Két ausztrál, akik muzeális borok szakértői, egy agyonmásolt listát kapnak kézhez, ellenállhatatlan ajánlattal: a gyűjtemény egy tételben eladóvá is vált. A kilencvenes évek végén járunk, a hibás angolságú lista pedig a világ egyik leghírhedtebb diktátorának, Sztálinnak luxuskategóriás, eldugott borkészletét veszi leltárba, amelyben akár 150 éves borok is szerepelnek - az értékük felbecsülhetetlen. A két ausztrál férfi nyomozni indul a borok után Sztálin szűkebb hazájába, az egyszerre vad és vadregényes Grúziába. John Baker és Nick Place ezt az eseményt dolgozza fel a Sztálin borospincéje című regényében, amely az olvasók számára egyszerre krimi, szakkönyv a borokról és útikönyv. A regény az Európa Kiadó gondozásában jelent meg.
Könyvajánló - John Baker, Nick Place: Sztálin borospincéje
Az igényes külalakban megjelent Sztálin borospincéje című mű egyszerre útikönyv, krimi és borral foglalkozó személyeknek szakkönyv. A nagyon olvasmányos, szórakoztató, lendületes, drámai, thrillerszerű regény sokak kedvence lett, laikusoknak és borszakértőknek egyaránt. A mű alaptétele, hogy a valamikori cárok tulajdonában lévő pincészetek és azok luxuskategóriás (palackozott) borai idővel Sztálin birtokába mentek át, aki a háború elől a negyvenes években ezek tartalmát szűkebb hazája, Grúzia eldugott borospincéibe rejtette el, és hosszú évtizedekig ezeknek sorsát homály fedte.
A kilencvenes évek végén két ausztrál borszakértő, akik muzeális borokra specializálódtak, kézhez kapnak egy láthatóan sok másoláson átment listát, amely hibás angolsággal került papírra vetésre valamikor. Ha igaz, amit a kezükbe került skribálmány állít, hogy Sztálin felbecsülhetetlen értékű borai kerültek elő, a szakértők mennybe mennek - ugyanis a két férfi a lista mellé ellenállhatatlan ajánlatot is kap: 1 millió dollárért övék lehet a Grúziában minden előzmény nélkül, hirtelen felbukkant lelet. Az ausztrálok vérszemet kapnak, és nekivágnak a másik földrészen található Grúzia felfedezésének.
Tbiliszibe érkeznek, a grúz fővárosba, ahol a lőfegyver még mindig a férfiak alapfelszereléséhez tartozik, és használni is tudják, sőt, akarják is; a közutakon ismeretlen a normakövető magatartás, a külföldiek pedig egyenesen az ördögtől valók. Ráadásul Grúzia éppen a sarjadó vadkapitalizmus alatt nyög, a keleti ember ösztönös ravaszságával megverve. Itt a kitolások, átverések sem finomkodnak: vaskosak és húsba vágók. Nem csoda, hogy a civilizált ausztráloknak egyre nehezebb boldogulni ezen a terepen, pláne, miután nemet mondanak egy, a Sztálin boroktól független, és az eladók szerint "ellenállhatatlan" ajánlatra. És akkor még arról sem beszéltünk, hogy ezek a pincészetek valahol vad vidéken, térképen sem jelölt helyeken találhatók.
Persze, nemcsak a krimi része miatt érdemes fellapozni a könyvet, hanem a felvázolt bortörténelmi tabló miatt is. III. Sándor, II. Miklós borfogyasztási szokásai ugyanúgy helyet kapnak a műben, mint a magát alulról felküzdő diktátor, Joszif Visszarionovics Sztálin ezzel kapcsolatos gyakorlata. A kötet beszámol a grúz borászati hagyományokról, illetve olyan helyre is eljut az olvasó, ahová még muzeológus borszakértők IS csak protekcióval juthatnak be. És hogy végül elárverezték-e Sztálin borospincéjének tartalmát? Nem tudjuk. Ha mégis, a világsajtó mélyen hallgatott róla.
A történet jó látlelet a vadkapitalizmus működéséről is, gyakorlatlan kilencvenes években születettek számára egyenesen forrásmunka, hogyan és miként lehetett a zavarosban halászni, amikor minden eladó volt és senki sem tudta, hogy éppen milyen terület kihez is tartozik pontosan.
A feléig pörög minden, igazi thriller-krimi az egész, hogy aztán a második felére lelassuljon a cselekmény. Nos, ez nagy hátránya a műnek, de aki igazán kíváncsi, ki vert át kit (és meg), főleg miért, milyen csavarok miért történtek a cselekmény során, azért ne adja fel az olvasást.
És mindez igaz történet alapján.
Fülszöveg
John Baker és Nick Place regénye egyedülállóan izgalmas történet egy borgyűjteményről, amelyet elloptak a cártól, elrejtettek a nácik elől, hogy aztán egy sydney-i illetőségű borkereskedő bukkanjon rá.
Különleges olvasmány életről, halálról, valamint (csillagászati árú) eltört borospalackokról. Megjelenése után hamar bestseller lett Ausztráliában, és mind belföldön, mind külföldön nagy médiafeltűnést keltett. A csúcsborok tündöklő, kifinomult, és olykor megmosolyogtató világában üdítő színfolt ez a könyv, melyben két férfi egy olyan borgyűjtemény nyomába ered, amely túl mesésen hangzik ahhoz, hogy igaz legyen. Ám a valóság most is regényesebb a vártnál.
A szerzőről
Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!
Kövess minket a Facebookon is!
Fordító: Upor László
Megjegyzés küldése