Hogyan tudunk együtt élni örökös aggódásunkkal?

 Könyvajánló - Anna Kåver: A szorongás vége

Az aggodalom létünk egyik fontos és természetes állapota, ha nem aggódnánk, sokkal több meggondolatlan tettek hajtanánk végre. Viszont az ebből következő szorongás már csak árt. Hogyan tudnánk elengedni a szorongást és hasznunkra fordítani az aggódást? Erről szól - sok más mellett - ez a könyv.

„A szabadság, az, hogy magunk is alakíthatjuk az életünket, könnyen megzavarhat, és lebéníthatja a cselekvőképességet. Ez a szabadság ára. Hisz sok választási lehetőségünk van, és honnan tudhatjuk, melyik a jó számunkra, mi nyugtat meg minket, mitől leszünk boldogok? Milyen típusú partnert, munkát vagy érdeklődést válasszunk? Vagy egyszerűen döntsünk az egyedüllét mellett? Melyik pártra szavazzunk? Lakást vagy sorházat vásároljunk? Vágassuk le a hajunkat vagy növesszük hosszúra? Fogyasszunk bio élelmiszert vagy ne? A szabadság követelményekkel áll elő veled szemben – választanod kell, és el kell viselned ennek a bizonytalanságát. És a választások körüli bizonytalanságból következik az aggódás.”

A kötet sok szempontból meglepő: először is apró, nem is túl vastag kötet - mindössze 167 oldal -, mégis rengeteg fejezetből, alfejezetből és pontból áll. Rövid, tagolt, fél, egy, másfél oldalas leírások a választott témájáról: az aggodalomról és a szorongásról. Így tényleg bárhol, bármikor előkapható, bárhová magunkkal vihető könyv, és az a két perc, amíg megérkezik a villamos, pont elég, hogy egy-egy rövidke részt elolvassunk. Mégis rendkívül informatív, hiszen ez nem csupán egy önsegítő könyv. Az önsegítő könyvek nagy részétől a világból is kifutok, mert többségében hurráoptimista, hamis és hazug képet közvetítenek, mindenféle szakmai alap nélkül.

Na ez a könyv nem ilyen. Anna Kåver klinikai szakpszichológus, aki ért is a választott munkájához, és tudását, tapasztalatait megosztja az olvasókkal is. Több könyvet írt már, ennek a kötetnek a témája az aggodalom, amit körüljár pszichológiai, biológiai, kémiai, sőt, filozófiai oldalról is. Leírja, mi az aggodalom pszichikai fogalma, hogy miért aggódunk és mik válthatják ki; hogy mi történik az agyban, miért úgy reagál, ahogy, milyen hormonok és anyagok befolyásolják és hogyan; szóba kerül az egzisztencializmus is és a magány; a kötet végén pedig hasznos és használható ötleteket, kísérleteket mutat be, hogyan tudjuk uralni a saját viselkedésünket, gondolatainkat, mik azok, amik beválhatnak, hogy az aggódás természetes, mégis a társadalom által negatívvá formált érzését a saját hasznunkra válthassuk. Fontos, hogy nem attól akar megszabadítani, mint a legtöbb hamis próféta a hamis önsegítő előadásaikkal és könyveikkel, hogy ne érezzük az aggodalmat, épp ellenkezőleg. Arra próbál megtanítani, hogy mindezt fordítsuk az előnyünkre - és esetleg egy keveset engedjünk el az olyan aggodalmaink közül, amelyek nem rajtunk múlnak, fókuszáljunk azokra, amelyekre tényleges hatásunk van.

(...) az aggódás ugyanis egyben a problémamegoldás és a magunk, illetve mások iránti felelősségvállalás előfeltétele is lehet. Az aggódás tehát lehet destruktív és konstruktív is.

Hihetetlen jó élmény volt olvasni ezt a könyvet, ami amellett, hogy szakmailag alapos, és számtalan érzelmet szétválaszt és megmagyaráz, talán a közvetlen nyelvezetének is köszönhető. Anna Kåver okosan, de humorosan, jó érzékkel ír, és soha nem felejti el a saját személyes élményeit és tapasztalatait, gondolatait sem megosztani. Nagyon érdekes volt, hogy miközben olvastam, sokszor forogtak a gondolataim az adott kérdéskör körül, és többször eszembe jutott akár ismerős, akár idegen vagy csak futólag ismert emberek kapcsán, hogy vajon mi az, amiért aggódnak. A közvetlen családtagok, a barátok, az ismerősök, a pénztáros az üzletben, vagy aki velem szemben ül a vonaton. Vajon mik töltik ki a gondolataikat, aggódnak-e olyan dolgok miatt, ami miatt én is, és milyen abszolút személyes szorongásaik vannak? 

Az ember pszichés jólléte nagyrészt tapasztalatain alapszik. A családtagjaik és más fontos emberek – tanárok, barátok, nagyszülők – hatnak ránk és alakítják életszemléletünket. Tanulunk tőlük, és átvesszük az életről, másokról és a rólunk kialakított véleményüket. Ezeket a tapasztalatokat akár előítéleteknek is nevezhetjük, mivel pontosan úgy, mint minden más előítélet esetében, nehéz szabadulni tőlük, és nem mindig tükrözik az objektív valóságot. Például könnyen elképzelhető, hogy egész életedben botfülűnek, önállótlannak és butának tartod magad, mert a környezeted így kezelt téged, és te magad is ezt gondolod magadról.

 Anna Kåver

A szerző a kötet végén pont ezt a jelenséget írja le: amíg dolgozott a könyvén, a téma óhatatlanul a mindennapjai részévé vált, és mindenhol ezt kereste-kutatta, sokat gondolkozott azon, hogy számára ismerős vagy ismeretlen emberek min aggódhatnak éppen. Aggódnivaló pedig mindig akad, legyünk bármilyen nézetűek, globális szinten is, és persze az egyéni, saját kis életünkben is. Rajtam pl. mindig, mindenben rengeteget segít, ha szinte atomi szinten ismerem az adott dolgot, legyen az bármi. Ezért örültem, hogy a pszichológiai vonatkozás mellett Anna Kåver komolyan foglalkozott a biológiai és kémiai vonzatokkal is - szerintem nincs érdekesebb és varázslatosabb a valóságnál, nincs mese vagy mítosz, legenda, ami felérne vele. 

A félelem a reakciók – gondolatok, érzelmek, testi érzetek – egész rendszere, amikor egy hirtelen, viszonylag behatárolt fenyegetéssel találjuk magunkat szembe. A pszichológiában leginkább fiziológiai reakciókra gondolunk, ha félelemről beszélünk – szívdobogás, légszomj, izomfeszültség és ehhez hasonlók. A fenyegetés lehet teljesen fizikai, például egy pisztolyt fognak a fejedhez, vagy egy medve rohan feléd. De lehet pszichés is, ha a partnered leül melléd a kanapéra, és azt mondja, hogy beszélni akar veled – mondjuk a válásról. A fenyegetés lehet valós, de lehet olyan is, amit csak beképzelünk magunknak. A félelem egy alapvető érzés, a szorongás legjelentősebb és legfontosabb építőköve.

Anna Kåver 1952-ben született Svédországban, hazája egyik szaktekintélyének számít, klinikai szakpszichológus és terapeuta. Eddig hét kötetet publikált, amelyekért megkapta a rangos Disa-díjat is, amelyet a legjobb és leghasznosabb ismeretterjesztő írások szerzői kaphatnak meg. A svédországi Uppsalában él és dolgozik, az Uppsalai Egyetem munkatársa. Ezt a kötetét Harrach Ágnes fordította.

Köszönöm a lehetőséget a Corvina Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron könyvknét és e-könyvként is.

Kövess minket Facebookon!