Petőfi elszavalta-e a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? És mennyire volt magyar? Áruló volt-e Arany János, és voltak-e nőügyei? Végső soron mi a címe a Himnusznak? Miért csicskáztatta Petőfi Jókait? Tahó volt-e Toldi Miklós? Mit mos Ágnes asszony? A fenti és még sok más kérdésre keres választ a Legendahántás írója, Milbacher Róbert, aki 50+1 tévhitet igyekszik cáfolni az irodalomtörténet szakmai megállapításaival, eredményeivel. Igazi ínyencfalat ez nemcsak irodalom és Petőfi, Arany János, Jókai Mór (stb.) írásait kedvelőknek, hanem bárki másnak, akik érdekfeszítő lazasággal, kellemes olvasmányossággal, idézetekkel teli irodalmi élményt keresnek. A mű a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg, gazdag képanyaggal illusztrálva.
Könyvajánló - Milbacher Róbert: Legendahántás
Ahogy kezembe került, azonnal fellapoztam Milbacher Róbert Legendahántás című könyvét. Nincs mese, gyarló vagyok, egy kis izgalom, egy kis sikamlós botrány - vagy annak ígérete - mindig érdekesebb, mint maga a költő, író tolla alól kikerülő mű. A maguk korában alkotókat sem kímélte a "bulvársajtó", a karaktergyilkosságok és az öszeesküvéselméletek gyártása, ugyanúgy, ahogy ma íróit, költőit sem kíméli a közönség. A kötet pont ezért jött létre: mi van az akkoriban felröppent pletykák, szóbeszédek mögött? A szerző az objektív valóság kiderítése ügyében az irodalomtörténet tudományos eredményeihez nyúlt, hogy tisztázza ezeket a kérdéseket.
Milbacher Róbert egy ideig a Facebook falán tette közzé rövid, de tudományos igényű írásait, és az oda érkező szakmai és laikus reagálások nagy száma arra sarkallta, hogy kibővített, formába öntött, nyomtatott könyvként is közkinccsé bocsássa a nagyérdemű számára. A kötet elsősorban középiskolások és magyartanáraik figyelmébe ajánlott, mint a kánont támogató, azon túlmutató irodalmi ínyencség, a hatékony tanítás és a nebulók érdeklődését fenntartó oktatás egyik mankója, de olyan célközönsége is létezik, mint jómagam, aki iskolai tanulmányai során minden év szeptember elejére "kivégezte" az irodalomkönyv és szöveggyűjtemény valamennyi szemelvényét.
Milbacher Róbert
1971-ben született Kaposváron. Tanulmányait (1989-1994) az egykori JATE (ma SZTE) magyar-történelem szakán végezte. Itt doktorált 1999-ben XIX. századi magyar irodalomból. Azóta is a korszak kutatója. Négy könyve jelent meg a témában, többek között az irodalmi népiesség akkulturációs kérdéseiről, vagy Arany Jánosról mint kulturális konstrukcióról. Legutóbbi tanulmánykötete (Bábel agoráján) a nemzeti irodalom emblematikus szövegeit értelmezi újra. Rendszeresen közölt kortárs kulturális és irodalmi kritikákat. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem tanára, egy Pécshez közeli, mecseki faluban él.
A Szűz Mária jegyese az első prózakötete. Legutóbbi műve a Legendahántás, amely az irodalomtörténet tudományos eredményei alapján nyúl 19. századi írók, költők személyével, munkásságával kapcsolatos tévhitekhez.
A szerző főleg a 19. századi magyar irodalomban van otthon, ezért az ő munkásságuk mögött meghúzódó tévhiteket veszi górcső alá. Mennyire volt népszerű a Himnusz (Hymnus) a maga korában? Tényleg ki akarták tiltani a katolikus templomokból? Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása? (Berzsenyi Dániel szerint Kölcsey félszeműsége kihat műveire is, azokat nem teljes valóságában látja - persze, sokkal élvezetesebben, irodalmi nyelven.) Miért ért véget Petőfi és Jókai barátsága? Mennyire volt magyar Petőfi? (Semennyire.) Orosz kém volt-e Petőfi? Áruló volt-e Arany János? És a +1 kérdés: magyar találmány-e a homoszexualitás kifejezés?
Kifejezett örömmel szemelgettem a cikkek között, hol itt, hol ott felcsapva a művet, és visszhangzott a szobám a kuncogástól, a nahátoktól, és a fene se gondoltáktól. Ha rám hallgatsz, nem érdemes egyben hagyni lecsúszni a művet, hanem mindig csak kis fejezetekbe fogni, és azokat értékelni maguk valójában. Oda kell ezt tenni az ágy mellé, és lefekvéskor megvidámítani, bearanyozni a nap utolsó tevékenységét. Nem száraz adathalmazokkal dolgozik a szerző, hanem máig is élő munkásságú irodalmi nagyságokkal, akinek élete olyan volt, amilyen, de most a legendákon, szóbeszédeken túl kivillan a valóság is - ami tudvalevőleg nem csak leszállíthat piedesztálról embereket, hanem fel is teheti őket oda. Akár ez, akár az következik be, sosem szabad elfelejteni: ők is emberből voltak minden hibájukkal és jó tulajdonságaikkal egyetemben. (Mindenesetre kedvet kaptam beülni a szerző valamely előadására, az tuti.)
Fülszöveg
Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én?
Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy "gondolta a fene"?
Az elmúlt években szépíróként is jelentkező nagyszerű irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. A könyv célközönsége a középiskolai magyartanárok, a diákok és az irodalom iránt érdeklődő olvasók.
A Legendahántás leginkább a XIX. század első fele szerzőinek (Kölcseytől Petőfin át Aranyig) jól ismert és a nemzeti kánonban (közoktatásban) szereplő műveinek újszerű értelmezési lehetőségeit mutatja be. Szó van benne a Hymnusról, a Szózatról, a Nemzeti dalról, a Toldiról, a magyarok istene képzetről stb. Általánosságban olyan megcsontosodott állításokat jár körbe, amelyeket mára a tudomány megcáfolt. Az egyes írások tudományos kutatási eredményekre építenek, de közérthetően és humorosan közvetítik azok főbb meglátásait.
A könyvet gazdag képanyaggal illusztráltuk.
"Hiszen akiről vagy amiről beszélünk, az közöttünk van, és ahhoz nekünk is közünk lehet. A szóba hozott legendák és hiedelmek élő kapcsolatot teremtenek például az adott szerzővel, és egyfajta ismerősség illúzióját keltik. Petőfiről csak per "Sándorként" ejtünk szót, mert a mi fiúnk, Aranyról tudjuk, hogy mogorva öregember lett, amolyan "epés" alkat, Jókai meg tutyimutyi papucsférj, Tompa Mihálynak meg nem hisszük el máig sem, hogy tényleg beteg volt, pedig még képes volt és bele is halt szegény a hipochondriájába. Ezeken a mendemondákon keresztül lesz személyes közünk hozzájuk. Ezért aztán ez a könyv nem leleplezni akarja a kulturális hiedelmeinket, hanem meg akarja mutatni azt a tudományos módszerekkel kideríthető valóságot, amiből táplálkoznak."
Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy "gondolta a fene"?
Az elmúlt években szépíróként is jelentkező nagyszerű irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. A könyv célközönsége a középiskolai magyartanárok, a diákok és az irodalom iránt érdeklődő olvasók.
A Legendahántás leginkább a XIX. század első fele szerzőinek (Kölcseytől Petőfin át Aranyig) jól ismert és a nemzeti kánonban (közoktatásban) szereplő műveinek újszerű értelmezési lehetőségeit mutatja be. Szó van benne a Hymnusról, a Szózatról, a Nemzeti dalról, a Toldiról, a magyarok istene képzetről stb. Általánosságban olyan megcsontosodott állításokat jár körbe, amelyeket mára a tudomány megcáfolt. Az egyes írások tudományos kutatási eredményekre építenek, de közérthetően és humorosan közvetítik azok főbb meglátásait.
A könyvet gazdag képanyaggal illusztráltuk.
"Hiszen akiről vagy amiről beszélünk, az közöttünk van, és ahhoz nekünk is közünk lehet. A szóba hozott legendák és hiedelmek élő kapcsolatot teremtenek például az adott szerzővel, és egyfajta ismerősség illúzióját keltik. Petőfiről csak per "Sándorként" ejtünk szót, mert a mi fiúnk, Aranyról tudjuk, hogy mogorva öregember lett, amolyan "epés" alkat, Jókai meg tutyimutyi papucsférj, Tompa Mihálynak meg nem hisszük el máig sem, hogy tényleg beteg volt, pedig még képes volt és bele is halt szegény a hipochondriájába. Ezeken a mendemondákon keresztül lesz személyes közünk hozzájuk. Ezért aztán ez a könyv nem leleplezni akarja a kulturális hiedelmeinket, hanem meg akarja mutatni azt a tudományos módszerekkel kideríthető valóságot, amiből táplálkoznak."
Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted!
Kövess minket Facebookon!
Cím: Legendahántás - 50+1 tévhit a magyar irodalomban
Szerző: Milbacher Róbert
Kiadó: Magvető Kiadó
Oldalak száma: 336
Megjelenés: 2021. november 18.
Kötés: Kartonált
ISBN: 9789631441147
Méret: 220 mm x 164 mm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése