Régen minden út Rómába vezetett, ma viszont Peking a cél. Sokszorosan és bonyolultan összekapcsolódó világban élünk, ahol a közelmúltban a politikai erőközpontok elmozdulása volt megfigyelhető. Hogyan változik a világ, hol alakulnak ki új selyemúthoz tartozó centrumok, amikor az Európai Unió finoman szólva is bajban van, Angliában megtörtént a Brexit, az USA Trump alatt az izolációt választotta, Keleten viszont a selyemutak mentén egyre szorosabbak a kapcsolatok, a "nagy játszma" a világ gazdasági verőeréért folytatódik (Rudyard Kipling). Peter Frankopan oxfordi történész briliáns okfejtéseit írta le az Új selyemutak című könyvében, amely teljesen új szemszögből tekint a történelem elmúlt évszázadaira. A kötet a Park Kiadó gondozásában jelent meg a közelmúltban.
Könyvajánló - Peter Frankopan: Új selyemutak
A néhány éve hazánkban is megjelent Selyemutak hamar gazdára leltek nálunk is, komoly érdeklődést kiváltva az olvasókban. Már maga a puszta tény izgalmas, hogy a fogalom: selyemutak, embereket, kultúrákat és földrészeket kötött össze a múltban, amikor még messze nem voltak mobilisak az egyes emberek és társadalmi csoportok, választ ad azokra a kérdésekre, hogy akkoriban miként terjedtek az ismeretek, a vallások, az ételkészítési szokások, a divatholmik - de az emberi, állati, növényi gének folyosói is voltak.
Napjainkra természetesen mindennek át kellett alakulni, hiszen kis túlzással, ha a Föld másik felén eltöri a lábát egy fontos ember, vagy felfedeznek valami szenzációs történést, azok 10 perc múlva feltűnnek a hírekben, közösségi médiában. Ennek ellenére is izgalmasak a rendszerbe állított tények, összefüggésekbe helyezve:
- Kína az elmúlt évtizedekben komoly változásokon ment keresztül, az ország globális szuperhatalommá vált, ugyanakkor jelentős belső problémákkal is küzd: elöregedés, hitelbuborék, városiasodás, népesség vándorlás, komoly feszültségek léteznek a vidék és a város érdekei, törekvései között.
- a Selyemút mentén fekvő államokban is a változás szelei fújtak (Törökország, India, Pakisztán, Afganisztán, Irán, Közel-Kelet).
- Oroszország széthullt, a 2014-es események és a Nyugat reakciói eltolták Moszkva figyelmét dél és kelet felé.
- a selyemutak országai megerősítették a hírszerzési és katonai együttműködést (eszméletlenül fontos tény, három felkiáltójellel).
- javaslat Oroszország, Azerbajdzsán és Irán energiaszektorának összekötésére.
- 2 milliárd dolláros terv Afganisztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán, Grúzia, Törökország autópályával, vasúttal való összeköttetésének kialakítására.
- 1.5 milliárd dolláros kikötő beruházás Türkmenisztánban, ahol - egyelőre - a világon semmi nem indokol ilyen roppant méretű infrastruktúrát.
(Szóval, amíg a Nyugat vitatkozik, követel és nyüglődik, addig az új Selyemút szépen épülget. Bizony, bizony, aki nem ébredt fel időben, az kimarad a projectből. Mert ami a legfontosabb: minden nemzet ötletelhet, hogyan tehetnék naggyá országukat, kivel szövetkezzenek, milyen érdekeket helyezzenek előtérbe, de Kína nemcsak ötletel, hanem tervei mellé egy füst alatt a pénzt is odarendeli. Európa eljelentéktelenedik, és a folyamatot nem lehet megállítani.)
 |
| Az Új Selyemút Forrás: Jeney L. – Varga Á.: Az Új Selyemút Övezet gazdaságföldrajza |
Bármennyire is bonyolult történésektől visszhangzik Európa, Amerika, azt világosan látni kell, hogy a valóban fontos döntéseket napjainkban nem Rómában, Párizsban, Londonban, Berlinben, de még csak nem is Brüsszelben hozzák, hanem fájdalom, de Moszkvában, Pekingben, Teheránban, Rijádban, Delhiben, Iszlámábádban, Kabulban, Ankarában, Damaszkuszban és Jeruzsálemben. (Egész nyugodtan lehet rá gombot varrni.) A világ múltját a Selyemút mentén zajló események alakították, a jelenét is ezek határozzák meg, és ez a jövőben sem igen lesz másképp.
A régió erőforrásai szinte kimeríthetetlenül gazdagok, a térségben (Közel-Kelet, Oroszország, Közép-Ázsia) található a világ ismert olajtartalékainak közel 70 %-a, gázkészleteinek 65%-a - és akkor Türkmenisztán egyik gázmezejét figyelembe sem vettük. De gondoljunk a térség búzatermésének volumenére (a világ termelésének fele), rizs 85%-a, szilíciumtermelés háromnegyede, egyes ritka földfémek 80%-a, de a térségben előállított heroinról sőt, a zsírkőről (hintőpor) sem szabad megfeledkezni. Mindezek kellenek a világnak és hajlandó is értük fizetni.
A 21. század Ázsia évszázada: a nyugati tőke - természetesen busás haszon reményében - szinte számolatlanul ömlik Keletre, és korunk kezd visszatérni a világnak a Nyugat felemelkedése előtti állapotához. Égő vagy sem ez Európára nézve, ez a helyzet. Új világ van születőben, tetszik, nem tetszik, megavárosok jönnek létre a Selyemút mentén. Kína az ősi selyemutakat tekinti mintának az ország hosszú távú terveihez, ezért életre hívta az Egy övezet, egy út kezdeményezést, amely komoly gazdasági és külpolitikai program. A tervet 2013-ban jelentették be, amihez közel egybillió dollárt rendeltek hozzá. (Összeszámoltad hirtelenjében, az egyes után hány nulla áll?) (Milliószor millió, tíz a tizenkettediken, ezermilliárd, 12 nullával az egyes után. Felfoghatatlan mennyiségű pénz átlag ember szemmel.)
Hazánk is részesül ebből az összegből, egyfajta átrakodó állomás leszünk a Selyemút termékeit illetően. Mit jelent ez? Első körben sok pénzt infrastrukturális beruházásokra: megfelelő vasnyompályákat kiépíteni, logisztikai elosztókat felépíteni Belgrád-Budapest vonalában, ami mehet tovább Pozsony, Prága, Berlin irányába. Ez csak hazánkban több száz milliárd forint célirányos elköltését jelenti. A fenti 1 billiós összegből kölcsön formájában részesülő / részesült országok nagy reményekkel néznek az Egy övezet, egy út kezdeményezés elé, biztosak abban, hogy a befektetett összegek többszörösen meg fognak térülni az ország gazdaságában. Másodsorban az Új Selyemúthoz tartozás a csatlakozott térségek és Magyarország számára azt is jelentheti, hogy történelmi helyzetünk megváltozik: az Európai Unió perifériájáról az egyre közelebb kerülő eurázsiai kontinens centrumába kerülhetünk.
A profit.7.hu 2015-ös híre szerint:
"Az „új selyemút” Magyarországnak is új távlatokat nyit
Magyarország vezető szerepet játszik Kína és a kelet-közép-európai országok gazdasági együttműködésében – véli Kína budapesti nagykövete. Peking a szárazföldi és tengeri selyemút újjáélesztésének fáradozik, ami beleillik a magyar keleti nyitási törekvésekbe is. A dinamikusan fejlődő Kelet-Ázsia a Közel-Kelet, Afrika és Európa összeköttetését a kínaiak elsősorban infrastrukturális beruházásokkal kívánják javítani."
A cikk elérési útvonala: http://profit7.hu/kereskedelem/az-uj-selyemut-magyarorszagnak-is-uj-tavlatokat-nyit
Hogy mi a lényeg? Hacsak nem történik valami óriási méretű globális katasztrófa, a selyemutak újjászületnek. Kerül, amibe kerül.
És hogy mi a helyzet ma, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos tények és az Új Selyemút résztvevői között? Az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Oroszországgal kapcsolatos szakciók megszavazásakor Kína, India tartózkodott (olaj-nemesfém-ritkaföldfém-gáz témakörök miatt).
De menjünk tovább! A dolláralapú elszámolásfajta és a dollár primátusa évtizedek óta egyértelmű a világ stratégiai kereskedelmi folyamataiban, a dollár a II. világháború után garantált világpénzzé vált. Napjainkban azonban Kína és Szaud-Arábia üzleti partnerekként - a világ fő olajimportőre és a világ fő olajexportőre - megegyezni látszanak abban, hogy lecserélik az elszámolási devizát dollárról jüan alapra. Azaz a petrodollárt leváltják, amivel létrehozzák a multipoláris világot, a dollár hegemóniájának ezzel befellegezni látszik. Az USA ezennel megszűnik a világ csendőrének lenni, se hadi, se pénzügyi szempontból nem úgy rúg labdába többé, mint eddig? Hogy ez miből látszik? Megmondom. Emlékeztek még Kadhafira vagy Szaddam Husszeinre? Nekik főleg azért kellett eltűnni a világból, mert le akarták váltani a dollárelszámolást a stratégiailag fontos ásványi kincsek ellentételezési folyamatánál (amíg ezt meg nem lépték, addig IS diktatúra volt náluk évtizedekig, ami addig egyetlen nagyhatalom érdekeit sem sértette vagy veszélyeztette). És mi is lett velük?
Amikor Kína és Szaud-Arábia teszi ugyanezt, az USA lapít. A dollár erejét egy 1944-es paktum biztosította - Világkereskedelmi bank, Világberuházási bank, szuperhegemónia: az USA állampolgárai bátran köthettek nagy volumenű, stratégiailag meghatározó üzleteket a világ bármely részén, mert az államuk bárhol képes volt megvédeni érdekeltségeiket. De miután Oroszország és India is rubel vagy rúpiaelszámolásra térhet át a gáz, kőolaj, nyersgyémántkereskedelem színterein, és a jövőben szélesebb körű export-import tevékenység is felmerülhet, így ezek igen erős kérdéseket vethetnek fel a dollár primátusát illetően, hiszen a Selyemút 70%-át is lefedhetik a nem dolláralapú elszámolásfajták, azok pedig igen nagy területet harapnak ki gazdaságilag a világból. Európa? Földrészünk meghatározó emberei vakaródzhatnak, hogy hová tegyék le a voksukat, megítélésem szerint az a fő megválaszolatlan kérdésük, hogy mi lesz (mi lehet) Amerikából 20-30 év múlva. Valószínűleg (többek között és mellékesen) ezért is jelent meg Brüsszelben a napokban Biden elnök, hogy válaszokat adjon, bizonyítson és nyomást gyakoroljon.
Fülszöveg
„A Nyugat már rég elveszítette világformáló szerepét.”
Az oxfordi történész Selyemutak című könyve friss nézőpontjával rákényszerített bennünket, hogy teljesen új szemszögből tekintsünk a történelem elmúlt évszázadaira. Az Új selyemutak napjainkig viszi tovább a történetet, sebesen változó világunk jelenét és jövőjét vizsgálja.
Az Európából Oroszország és a Közel-Kelet érintésével Kínáig húzódó új selyemutak beszédesen bizonyítják, hogy egy sokszorosan és bonyolultan összekapcsolódó világban élünk. Miközben nyugaton bekövetkezett a Brexit, az Európai Unió súlyos problémákkal küzd, az Egyesült Államok pedig Trump alatt az izoláció politikáját választotta, keleten a selyemutak mentén egyre szorosabbá váló kapcsolatoknak és együttműködéseknek vagyunk a szemtanúi. Peter Frankopan briliáns éleslátással vizsgálja e kapcsolatok bonyolult rendszerét, próbálja felmérni a politikai erőközpontok folyamatos elmozdulásának következményeit.
Fontos és végső soron reményt keltő könyve arra késztet, hogy újradefiniáljuk, voltaképpen kik vagyunk, és hol is a helyünk a világban.
„Régen minden út Rómába vezetett. Ma Peking a cél.”
Peter Frankopan (1971) az Oxfordi Egyetem professzora, a Centre for Byzantine Research igazgatója (a képen). Rendszeresen tart előadásokat a világ legnevesebb egyetemein, többek közt Cambridge-ben, a Yale-en, a Harvardon, a Princetonon és a londoni King’s College-ban. 2019-ben az angol Prospect Magazine a világ 50 legkiemelkedőbb gondolkodója közé választotta. A The New Statesman szerint „ő napjaink történész rocksztárja”. Selyemutak című könyve eddig több mint 30 nyelven jelent meg.
Fordító: Makovecz Benjamin
A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a borítóképre kattintva.
Kövess minket Facebookon is!
Megjegyzés küldése