Erről a könyvről azt mondják, hogy kultregény, "a cyberpunk irodalom megkerülhetetlen alapvetése, amely a virtuális valóságtól kezdve a matematikán és a politikán át a sumer mitológiáig terjedő skálán korunk húsba vágó problémáit tárja elénk és értelmezi át." A híresen egyedi világlátású, sokszoros New York Times-bestsellerszerző, Neal Stephenson ezzel a regénnyel írta be magát a hírnévbe. A Fumax Kiadó által gondozott Snow Crash című kötet új köntösben ismét az olvasók előtt!
Könyvajánló - Neal Stephenson: Snow Crash
Hiro Protagonist a Fekete Nap nevű híres klub alapítótagja, amelynek a világon mindössze 2000 tagja lehet, belépés pedig kizárólag meghívóval (amiért akár ölni is képes lenne egy-egy reménybeli tag). Hiro a klub Metaverzumának szamurájhercege, még akkor is, ha most egy vasa sincs és egy lepukkant lyukban él. Amikor meghalt az apja, anyjáról kellett gondoskodnia, ezért eladta a klubbal kapcsolatos összes részvényét, amelyek már akkor is szép summát értek, de a jelenben hatványozott sokszorosát kapná érte. Mindegy, alapító tagi státusza akkor is él.
Éppen elveszítette pizzafutári állását, amikor a Fekete Nap előtt érdekes fejleménynek lesz tanúja: egy Snow Crash nevű különleges új drogot kínálnak neki (is), amely még csak pénzbe sem kerül, úgy osztogatják. Hiro meglepődése, sőt, megütközése határtalan, hiszen a drog neve egyúttal hacker kifejezés is, amely azt jelenti, hogy egy rendszer totálisan összeomlott.
EGY RENDSZER TOTÁLISAN ÖSSZEOMLOTT. Hirot rettenetesen zavarja a névkialakítás (semmi nincs véletlenül), ezért a tények nyomába ered, "amely a virtuális valóságtól kezdve a matematikán és a politikán át a sumer mitológiáig terjedő skálán korunk húsba vágó problémáit tárja elénk és értelmezi át." (forrás: fumax.hu)
A szerző, Neal Stephenson
A kötet eredetileg 1992-ben jelent meg, és mai valóságunkat ismerve ámélkodhatunk, hogy mennyi mindent előre látott. Nem ijesztgetni akart a virtuális valóság robbanásával, helyette vicces akció-sci-fiben tárta elénk hagymázos álmait a jövő valóságáról. Bumm, hát nem beletrafált? Úgy lehet olvasni, hogy közben bólogatunk, hogy hát igen. IGEN. Itt a szép új jövő!
Mire gondolok? Menekültekkel kapcsolatos problémák, a fent már emlegetett virtuális valóság, amit Metaverzumnak keresztelt el a szerző (1992-ben? ne viccelj, átlagemberként egy differenciálszámításra alkalmas számológépen IS napokig álmélkodtunk), erős, hatalomcentrikus mini cégállamok (franchise-ok az USA helyén, betojás, nem?). Művében egyszerre álmodozik a jövőben / a jövőről, miközben a történet elmegy szatírának is, mert görbe tükröt tart az olvasó elé: megnevettet, miközben kritizál és parodizál, de egyben figyelmeztet is: vigyázz! A virtuális valóságnak nagyon komoly hátulütői IS vannak! (És tényleg.) Már maga a főhős névválasztása is egyszerre óv, megmosolyogtat és figyelmeztet: Hiro Protagonist, ami magyarul nagyjából Hős Főhőst jelent. Azaz bárki lehet(ne) az olvasók közül is, akit megvezetnek a valósággal kapcsolatban, hiszen saját életének (remélhetőleg) mindenki saját kezűleg főhőse.
Világépítése különleges és páratlan: a sumérokig visszamenő vonal igazán ül és üt, a Patkánytorpedókon kinyúltam, jókat derültem a takonypuskán, a hiperkártyán, a süngörgőkön, a Könyvtáros démonon, a Cosa Nostra meg immáron pizzákból él (ez azért odavágott, pláne az üzletfilozófiájukat tekintve egyenesen kész voltam), de a bürgerparkokban rendőrkapitányság nincs, mert a) rontja a látképet, b) leviszi az ingatlanárakat kifejezésen úgy is mondhatnám, hogy elhasaltam a röhögéstől. Ez a fickó, miközben éles társadalomkritikát tol, trollkodik is, esett le kis idő múlva.
A történet háromnegyedéig csak rohanunk, száguldva szedjük össze a szerző szereplőivel a tényeket, hogy aztán az utolsó negyedre kicsit lelassulva enyhe ingerültséggel nézelődni kezdjünk. Mindent összefoglal, amit addig írt, és szép komótosan befejezi a művet. Mintha a végére elfogyott volna a muníciója, mondván, hogy bár a jövő borzalmas, de legalább van pizza és internet, mégha az elit hackereket éppen és mellesleg irtják is.
Azért mindent egybevetve: szerettem olvasni. Fantáziadús, ötletes, kacagtató, ironizáló-parodizáló, akciókban gazdag; az őrültebbnél őrültebb kitalációk elvitték hátukon az egész történetet. Ahogy William Gibson mondta a műről, jelentsen is akármit: „Huszonegyedik századi freestyle plázamitológia, gyorsítón.”
A kötetet a Fumax Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!
Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!
Kövess minket a Facebookon is!
Szerző: Neal Stephenson
Fordította, átdolgozta: Kodaj Dániel
Műfaj: sci-fi, cyberpunk
Keménytáblás
Méret: 142×198 mm
512 oldal
ISBN 9789634701606
Ami még érdekelhet
![](http://pinterest.com/pin/create/button/?url=https://www.kulturpara.hu/2021/06/hagymazos-hajsza-az-infokalipszis.html&media=https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFM8n7Xcy-1b0X_kA9uOkJYmKXNKm3JrH5dWlW_wIiCBYf8o3J-I1P4remVcseWbDASu3FY2SjKF6OaxWEXf8Rlu1m17caw5o0UQhmltOdW2NE9J0RtbH-0J8UgnKSzqH9w15KArjC6qU/s72-w384-c-h240/bigcity.jpg&description=Erről a könyvről azt mondják, hogy kultregény, "a cyberpunk irodalom megkerülhetetlen alapvetése, amely a virtuális valóságtól kezdve a...){kind=link}
Megjegyzés küldése