Könyvajánló - Chrétien de Troyes: Lancelot, a Kordé Lovagja
Klasszikus szerelmi történet, Lancelot, a hős lovag, és Guinevra (vagy Guinevere) királyné 850 éves históriája, amely a mai napig érdekes és különleges olvasmány.
Chrétien de Troyes valamikor a 12. században élt Franciaországban, életéről csak hozzávetőleges adatokat ismerünk, de művei közül több is fennmaradt. 1160 és 1181 között Troyes városában élt, Mária champgne-i grófnő szolgálatában, az ő megrendelésére írta a Lancelot, a Kordé Lovagja c. művét is. Jeles képviselője a Grál-költészetnek, középkori költeményei és regényei közül sok az arthuri mondakörben játszódik, de közös vonásuk, hogy ez a mondakör csak egyféle keretet, hátteret ad a történetnek, a középpontban pedig a szereplők állnak. Jellemző, hogy Arthur király csupán háttérben álló és soha nem alakító figura, inkább csak a történések elszenvedője, passzív szereplő, de mégis a legfőbb méltóság.
"Eljön az est, suhanva hoz
homályt, és a tolvaj éjjel
puha, sötét köpenyével
elrejti a napot végre."
Történetünk úgy kezdődik, hogy Arthur titokzatos ellenfele, egy páncélos lovag azt ajánlja, ha van olyan jó lovagja, akire rá meri bízni Guinevrát, akkor ketten, és csakis ketten vágtassanak a közeli erdőbe, megmérkőzik a lovaggal. Ha Arthur lovagja győz, szabadon bocsátja az eddig fogságban, rabságban élő népét, ha nem, magával viszi Guinevere-t is. Ezt hallván Keu ráveszi Arthurt, hogy hadd legyen ő ez a lovag - a király pedig szavát adja neki, még azelőtt, hogy tudná, mit kér. Mindenki tudja, hogy Keunak nincs esélye, de Arthur állja a szavát, Gauvain (másképp Gawain) lovag pedig utánuk vágtat, szembetalálkozik egy ismeretlen lovaggal, és megtalálják Keu paripáját. Gauvain és az ismeretlen lovag együtt indulnak útnak, hogy Guinevra nyomára akadjanak, az ismeretlen lovag - akit csak sokkal később nevesít Chrétien - pedig még azt a szégyent is vállalja, hogy lovát vesztvén felül egy kordéra.
Abban a korban ha az embert kordén vitték, annál nagyobb szégyen nem létezett: a rabokat vagy a kivégzésre várókat, a kegyvesztett, legnagyobb bűnöket elkövető lovagokat szállították kordén, és a lovát vesztett hős Lancelot a királynéjáért még ezt a hatalmas szégyent is vállalta, sőt, saját adott szavának és egy csinos úrhölgy csábításának is ellenállt, mert szíve csak Guinevráért dobogott. Gauvain és Lancelot útja egy darabig közös, de hamar elválik, megtudják ugyanis, hogy hová került és kinek a foglya Guinevra, és oda két veszélyekkel teli út vezet. Innentől Lancelot-t követjük nyomon, keresztül a próbákon, melyekért vérrel és verejtékkel fizet, de a szerelem vad és vak tüze hajtja. És persze mind tudjuk, hogy e szerelem végül beteljesül...
"…a királyné ágyához megy,s leborul Guinevra előtt,hiszen jobban imádja őt,mint akármely szent ereklyét.Átöleli ekkor testét,Guinevra karjába zárja,és maga mellé az ágybavonja Lancelot-t, kit boldogszerelemmel ölel, csókol –szívén diadalt vesz Ámor.S ha õ szerelmes, hát százszor,ezerszer is az a lovag,mert a Szerelem odahagymillió más szívet inkább,csak hogy minél fénylőbb, tisztábbtűzzel töltse ezt az egyet.És a királyné megengedmindent immár Lancelot-nak,karjai köré fonódnak,így adva s fogadva gyönyört,míg Lancelot öleli őt.És míg tart ez édes játék,ölelés, csók – s mennyi más még –,oly édes gyönyör, varázslattölti lényük, oly csodáknaköröme hatja át őket,mihez fogható gyönyörneksenki nem volt még részese…"
A szöveg Vaskó Péter fordítása, aki négy éven át dolgozott rajta, és ez az odaadó alaposság meg is látszik a köteten. Nagyjából 850 év távlatából is élvezhető és értékes, verses formában fordított, de nem túl régies nyelvezetű lovagregény lett a vége, az pedig szándékos, hogy nem túl régies a szöveg fordítása, ugyanis az eredeti sem volt az a maga korában, nem volt szándéka Chrétiennek sem egy jobbára élvezhetetlen szöveget a grófné és a hallgatóság elé tárni.
A naiv és vak szerelmet bemutató, valóságtól elrugaszkodó jelenetek ma már inkább nevetségesek - talán a maguk korában is azok voltak, ki tudja, de a szöveget időről időre feldobja és áthatja a harcok izgalma is. A magam részéről a vártnál sokkal jobban élveztem az olvasást, és ennek elsősorban a nagyon jó fordításhoz van köze. Mindig is közel állt hozzám az arthuri mondakör, legyen bármilyen "töketlen" és vak is a Chrétien által megjelenített Arthur, mindig is nagyon kedveltem a lovagjait, az egész történetet (furcsamód egyébként Lancelot-t kedveltem a legkevésbé mindig is. Talán azért, mert az ő alakja volt a leginkább elrugaszkodott a valóságtól, a hősszerelmes, a kissé nagyképű lovag, aki nem átallja átverni a királyt).
Csak ajánlani tudom ezt a kötetet, nem hosszú, verses formában megírt, a maga korában sem teljesen komolyan gondolt szórakoztató mű, és Sashegyi Gábor tollából szuper magyarázatokat és jegyzeteket is tartalmaz. A kötet először magyarul 1999-ben került kiadásra, ennek az újrakiadását hozta el 2020-ban a Prae Kiadó.
Köszönöm a lehetőséget a Prae Kiadónak! A borítóra kattintva elérhető a könyv kedvezményes áron.
Kövess minket Facebookon!
Megjegyzés küldése