, amely azért egy olvasást feltétlenül elbír. A gorilla vonal meg.. hű! Már önmagában ezért megérte. Tanulság? A teremtett világ csak bizonyos mértékig alakítható emberléptékűvé, a határt túllépve önnön kevélységünk okozza saját vesztünket. A kapzsiság mindig rossz tanácsadó.

A kötetet  a Kossuth Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A képre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!

Fordító: Dezsényi Katalin

A főkép az 1995-ben készült Congo című filmből származik.