Az Európa Kiadó által gondozott A fehér város trilógia újabb taggal bővült: a második részben, amely a Vízáldozatok címet kapta, Kraken profilalkotó nyomozó újabb rejtélyek után indul, kelta eredetű vízáldozatok mintájára gyilkoló tettest kell kézre kerítenie, miközben számot kell vetnie barátaival megélt közös múltjukkal is. Eva Garcia Sáenz de Urturi ismét hozta nagyszerű formáját ezzel a krimivel.
Könyvajánló - Eva Garcia Sáenz de Urturi: Vízáldozatok
A vaskos, keményfedeles, igényes kiadásban napvilágot látott mű igazi bűnügyi regény, ahol a régi bűnökért a még meg sem születettek bűnhődnek.
Mi is történt eddig? Az első részben Kraken egy sorozatgyilkost akart megakadályozni bizarrul elkövetett csekemênyeiben, de végül maga is komoly sérülésekkel tudott szabadulni abból a helyzetből. Jelenleg éppen beszélni tanul, a külvilággal csak írásban képes kommunikálni, a poszttraumás stressz kezeléséről - de leginkább kezeletlenségéről nem is beszélve.
A szerző, Eva Garcia Sáenz de UrturiA trilógia második részében Kraken (a főhős, tisztességes nevén Unai López de Ayala, de mindenki csak Krakenezi) első szerelmét, a várandós Ana Belén Lianót egy 2600 éves szertartás szerint kivégzik: megégetik, lábánál fogva felakasztják, majd egy bronzkori, vízzel teli üstbe mártják.
Tehát nem pihenhet: egyrészt ismét rejtélyes sorozatgyilkosság üti fel a fejét, valaki szakrális helyeken kelta eredetű vízáldozatok mintájára öldököl (ahogy első szerelmét is eszerint végezték ki), másrészt saját és barátaival közös múltjával is dűlőre kell jutnia. A vízáldozatos bűnöző ráadásul a meg sem született gyerekeket bünteti, márpedig Kraken környezetében hemzsegnek a várandós hölgyek vagy a leendő apák...
Például a főnöke, Alba Díaz de Salvatierra főhadnagy (egyszerű en imádom ezeket a spanyol neveket!) is éppen babát vár, csak azt nem tudja, a halott férjétől vagy Krakentől, már pedig ez a tény igen fontossá válik, pláne, ha a tét nagy: felkerülni vagy nem felkerülni egy sorozatgyilkos halállistájára.
A fehér város trilógia harmadik, befejező része: Az idő urai
Talán izgalmasabb is ez a rész, mint az első, ami igen szokatlan. Egy trilógia általában erősen kezd, van egy gyenge második rész, jól lehúzzák az olvasók, mire a szerző felszívja magát, és remekművet alkot befejező részként. Ebben a műben a régi kelta szakrális helyeken túl kap az olvasó hideget, meleget. A szülői hivatást jó alaposan körbejárja, sok traumatizáló helyzetet felfed, a mérgező szülőktől az elhanyagolt vagy egyenesen abúzussal sújtott gyermekekig bármiről olvashatsz itt, akár vérfertőző viszonyokról is. Meg aztán jól át is vernek. Mert ugye, olvasod, értelmezed, kombinálsz, úgy gondolod, mindent tudsz, és ahogy haladsz, egyrészt magad is parázni kezdesz, hogy teúristen, másrészt meg rádöbbensz, hogy aztaaaa', nem is úgy van. A több idősíkon játszódó krimi az utolsó ötven oldalban az időt is megkeveri, mert miért is ne. A zseniális húzások, fordulatok alkalmazása miatt kicsit tisztelni kezded a szerzőt, hogy tud a nő, és az elsők közé sorolod műfajában, miszerint innentől ennek az embernek a bevásárlólistája IS érdekel. És hogy örüljetek, ennek a trilógiának nemrég3n megjelent a befejező része is, lehet egyben felhabzsolni a történetet!
A kiadó honlapján kedvezményes áron megrendelhető a borítóképre kattintva!
Érdekelnek a könyvújdonságok?
Kövess bennünket Facebookon!
Megjegyzés küldése