A valóság varázsa

 

Könyvajánló - Richard Dawkins: A valóság varázsa

"A tudománynak saját varázsa van, és ez a varázslat a valóság."

Ha eddig kételkedtél benne, hogy a valóságnál nincs varázslatosabb, akkor vedd kezedbe ezt a könyvet. Mítoszokat és babonákat, legendákat és tudományos alapvetéseket mesél el, először a mítosz, a babona oldaláról megvizsgálva, aztán a valós, tudományos oldalát megválaszolva. Rengeteg tévhit, babona él bennünk. Az okok szerteágazók. Először is mindent meg akarunk magyarázni, nem akarunk hinni abban, hogy az élet önmagában céltalan, hogy nincs egy magasabb rendű valami, hogy nincs örök élet, hogy csak élünk, aztán meghalunk, megszűnünk létezni... ezt az agyunk nem képes elfogadni, és ahogy átveri saját magát egész életünkben, úgy halálunk közeledtével is ezt teszi. Tudni akarjuk, mi a valóság, de csak akkor, ha az nem kerül erőfeszítésbe, ha nem macerás megtudni, ha beleilleszthető a világképünkbe, ha van benne valami varázslat. Tudni akarjuk, de nem akarunk érte tenni semmit. Ugyanakkor uralkodni is akarunk, egymáson még inkább, mint magunkon. Ezen egymásnak ellentmondó érzések vezettek a babonák és a vallások kialakulásához, hiszen mindegyik megmagyaráz valamit, amit addig nem értettünk. Ma már rengeteg dolgot értünk, mégis babonásak vagyunk. Az egyszerű, készen kapott teóriák elfogadása sokkal jobban megy, mint a valódi miértek és hogyanok megválaszolása. Ráadásul a babonák és mítoszok oldalán áll, hogy egyáltalán nem kell, hogy a valóság bármiben is megzavarja őket. A csoda a fegyverük.

"Ha olyasmi történik, ami a tudomány számára értelmezhetetlen, abból csak két dolog következhet teljes bizonyossággal. Az egyik, hogy nem történt meg (a megfigyelő tévedett, hazudott vagy átverték); a másik pedig az, hogy a jelenlegi tudománynak is vannak még hiányosságai."

De van-e varázslatosabb a valóságnál? A valódi kémiai, fizikai és biológiai folyamatoknál? Véleményem szerint soha nem alkottunk még a valóságnál varázslatosabb dolgot, nincs olyan mitológiai történet, legenda, mese, ami csodásabb, mint a valóság. 
Képzeljünk el egy játékot: tedd magad elé az apád képét. Olyan, mint te, mégis egészen más. A nagyapád szintén. Az ő apja szintén. Mehetünk vissza generációkon át, de ha elérünk egy pontot, akkor már egyértelműen nem ember az egyenesági ős. Ha még messzebb megyünk, akkor egy halszerű lényt találunk. A saját őseink között! Az evolúció nem egy éles választóvonalat húz, hogy te még hal vagy, de a fiad már kétéltű lesz, az ő fia meg már emlős. Az evolúció nem tervszerű, egyszerűen a jobb körülmények között élő, az azokhoz jobban alkalmazkodó mutációk maradnak fenn. Mi is ilyen mutációk eredményei vagyunk, és tévedés lenne azt gondolni, hogy az evolúció megállt, és a cél az volt, hogy e tökéletes lényt (minket) létrehozza. Az más kérdés, hogy ma mesterségesen jócskán belenyúlunk az evolúció törvényeibe, és ha így folytatjuk, nyugodtan lehet mondani, hogy megszüntettük az evolúciót. Ma meggyógyul, akinek meg kellett volna halnia, ma gyereke születik annak, akinek nem kéne. De ez a téma messzire visz. A fejezetcímek kérdéseket tesznek fel, és vizsgálják meg azokat először egy mítosz, aztán a valóság oldaláról. 

A varázslatnak sok formája van. Őseink leginkább arra használták, hogy a világ érthetetlen jelenségeit magyarázzák meg vele, mielőtt tudomány választ talált volna rájuk. Az ókori egyiptomiak szerint az éjszaka akkor jön el, amikor Nut istennő lenyeli a napot. A vikingek szerint a szivárvány az istenek hídja a földi világba. A földrengéseket a japánok egykor az óriási harcsával magyarázták, ami a hátán hordozza a világot - és minden alkalommal, amikor megrázza a farkát, a föld remegni kezd. Ezek mind varázslatos, különleges történetek. Van azonban még valami, ami ennél is varázslatosabb: megtalálni az igazi választ ezekre a kérdésekre. Ez a valóság varázsa - a tudomány. A valóság varázsa seregnyi találó gondolatkísérlettel, lenyűgöző illusztrációkkal és megdöbbentő tények garmadájával segíti a természeti jelenségek megértését. Miből vannak a dolgok? Mennyi idős a világegyetem? Miért néznek ki úgy a kontinensek, mintha egy kirakós szétszedett darabjai volnának? Mi okozza a tsunamit? Miért van ilyen rengeteg féle állat és növény? Ki volt az első férfi, vagy nő? A könyv letehetetlen, látványos detektívtörténetként kalauzol végig a legkülönbözőbb tudományágakon, arra sarkallva az olvasót, hogy közben ő maga is gondolkodjon a tudósok fejével. Richard Dawkins, a világ leghíresebb evolúciós biológusa, és a tudományos oktatás egyik legszenvedélyesebb élharcosa egész karrierjét annak szentelte, hogy megismertesse a tudomány csodáit a felnőttekkel. Most azonban Dave McKean illusztrátorral közösen arra vállalkozik, hogy páratlan oktatói tehetségének segítségével minden korosztály számára elérhetővé tegye a tudomány varázslatos világát. Dawkins és McKean könyve valódi kincsesbánya mindazok számára, akik valaha is eltűnődtek azon, hogyan működik a világ. Olyan képes kalauz a világ titkaihoz, mely hosszú éveken át útitársunk lehet.

Ma a magyar tudományos oktatás az általános és középiskolákban jóformán semmit nem ér. Nagyon tudnám ajánlani ezt a könyvet minden középiskolás számára, talán egy picit szkeptikusabbak, nehezebben megvezethetők, és valóban a valóságot kereső és azt értékelő felnőttekké válnának, ha ehhez hasonló könyvekből oktatnák őket. Akár csak pár órán át. 

Ha érdekel a kötet, antikváriumokban, könyvtárakban érdemes keresni. És tényleg megéri.

Kövess minket Facebookon!