Hogyan rangsorolunk?

 Könyvajánló - Érdi Péter: Rangsorolás

Érdi Péter nem csupán a rangsorolás jó és rossz oldaláról beszél, hanem annak pszichológiai, emberi oldaláról is: ahogyan hat ránk és ahogyan mi hatunk rá.

Naponta ​találkozunk országokról, iskolákról, termékekről vagy éppen emberekről készült különböző rangsorokkal. A rangsoroláshoz való viszonyunk azonban kettős: döntéseinket segíthetik az informatív és objektív listák, viszont a torz, szubjektív, esetenként manipulált értékelés megnehezítheti a választásunkat. Új kötetében Érdi Péter, a komplex rendszerek tudományának tanára intellektuális kalandra hívja az olvasót, amely során kiderül, miért is olyan nehéz a személyes és a tárgyilagos ítéletek között navigálni.

A tavaly Oxfordban megjelent könyv a kultúra, politika és tudomány számos területéről vett példán keresztül szórakoztatóan mutatja be a rangsorolások elkészítésének sajátosságait, valamint az eredményekre való reagálás rejtett törvényeit. A rangsorok adatokon, emberi feltevéseken és számítógépes algoritmusokon alapulnak. A szerző óvatos optimizmussal azt sugallja, hogy döntéseink kialakításakor megtalálhatjuk a természetes és mesterséges értelem alkalmazásának helyes arányát.

A mindenütt jelenvaló rangsorolás izgalmas esetei a top 10 listák, a Tízparancsolat, a korrupciós indexek, a tudományos teljesítmények értékelése, a műalkotások beárazása és a sakkozók Élő-pontrendszere, illetve negatív oldalról a másodiknak lenni lesújtó érzése, a tekintélyre való megtévesztő hivatkozás vagy a választások manipulálása.

Életünkben mindent rangsorolunk. Top 10-es listák tömkelegét találjuk mindenhol, és én is előbb kattintok egy ilyenre (akár még számomra érdektelen témában is), mint egy velős elemzésre (mondjuk utóbbit olyan témában, ami érdekel, jobban szeretem). Sorba rakjuk a kedvenceinket, a legjobb filmeket, zenéket, zenészeket, színészeket, könyveket, írókat, színházakat, humoristákat, műsorokat, műsorvezetőket, sorozatokat, társasjátékokat, appokat, számítógépes vagy konzolos játékokat, művészeket, festményeket, szobrokat, politikusokat és mindent, napestig sorolhatnánk, és parázs vitákat folytatunk ezen listán valóságtartalmáról.

De mindezek persze szubjektív dolgok, léteznek azonban objektív listák, pl. bizonyos szempontok alapján teljesítő sportolók, intézmények, iskolák, diákok, stb. Ezeknek a rangsorolásának a szabályai fixek, persze történhetnek belenyúlások (pl. tanári segítség kedvenc diáknak, dopping a sportolónak, lefizetés, korrupció miatti előrébb sorolás, számszerű csalások a politikai választásokon - és akkor a manipulációról még nem is beszéltünk), de mégis, ezen rangsorol objektívnak tekinthetőek.

A kötet hangvétele közvetlen, könnyed, könnyen érthető laikusok számára is, és Érdi Péter nagyon jó abban, hogy életközeli példákkal hozza közelebb a számok rideg valóságát az olvasóhoz. Az előhanggal és az utóhanggal együtt kilenc fejezetben taglalja a rangsorolás különféle aspektusait, kezdve annak az életünkben (és az állatok életében) betöltött fontos, evolóciós szerepével, a pszichológiai hatásaival, a szociobiológiára gyakorolt hatásával, és zárva azzal, hogy hol tartunk most. Közben olyan érdekes témákat érint, minthogy hogyan rangsorolhatunk művészeket. 

Eszembe is jutott egy érdekes eset, van olyan tévés tehetségkutató műsor (nem tudom, sosem néztem ezeket, csak önkéntelen belefut az ember itt-ott, ha nem barlangban él), ahol van táncos, zenés, mesemondó, bűvész, artista, meg nem is tudom milyen produkció, de nem külön kategóriában. Ez számomra mindig magas: hogy tudnék összevetni egy táncot egy dallal vagy főleg egy artistamutatvánnyal? Hogy tudnám összevetni egy könyv meg egy tányér étel jó és rossz tulajdonságait?... 

Érdi Péter komolyan foglalkozik a kognitív torzítások problémájával is, amelyek megtörténnek egy-egy rangsor kapcsán a legjobb szándékkal is, ha pedig figyelembe vesszük, hogy márpedig egy politikai kampány, különösen ha populista, szándékosan manipulál is, a látott végeredmény végül egészen eltérő lesz, mint a valóság, noha valós adatokon, valós rangsorokon és statisztikákon alapul. Ez most, aktív kampányidőszakban külön érdekes lehet. A figyelmet végig fenntartó, komoly problémákat feszegető kötet lett, amely kellően ötvözi a megfeleően szakmai hangvételt a már-már játékos, közérthető meséléssel. 

Érdi Péter 1946-ban született, számítógépes agykutató, aki számtalan nemzetközi és magyar jelentőségű intézményt alapított vagy működött együtt vele, több, a szakterületeivel foglalkozó könyvet és cikket írt már. Ez a kötete eredetileg angol nyelven jelent meg, Boross Ottilia fordította, aki maga is az emberi elme ismerője: jeles pszichológus, szakterülete leginkább a bullying és az erőszak. 

Köszönöm a lehetőséget a Typotex Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

Kövess minket Facebookon!