Egy legendás kor sötét krónikái - Végzetek

A Végzetek egy történetközpontú, applikációvezérelt, szerepjátékos élményt kínáló társasjáték, amelyben nincs szükség mesélőre. Minden kaland egy életteli világ egy szeletét tárja elénk, ahol sötét történetek, érdekes szereplők és megoldandó rejtélyek várnak ránk. Minden játékos egy hős szerepébe bújik, akinek célja, hogy beteljesítse végzetét. Minden végzet az adott hős végcélját jelenti, és legalább két, teljesen eltérő úton vezet a győzelemhez, amelyhez szerteágazó küldetéseket kell megoldani. A játékosok egymással vetélkedve próbálják a világot saját végzetük felé kormányozni.

A játék egy applikáció segítségével kínál a játékosoknak egyedi, történetvezérelt élményt, amelyben a kalandok, a cselekedet alapján létrejövő események, és egy folyton változó világ állnak a középpontban. A játékosok minden körben újabb részeit ismerhetik meg a lapkákból felépülő világnak, ahol aztán kapcsolatba léphetnek a szereplőkkel és helyszínekkel. Így tudhatnak meg többet a történetről, és fontos döntéseket kell meghozniuk. Az egyes döntéseknek következményei vannak, amik akár örökre megváltoztathatják a világot.

Miután kiválasztottuk a kalandot, három karakter közül választhatunk, akiket irányítunk. Ezek mindegyik kalandban mások, nem visszük tovább a saját karaktereinket, más-más szemszögből játszunk mindig. Mindegyik karakternek két-két végzete van, ezek közül szabadon választhatunk, hogy melyiket szeretnénk beteljesíteni. Ezután megkeressük a kezdő tárgyunkat, felrakjuk a karakterlapra a készségeink kezdőértékeit. Háromféle készség van: intelligencia, ügyesség és erő. Mindegyiken 12-12 érték, ezek közül három vagy négy számra kerül jelölő - de ennek a működéséről majd később.

Ha mindez megvan, kikeressük a megfelelő számú térképlapkát (67 van összesen), és a játéktér közepére helyezzük, majd rátesszük az NPC-k figuráit és a jelölőket, amelyeket az applikáció kér, illetve a saját karakterünk figuráját. 

A játékban kétféle kocka van, minden karakter 2 alapkockával és 3 törekvéskockával kezd. Alapból csak a két alapkocka van meg, de minden kör elején kapunk egy törekvéskockát, ezt a későbbi próbák során bármikor felhasználhatjuk. A próbák dobása mindig a két alapkockával, illetve ha van még, további egy, kettő vagy három törekvéskockával működik. Ha a körünkben nem használjuk fel a törekvéskockánkat, a következő kör elején is kapunk egyet, akkor már kettőből gazdálkodhatunk, és így tovább, egészen háromig. 

A cél az, hogy a próbák dobása során a dobások végösszege minél magasabb legyen. Ahány jelölőt elér a dobásunk végösszege, annyi a siker, vagyis itt minél alacsonyabban van egy-egy jelölő egy-egy készségen, annál erősebbek vagyunk. A játékban lehetőségünk van fejlődni, tapasztalati pontokat szerezni, ekkor vihetjük lejjebb a készségeinken lévő jelölőket, illetve sokszor az applikáció is utasít rá, hogy mozgassuk valamelyiket. A dobásokat, eredményeket és sikerek számát befolyásolhatják a tárgyaink is. Maximum öt kártya lehet nálunk, ezek közül van, aminek hatása addig tart, amíg a kártya nálunk van, de van, amit felhasználás után el kell dobni. Akad, ami a dobás végösszegéhez ad hozzá, akad, amivel forgathatjuk valamelyik kockát tetszőleges oldalra, van, ami azt teszi lehetővé, hogy másik készséggel dobjunk, mint amit a játék kér, stb. 

Mozogni csak élszomszédos, már felfedezett térképlapkára lehet, maximum két lapkányi távolságot (kivéve, ha van pl. lovunk, és szeretnénk felhasználni), vagy pedig még felfedezetlen térképlapkát fedezhetünk fel. Ezután lehetőségünk van "megvizsgálni egy érdekességet", ahogy a játék fogalmaz. Ez magába foglalja az NPC-kkel való beszélgetést, információszerzést, próbákat, vásárlást, illetve bármilyen helyszín megvizsgálását is. Megkérdezhetjük az NPC-ket a végzetünkről, ilyenkor adnak egy kis tippet, hol érdemes kutakodni, és több lehetőség közül választhatunk, pl. megpróbálhatjuk meglopni őket. A játék "emlékszik" a választott utunkra, cselekedeteinkre, és ezek néha visszaüthetnek ránk, szóval érdemes mérlegelni. 

 Ezután már csak egy dolgunk van: hogy a játékostársaink előtt elérjük választott végzetünket, és teljesítsük, amit kell. Van itt vérfarkast üldöző történet, háború, pestis, Jeanne d'Arc, és a végén szembenézünk a végítélettel: magával a Halál Angyalával, aki ítéletet mond felettünk.

A játékot két dolog miatt vettük meg: mert szeretjük az izgalmas, történetközpontú, akár kooperatív, akár kompetitív játékokat; és mert a beharangozók és a külföldi bemutatók alapján hasonlónak tűnt, mint a Tainted Grail, ami egészen egyedi élményt adott, és mély nyomot hagyott maga után. Nyilván már az árából feltűnt, ami kevesebb, mint a fele a Tainted Grail árának, hogy ez nem akkora volumenű, de ettől még lehet hasonló. Nem mentünk bele nagyon mélyen a megismerésébe előzetesen, hogy ne spoilerezzük el magunknak a történteket véletlenül.

Így eléggé meglepett - és kellemetlenül is érintett -, hogy kalandonként 3-3 karakterből választhatunk, mindig másokból. Nem éreztem a fejlődést, nem tudtam azonosulni a választott karakterrel, ami ugyebár egy társasba oltott szerepjáték egyik lényege is lenne. Ezen túl túlságosan random volt a dolog, a lehetőségekhez képest nagyon kevés a választási lehetőség, pl. a 3-3 karakternek csupán három különböző végzete volt: A, B és C, az egyiknek A-B, a másiknak, B-C, a harmadiknak A-C. Nem adott valódi döntési lehetőséget, főleg úgy nem, hogy annak a döntésnek értelme, szerepe is legyen. Az applikáció nyújtotta lehetőségeket a sokéves Mansions of Madness játék sokkal inkább kihasználta, de még A Gyűrűk Urás kalandozós játék is. Egy kissé érthetetlen negatívum még, hogy a térképlapkák közül kevés kerül kétszer is játékba - egészen nyugodtan lehettek volna sorrendben, de nem, minden egyes játékhoz a 46-os, 63-as, 5-ös, 17-es, 38-as, 51-es, 2-es, 29-es lapkák kellettek (csak példa), hogy legyen mit keresgélni. Apróság, de amikor tényleg csak egyszer kerülnek elő, számomra érthetetlen, miért olyan sorrendben voltak, ahogy. 

Ezen felül túl nagy szerepet kapott a randomitás. Ott egy térkép előttünk, aminek egyetlen lapkáját ismerjük, mindegyik lapkán 2, maximum 3 különböző karakter vagy helyszín van, és választhatunk, merre indulunk, mit csinálunk. Nagyjából azon múlik, ki győz, hogy az első 2-3 körében ki az, aki szerencsésen választ, és el tud indulni választott végzete felé. Ehhez hozzájön az, hogy aki épp szerencsétlenül dob, az menthetetlenül lemarad - és az elején még nagyon kevés dobásokat befolyásoló tényezőnk van, akkor még túlságosan a szerencsén múlik. Az öt játékot párommal játszottuk le ketten (plusz 1-2 macska csatlakozott hozzánk, mint segítőtárs és/vagy zavaró tényező), és mindegyiknél úgy alakult, hogy egyikünk kb még hozzá sem tudott kezdeni a saját végzetéhez, nem talált semmit, nem jó irányba indult, így pár kört elvesztegetett rá, hogy megtalálja a helyes utat, majd szerencsétlenül is dobott, miközben a másik már a végzete utolsó elemét gyűjtötte be/csinálta meg. Sajnos ahhoz képest, amit vártunk tőle, egy kicsit mindketten csalódtunk - és persze egyikünk sem várt olyan mélységet, mint a Tainted Grail, de sajnos még elemeiben sem adott hasonlót sem. 

Azt artwork egyébként kifejezetten szép, már ami térképet illeti, a minik is jól néznek ki, bár annyira aprók, és hozzájuk képest akkora hatalmas Abaddon, hogy túl nagy a kontraszt. Az applikáció is logikusan működik, jól felépített, hangulatos aláfestő zenék és zajok vannak az egyes helyszíneken. Amiről még nem beszéltem, az a történet. Rólam tudni lehet, hogy meglehetősen vallás- és egyházellenes vagyok, nem csupán ateista, ellenzem is az egész intézményt, és tartom, hogy sokkal több kárt okoztak a világnak, mint jót. Ettől függetlenül semmi bajom azzal, ha egy fantasy játékban - lévén sok fantasy játék középkorias környezetben játszódik - szerepet kap a vallás és egyház is, elvégre kulturális szempontból elképesztő befolyásuk volt/van sokszáz-ezer évig. Viszont amit ezekben a történetekben műveltek... a játék történetének írói masszívan valláskárosultak lehetnek, legalábbis nagyon ez süt az egész sztoriból. Az utolsó kaland során az egyik választható karakter A hitetlen volt pl., de mindkét végzete az volt, hogy vagy vesse magát alá Isten akaratának (egy hitetlen nem fogja, mert nem hisz benne), vagy segítsen mennybe jutni néhány embernek (egy hitetlen nem fog, mert nem hisz benne). Úgyhogy végül nem is őt választottam, hanem A kegyetlent (akinek volt egy olyan végzete is, hogy öljön meg 3 szörnyet az ott ólálkodók közül). 

Nem azt hangsúlyozták, amit szoktak, hogy a jóság kifizetődő, stb., hanem hogy vesd alá magad Isten akaratának. Ez számomra még egy kicsit jobban beárnyékolta az egész játékélményt.

The_Plastic_Canvas által festett minik

Érdemes inkább telefonra letölteni az alkalmazást, mert a játék körökre osztott, kompetitív, tehát az eszközt adogatjuk egymásnak. Mindent fel kell amúgy olvasni hangosan.

Mindettől függetlenül nem bántam meg, és viszonylag élvezetes volt a játék, kalandonként 1-1,5 óránál többe nem került az egész, de nem is marad a társasjátékos gyűjteményünk tagja - már várja is új gazdája, aki jövő héten veheti kézhez a játékot. Elég nagy a hype körülötte játékos berkekben, és nem teljesen értem, miért, miközben hasonló tematikájú, de ennél sokkal jobb játékok alig kapnak figyelmet. De azt hiszem, ebben két dolog játszik szerepet: az ára (ez a játék újonnan 20 ezer alatt elérhető, míg a jobb vetélytársai 30-40 ezernél kezdődnek, inkább 40), és a magyar kiadó. A GémKlubnak az egyik legjobb a marketingje, kapcsolatban állnak több videóssal, egyebekkel, és jól beharangoztatják és bemutatják a játékaikat minden közösségi felületen, és ez a nagyobb elérési szám meg is látszik pl. ezekben az esetekben is. Ez persze egyáltalán nem baj, inkább egy figyelmeztetés más kiadók felé, hogy talán nekik sem ártana a marketingre egy kicsit nagyobb hangsúlyt fektetni - és most rád nézek, Delta Vision.

A képre kattintva elérhető a játék a hazai kiadójától:

Kövess minket Facebookon!

Ami még érdekelhet