Könyvajánló - Alice Broadway: Spark
Az Ink-trilógia, s vele Leora kalandja folytatódik! Két világ, két kultúra áll egymással szemben. Vajon egy fiatal lány a két világ között képes feléleszteni a tüzet?
A Maxim Kiadó gondozásában megérkezett Alice Broadway Ink-trilógiájának második része Spark címmel. Az első rész engem már a borítójával levett a lábamról és apró hibái ellenére a különleges történet is, melyeket érdekes mesék színesítenek. Ha eddig kimaradt az Ink, akkor alig valamit fog mondani neked a Spark ajánlója, ezért mindenképpen érdemes azzal kezdeni:
A sorozat folytatásában Leorát a polgármester megbünteti engedetlensége miatt. A büntetés kemény: el kell hagynia otthonát, hogy vonuljon az üresek falujába, Featherstone-ba, épüljön be és szállítson információt neki az üresek mindennapjairól. Erről a világáról sokat hallottunk az első részben, de Leora kalandjain keresztül szembesülünk vele, hogy nem egészen úgy fest ez a hely, mint amit a vezetőik elmondtak neki. Sőt! Igazából a polgármester minden szava hazugság volt.
Az üresek éheznek, a terményük alig valamire elég, arra szorulnak, hogy lopjanak a tetováltaktól. Érthető, hogy nem fogadják Leorát tárt karokkal, sőt, eleinte még el is akarják zavarni. Nincs könnyű dolga, végül egy család befogadja, akik megismertetik az üresek kultúrájával, meséivel.
Egyre több mindent ismer meg az érem másik oldaláról és ez a "küldetés" rengeteg kérdést vet fel benne. Például miért próbálja mindenkivel elhitetni Saintstone-ban Longsight polgármester, hogy ezek a beteg, legyengült, alultáplált emberek, akik szinte középkori viszonyok között élnek, meg akarják támadni őket? Testi erejük és eszközeik sincsenek rá, hogy támadást mérhessenek a tetováltak otthonaira. Vajon mi haszna származik a félelemkeltésből?
A két város, Saintstone és Featherstone tükörképe egymásnak, amivel számos kétely ébred fel Leorában. Mindkét város őrzi a maga hagyományait, Leora pedig még mindig nem döntött melyik oldalhoz tartozik. Egy ideig teljes a zavar a fejében, de aztán belátja, hogy semmi sem fekete vagy fehér. Mindkét oldalnak megvannak a maga erősségei, gyengeségei. Egyetlen dologban gyenge mindkét fél: a kommunikációban...
Az első kötetnél magával sodort a szerző olvasmányos, könnyed, sodró lendületű stílusa, mely ezúttal is végigvitt a regényen. Az ötlet, hogy egy olyan világot mutasson be a szerző, ahol nincsenek titkok, ahol a bőrödre tetoválják az életed fontos állomásait, jó és rossztetteid, családod, múltad és jelened, hihetetlen lehetőségeket tartogat. Ebbe a közegbe helyezni egy disztópiát merész vállalkozás és megosztó is, de nálam az első rész nyert.
"Egy séta az erdőben soha nem csupán egyszerű séta az erdőben. A mesékben legalábbis nem az. Eltéved egy testvérpár. Egy piros szoknyás kislány rossz irányba fordul, és összetalálkozik egy farkassal. Vagy egy gyönyörű lány rátalál a kastélyra, ahol egy szörnyeteg lakik. Az erdőben rengeteg csoda történhet. Az még kérdéses, hogy az én mesém vajon hogyan végződik majd."
A Sparknál azonban több helyen is olyan érzésem volt, hogy ez egy átvezetés a trilógia nagy, ütős fináléja előtt. Időnként kicsit lassú volt, hogy stílszerű legyek, több oldalt is üresnek éreznek, de aztán elértem a könyv kétharmadáig és beindultak az események.
Rengeteg új szereplő, érdekes háttértörténetek és a mesék, mondák megint kedvencekké váltak. Láthatjuk miként születnek új barátságok és hogyan érnek véget régiek. Leora az első részben még sokszor kiszámíthatatlan, önfejű és önző volt. Ha igazán őszinte akarok lenni, akkor sokszor idegesítő is. Ebben a kötetben azonban sokat fejlődött és jó sok gondolkodnivalót adott neki, hogy megismerte a másik oldalt is. Félig tetováltként az üresek falujában próbál rájönni, hogy vajon melyik értékrenddel tud azonosulni, kinek higgyen és akad helyzet, amikor arról is döntenie kell, hogy kiben bízhat. Tudja, hogy nem minden helyes, amit a tetováltak tesznek és segíteni akar új barátainak reménytelen helyzetükben. Vajon képes egy ekkora feladatra?
Ez a történet is több sebből vérzik, de a végére annyira ütős fejezeteket kaptunk, hogy kíváncsian várom, mit hoz ki a szerző a harmadik kötetből. Külföldön már megjelent a zárókötet Scar címmel, remélem a kiadó elhozza ezt is hamarosan a magyar olvasóknak. Kíváncsian várom, hogy zárul a két népcsoport összeütközése. A könyv borítója pedig ezúttal is gyönyörű, különleges éke a könyvespolcnak.
Köszönöm a lehetőséget a Maxim Kiadónak!
Fordította: Sárossy-Beck Anita
A borítóra kattintva elérhető a könyv a kiadó oldaláról, kedvezményes áron.
Kövess minket Facebookon!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése