Könyvajánló - Bas von Benda-Beckmann: A Napló után - Anne Frank és társai sorsa a lágerekben
Anne Frank hét ember társaságában két évig bujkált a "hátsó traktusban", míg 1944. augusztus 4-én családjával és többi kényszerű lakótársával együtt feltették egy haláltáborba tartó vonatra. A Napló után című kötetben Bas von Benda-Beckmann történész kutatásában arra kereste a választ, hogy mi történt ezután a nyolc bujkálóval. Vajon együtt voltak? Vagy más-más táborban talált rájuk a halál? Egyedül Otto Frank tért haza a vészkorszak rettenete után, aki rögtön kutatni kezdte, hogy mi történhetett a többiekkel, ez a kötet pedig bizonyos értelemben az ő nyomozásának folytatása.
Anne Frank naplóját rengetegen olvasták. Abból a kötetből megtudtuk miként élt, bujkált együtt két éven keresztül nyolc ember Amszterdamban a Prinsengracht 263. szám alatti titkos emeleti szobákban vagy, ahogy Anne a naplójában utalt rá, a hátsó traktusban. Megismertük a szokásaikat, hogy miként boldogultak, hogy szokták meg ezt a kényszerű élethelyzetet.
Ám a történetnek vége szakadt 1944. augusztus elsején számos kérdést hagyva maga mögött. Mi történt velük? Vajon együtt maradtak vagy különböző táborokban szóródtak szét? Bas von Benda-Beckmann, holland történész, aki 2018 óta az Anne Frank Ház munkatársaként dolgozik, '19-ben kezdte el keresni a válaszokat ezekre a kérdésekre. Kutatásainak eredményei alapján született mg A Napló után című kötet, mely 2020-ban Hollandiában a legjobb történelmi műnek járó Kleio Klasse-díjjal jutalmaztak. Hála a Corvina Kiadónak a kötet már magyar nyelven is elérhető.
A kötet elején a szerző az első fejezetben fotókkal kísérve mutatja be a történet szereplőit, a háború előtti életüket és ott veszi fel a fonalat, ahol a napló abbamaradt, egész pontosan augusztus 4-én, amikor letartóztatták a nyolc bujkálót. Ezt követően pedig fejezetenként ismerjük meg mindegyikük sorsát.
Otto Frank és felesége, Edith, két lányuk, Anne és Margot, valamint a másik négy bujkáló: Hermann és Auguste van Pels, fiuk Peter és Fritz Pfeffer. A szerző célja, hogy egyesével feltárja az egyéni sorsukat, ebben segítségére voltak a rettentő hiányos nyilvántartások, transzportlisták, valamint túlélők visszaemlékezései. Rengeteg történet veszett el a múlt homályában, mert sokan csupán évekkel később mertek egyáltalán beszélni arról, amit átéltek, túléltek, sokan pedig magukkal vitték a sírba a vészkorszak szörnyű emlékeit.
A szerző igyekszik egy általános képet adni a táborok világáról, a kellemetlen procedúrákról, amelyek a megérkezést követték, megmutatni a munkát, amire a foglyokat kényszerítették, de sajnos nem mind a nyolc esetben sikerült rekonstruálni a deportálást követő eseményeket. Az utolsó Auschwitzba tartó transzporton még együtt utaztak a hollandiai táborból, s végül hármuknak ez lett az utolsó állomás, de a többiek más-más helyekre kerültek, így Benda-Beckmann külön fejezetekben írta le a mindennapi megpróbáltatásaikat. A zárófejezetben pedig Otto Frank nyomozása kapott helyet. Szívszorító lehetett családját keresni Auschwitz felszabadítása után, majd szembesülni tragikus végükkel.
A kötetben rengeteg kép és beszámolókból vett idézet hozza még közelebb az emberiség legsötétebb korszakát. Ezek segítségével válik még érzékletesebbé az európai zsidóság üldözése. Az is érezhető a köteten, hogy nem volt könnyű dolga a kutatás során, folyamatosan csekély információk alapján kellett összeraknia, hogy kivel mi történt.
A hátsó traktus bujkálóinak sorsának megrázó feltárása, mely bizonyos értelemben Otto Frank családja utáni kutatásának folytatása, s egy újabb jelentős kutatás a holokauszt megismerésének útján.
Köszönöm a lehetőséget a Corvina Kiadónak!
A kötet kedvezményes áron megrendelhető közvetlenül a kiadótól a borítóképre kattintva!
Megjegyzés küldése