A lány és a csillagok

A ​jégen, a Fekete Sziklától keletre van egy verem, amelybe a gyarlott gyermekeket vetik le.

Az Abeth végtelen jégmezein nincs helye magányos embereknek. Még együttesen is épphogy csak lehetséges életben maradni, önmagában senkinek sincs rá esélye.

Ahhoz, hogy valaki elviselhesse a hideget, hogy kibírja a több hónapig tartó éjszakát, amikor szinte maga a levegő is megfagy, különleges vérvonal kell. Ettől különbözni végzetes, a változatosság pedig veszélyt hordoz magában. Márpedig Yaz nem olyan, mint a többiek.

Ezért elszakítják mindentől: elveszik tőle a családját, a fiút, akivel élete hátralévő napjait szerette volna tölteni, és egyedül kell utat törnie egy olyan, alapjaiban különböző, rejtélyekkel és veszedelemmel teli világban, amelyről még csak nem is sejtette, hogy létezik.

Szembesül azzal, hogy az Abeth világa sokkal ősibb és furcsább, mint képzelte volna. Ráébred, hogy a gyengeségei egy másfajta erő jelei. És megtanulja, hogy miként szálljon szembe a túlélés kegyetlen törvényeivel, amelyek kezdettől fogva uralták törzsének életét.

Csak a legmélyebb sötétségben ragyognak fel a csillagok.

A hazánkban is kiemelkedő népszerűségű fantasy szerző, Mark Lawrence várva várt új regénye, A Jég könyve trilógia első kötete.

Ez a könyv ugyanabban a világban játszódik, mint Az Ős Könyve trilógia, csak épp a jéggel borított felén. Egy olyan különleges, kihalófélben lévő bolygó ez, ahol egy mesterséges hold fókuszálja a csillag fényét, amelyet aztán a bolygó egyenlítője mentén szór szét, egyre keskenyebb és keskenyebb sáv az, ahol még van élet. Ám a több méter vastag jéggel borított világban és a jég alatt is élnek emberek: különös, szívós népek, ahol csak egyféle ember a biztonságos, ezért aki ettől eltér, kivetik maguk közül. A világot, noha mesterséges holddal marad életben és fellelhetőek a technológia nyomai, mégis középkorias életet élő emberek lakják. Érzésem szerint a történet a távoli jövőben, egy génmódosított embercsoportokkal benépesített idegen bolygón, zajlik, több ezer évvel a bolygó benépesítése után, amikor valamiért már megszakadt rég a kapcsolat az anyabolygó és új lakhely között (talán mert kipusztult), és az ősök tudása is feledésbe merült.

De térjünk vissza ehhez a regényhez. A (talán génmódosításból eredeztethető) gerantok, hunskák és marjalok a jéggel borított fagyos részen is élnek, de ott különbözni sokkal veszélyesebb, mint a bolygó egyre keskenyebb élhető felén. A kötet sajnos kevésbé magával ragadó, mint pl. a Vörös nővér, a világ maga ugyanaz, a felépítése is nagyon jó, és érdekes megismerni egy egészen más nép életvitelét és történetét, mégis a szereplők, akiket Lawrence az élre választott, gyengék és hiteltelenek. Yaz is szerethető, de túl sok. A harci leírások rendkívül részletesek és túlságosan hosszúak, maga a könyv is érzésem szerint túl hosszú, ugyanezt a történetet sokkal jobb stílusban el lehet mesélni rövidebben. Lawrence a kedvenc szerzőim közé tartozik, és nagyon vártam ezt a kötetet, mégsem fogott meg maradéktalanul, sőt.

Mark Lawrence

Ugyanakkor a legkevésbé sem bántam meg, hogy elolvastam. Abeth az egyik legkülönösebb világ, és itt egy egészen új oldalát ismerjük meg, jó volt visszatérni erre a haldokló bolygóra, jó volt megismerni a jég népét is a különös szokásaikkal együtt. Szeretem a YA fantasyt is, de őszintén szólva Mark Lawrence-től (noha a főszereplői általában fiatalok) nem azt várom. Ez okozta talán a legnagyobb csalódást, hogy mást vártam tőle, nem egy YA fantasyt. Ha úgy kezdek neki, biztos vagyok benne, hogy sokkal jobban elnyeri a tetszésemet. A történetben elsősorban Yaz útját követhetjük nyomon, aki éppen most érik fiatal nővé, és ráébred, hogy különleges képességei vannak. Túl sok és túl különleges képességei. A fiatal kora ellenére minden szempontból "túlképzettnek" számít, erős és jó harcos, ráadásul bár nőisége még csak nyiladozik, máris megőrjít minden hímneműt maga körül... Néhány mellékszereplő érdekesebbre, jobbra sikerült. Nem tudom, hogy ez a stílusválasztás mennyire tudatos Lawrence-től, és még egyszer: semmi baj nincs vele, csak tőle nem ezt várja az ember. Én legalábbis biztosan nem.

Mindazonáltal a kötet maga gyönyörű, a fordítás, amelyet Galamb Zoltán követett el, elsőrangú, választékos. Tökéletesen illik a Fumaxos fantasyk sorába, és abszolút tökéletes bevezető a fantasyk világába egy fiatalabb olvasónak. Abeth bolygójának ismerete nélkül is olvasható, érthető. 

A probléma talán az, hogy Lawrence az eddigi regényeivel túl magasra tette a lécet. Már a Vörös nővér megjelenése előtt is féltem, hogy a Széthullot Birodalom szintjét nem lesz képes megugrani: de megtette, sőt. Lehet, hogy most egyszerűen nem sikerült hoznia azt a szintet, és tőle már többet várunk, mint egy szimplán szórakoztató és élvezhető fantasy. Lehet, hogy szándékosan célzott meg egy kissé más hangvételt a regényben. Kíváncsian várom A Jég Könyve sorozat következő részét!

Köszönöm a lehetőséget a Fumax Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

Ami még érdekelhet