Kinek a joga a nagyobb a gyermekért folyó harcban: a szülőanyáé vagy a nevelőanyáé? E kérdés köré rendeződik Stacey Halls A lelenc című regénye, amely a 21. Század Kiadó gondozásában, KULT Könyvek sorozatában jelent meg a közelmúltban. A témában nem könnyű állást foglalni, mert egyetlen esetre sem lehet uniformist húzni, és áperten kimondani bármelyik félre is, hogy neki és csakis neki van igaza és joga a gyermekre.
Könyvajánló - Stacey Halls: A lelenc
A 18. századi Londonban, II. György király idejében járunk. Az angol fővárost alulról, a nyomortanyák mélységeiből ismeri meg az olvasó, a látvány, a körülmények, a kulturálatlanság pedig nem túl szívderítő. Hát igen, ha az alapvető megélhetési lehetőségekért kell küzdeni (fedél a fej felé, mindennapi betevő falat, meleg a lakásban), akkor nem lehet finomkodva Shakespeare-t idézgetni, mert se helye, se ideje nincs annak ott.
Az egyik főhős, Bess Bright titkos viszonyt folytat egy, a környéken ismeretlen férfival, akinek halála után terhesként egyedül kell gondoskodnia pici lányáról, Clararól. Apjával, öccsével él egy kis odúban, nyomorognak, napról-napra élnek. Bess apja egyértelműen kinyilvánítja akaratát, a csecsemő nem maradhat közös otthonukban, a kor londoni nagy olvasztótégelyébe küldi, ahová a törvénytelen gyerekeket szokták elhelyezni: lelencházba. Bess minden ellenkezése dacára kénytelen ezt meglépni, se pénze, se lehetősége kitörni ebből a helyzetből, munkája elengedhetetlen a család (és saját maga) megélhetéséhez, a gyermek korai és elkerülhetetlen halálát okoznák a munkakörülményeiből adódó nehézségek. Csak annyit tud megtenni, hogy ismertetőjelet helyez el a lelencházban a kislánya holmija közé, amit a vezetőségnek elvileg meg kell őrizniük, másrészt szent fogadalmat tesz, hogy összegyűjti Clara kiváltásához szükséges anyagi fedezetet és magához veszi gyermekét. Hat év elteltével ez az összeg rendelkezésére áll, de lelencházi érdeklődésére kiderül, hogy már másnap elvitték a gyermeket, és állítólag ő maga volt ez a személy. Úgy tűnik, egyszerűen semmi nyom sem marad, amin Bess elindulhatna. 
A szerző, Stancey Halls
A másik főhős egy fiatal özvegy, Alexandra, aki a világtól elzárkózva neveli kislányát. Mindentől fél, mindentől retteg, és ezt környezetére is kivetíti: elvárja a köteles óvatosságot, amit szinte minden ügyben paranoiává képes kifejleszteni. Persze, különféle fondorlatok után kiderül, hogy Alexandra kislánya nem más, mint Bess Claraja, amire Bess is rájön, és megindul a harc a kislányért, először fű alatt, majd kisebb nyilvánosság előtt. Egyik anya sem finomkodik a módszerek megválasztása során.
Sok szereplős regény A lelenc, amely nem kímél egyik társadalmi osztályba tartozó szereplőt sem a karakterábrázolás során. A párbeszédek, leírások az olvasó elé varázsolják II. György Londonját, az akkori készségeket a megélhetéshez, a gyarlóságok kiélésének módozatait, a szegényebb népréteg kiszolgáltatottságát, tehetetlenségét és jogfosztását. A körülmények és lehetőségek hiánya miatt, az infrastruktúra fejletlensége miatt akinek nincs semmije, annak nagyon nincs semmije, az éhezés, a téli fagyoskodás akár mindennapos is lehetett abban a korban. Nem csoda, ha aljasságokhoz is folyamodik valaki, ha bosszúról vagy puszta létről van szó.
Úgy látszik, Stacey Halls kedveli az angol közelmúltat, pár száz évet megy vissza az időben, és az akkori viszonyokat ecsetelve helyezi kontextusba szereplőit. Így tesz a korábban magyarul megjelent művében, a Familiárisokban is (amit mellesleg szintén nagyon szerettem olvasni).
Az anya és a nevelőanya küzdelme a gyermekért eleve egyenlőtlen, az egyiknek mindene megvan jogai érvényesítéséhez, a másiknak csak az éles esze, futó ismeretségei és az adódó helyzetek maximális kihasználása jut. Egyik sem dönt teljesen helyesen, de a végére valamilyen módon happyendet tálal a szerző - amiért kárhoztatják is sokan. A lassú, de szemléletes és izgalmas történetmesélés bevonza az olvasót a cselekménybe, kíváncsivá teszi és nem ereszti. Van benne néhány csavar, amin el lehet csodálkozni, a happyendet pedig meg lehet bocsátani. Őszintén szólva, nem szerettem volna, ha Clara sorsa végzetesen rosszra fordul, és ha ezt csak úgy lehetett megoldani, hogy kecske is jól lakjon, káposzta is megmaradjon, nekem megfelel.
A gyönyörű, igényes külcsín már csak hab a tortán - nemhiába, KULT Könyvek sorozatába tartozik a mű.
Fülszöveg
Két nő, akiket összeköt egy gyermek és egy titok, amely mindent megváltoztat.
London, 1754. Hat évvel azután, hogy törvénytelen gyermekét, Clarát megszülte és a lelencházban hagyta, Bess Bright visszamegy lányáért, akit nem is ismer. Attól tart, hogy Clara nem is élte túl a csecsemőkort, de kiderül, hogy a kislányt valaki már örökbe is fogadta. Bessnek tótágast áll az élete, miközben igyekszik kideríteni, hogy ki fogadta örökbe Clarát – és miért.
Bess szállásától nem messze, London külterületén él egy fiatal özvegy, aki már egy évtizede nem hagyta el az otthonául szolgáló nagy, komor házat. Orvos barátja – aki a lelencházban dolgozik – rábeszéli, fogadjon pesztrát a lánya mellé. Az özvegy azonban nem biztos benne, hogy jó ötlet beengedni egy idegent az életébe. A múlt fenyegető árnyai azzal riogatják, hogy feldúlják gondosan elrendezett világát.
A kötetet a 21. Század Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!
Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!
Kövess minket Facebookon!
Cím: A lelenc
Eredeti cím: The Foundling
Szerző: Stacey Halls
Fordító: Simonyi Ágnes
Kiadó: 21. Század Kiadó
Sorozat: KULT Könyvek
Megjelenés: 2021. június 14.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789635680528
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése