Képregény - John Wagner: Dredd bíró - Eredet
Az Eredet az a történet, amely végre minden kérdésre választ ad Dredd Bíró világával kapcsolatban! Hogyan lett Amerikából kietlen pusztaság, amely két Megaváros között terül el? Hogyan született maga Joseph Dredd, és mi történt, amikor legelőször lépett törvényhozó bíróként az utcára?
Hatalmas felbolydulást kelt, amikor rejtélyes csomag érkezik az Igazságügyi Nagycsarnokba. Dredd nem hagyhatja figyelmen kívül, és egy válogatott csapat élén embert próbáló küldetésre indul Átokföldre. A csomag tartalma ugyanis nem csak a bírói rendszer alapjait kérdőjelezheti meg, hanem egyenesen Mega-City 1 történelmének sötét bugyraiba vezeti őket…
Ebben a nagyszabású Dredd-történetben a szó szoros értelmében történelmet írnak Dredd eredeti megalkotói: John Wagner és Carlos Ezquerra.
Az előző Dredd képregények is tetszettek, maga a világ érdekes, és nekem tetszett a Stallone-féle film is. Tehát egyértelmű hogy érdekelt, hogy hogyan is jött létre Dredd bíró világa, mik vezettek azokhoz az eseményekhez, amikről már olvastam korábban. Aki most ismerkedik a világgal, érdemes ezzel kezdenie.
A történetek groteszkek, néhol humorosak, de nem a kacagtató fajtából, inkább amolyan fanyar, keserédes humor ez, cinikus és néhol fájdalmasan aktuális. A mutációk durva ábrázolása, a kegyetlenség, az emberi létből való kifordulás, gépekkel való egyesülés, a barbarizmus keserű, de valós jövőkép. A Dredd bíró mindig is egy komor jóslat volt, hogy ez a világ vár ránk, ha nem vigyázunk. De míg sok hasonló regény ad feloldozást, némi reményt, Dredd világa nem. Van itt barátság, bajtársiasság, becsület, de mindig elfedi ezeket egy árulás, aljasság, kegyetlenség vagy épp valami torz mutáns vergődése. Nem mondom, hogy gyomor kell hozzá, de mindenképp egyfajta érdeklődés a mocsok, a szenny iránt. Akik ezt keresik, megkapják Dredd világában.
Ami nem tetszett, az a rajzok minősége bizonyos részeknél. Az illusztrációkat Kev Walker és Carlos Ezquerra készítették, akadtak köztük bőven jók is, de néhány kevésbé sikerült is. Sok képregénynél érezem, hogy időre kell dolgozni, és ha nem is összecsapottak, de semmiképp nem részletesek, sok az elnagyolt, néhol kifejezetten rosszul megrajzolt képkocka. Én is rajzolok képregényt, tudom, milyen az, amikor elképzelek egy jelenetet, de nem sikerül úgy megrajzolni, és megpróbálom elfedni a részeket füsttel, vagy épp odaillesztett szövegbuborékkal. Persze ez szubjektív, és azért nem mindehol éreztem ezt a kapkodást és megúszást, de ingadozott a minőség. De a bevállalás itt is tetszett, nem finomkodtak, ahogy a fordító, Lunczer Gábor sem, a káromkodás itt is megmaradt, nyilván nem öncélúan, de a világhoz maximálisan illeszkedő módon.
Ajánlani főleg a Dredd rajongóknak tudom, nem egy könnyed kis Pókemberes poénkodás, de akit érdekel egy kőkemény posztapokaliptikus világ, az nyugodtan vágjon bele, érdekes élményben lesz része.
Köszönöm a lehetőséget a Fumax Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron, a linken egy rövid beleolvasó is látható.
Megjegyzés küldése