Hogyan terjedt el a jobboldali közlekedés?

Sokan hallottuk már, hogy Napóleon vezette be egész Európában a jobb oldalon való közlekedést, mivel katonái sokféle nemzetiségből kerültek ki, ezzel kívánta megnehezíteni, hogy a bal oldalra kötött, jobb kézzel használt kardot a menetelés során előránthassák egy-egy nézeteltérés miatt. Nos, ez a történet sem ilyen egyszerű.

A régészeti eredmények illetve ókori források alapján úgy tűnik, hogy a Római Birodalom idején inkább bal oldali közlekedés volt. Persze ez nem volt kőbe vésett szabály, ha úgy volt kényelmesebb, haladhattál a jobb oldalon is, de a többség nem ezt szokta meg. Logikusabb is volt a bal oldalon haladás, mivel az emberek többsége jobbkezes, a vész esetén könnyebben tudott kardot rántani, ráadásul a kardja sem akadt bele minden szembejövőbe. Ez így maradt a következő évszázadokban is, elsőként az új világban, Amerikában tértek át a jobb oldalra, méghozzá praktikus okokból. Ott terjedt el a sok lóval vontatott, nagyméretű társzekerek használata, de mivel nem volt bak, az emberek a bal hátsó ló hátáról irányították a többit. Így szabad maradt a jobb kezük, amivel szükség esetén használhatták az ostort. Az utak azonban elég szűkek voltak, és két ilyen egymással szemben haladó nagy szekér bizony csúnya baleseteket eredményezhet, ha összeérnek. Logikusabb és praktikusabb volt hát az út jobb oldalán közlekedni, mert a vezető így jobban láthatta a szekér szélét. Az 1700-as években a legtöbb államban a jobb oldali közlekedés vált kötelezővé, és a függetlenségi háború után mindenhol egységesen ezt vezették be.

Európában valóban van köze a jobb oldali közlekedés kialakulásához a franciákhoz, de az inkább a francia forradalomig, semmint Napóleon verekedő katonáiig vezethető vissza. A francia nemesek hagyományosan a bal oldalon közlekedtek, természetesen sietős dolgukban a köznépet az út szélére, sőt, árkokba kényszerítették. Ezért a forradalom után, 1794-ben Párizsban csak azért is bevezették a kötelező jobb oldali közlekedést. Ekkoriban már Dániában és Oroszországban is a jobb oldali közlekedés volt érvényben. Viszont az, hogy ez egész Európában elterjedjen, valóban Napóleon katonáinak érdeme: bemasírozták jóformán az egész kontinenst, és ahová betették a lábukat, ott be is vezették a jobbra tarts szabályt. Elképzelhető, hogy a császár azért is ragaszkodott az út jobb oldalához, hogy kissé visszatartsa a katonái közötti viszályok fegyveres megoldását, de az biztos, hogy nem emiatt találták ki az egészet. 

A napóleoni háborúk után ez a szabályozás megmaradt mindenhol, ami valaha francia kézen volt. Így állhatott elő olyan helyzet, hogy az osztrák tartományok nyugati fele áttért a "francia" rendszerre, a keleti viszont maradt a régi módinál, ahogy Közép-Európa nagy része is. Végül a vasutak építése és a 20. századi kereskedelem fellendülése miatt egységesítették a rendszert, így Európa nagy részén ma jobb oldali közlekedés van érvényben. Magyarország 1941. július 6-án vezette be a jobb oldali közlekedést, Budapesten pár hónappal később, novemberben. A kisföldalatti egészen 1973-ig, a felújításig bal oldalon közlekedett, a gödöllői HÉV pedig a mai napig is a "rossz" oldalon halad. Utolsónak a svédek vezették be, 1960-ban, bár a többség a népszavazáson leszavazta. Viszont annyira féltek az új módi miatt, hogy balesetek lesznek, hogy a svéd sofőrök sokkal óvatosabban vezettek, mint bármikor, így több évre drasztikusan visszaesett a balesetek száma Svédországban. 

Kövess minket Facebookon!