Könyvajánló - Edgar Allan Poe: Arthur Gordon Pym, a tengerész
A hihetetlen fantáziájú elbeszélő először folytatásokban közölt, majd 1838-ban, New Yorkban kötetben is megjelent regénye a Nantucket szigetéről származó tengerész történetét beszéli el. Amikor Arthur Gordon Pym visszatekint az életét meghatározó élményekre, arra jut: „…az elbeszélendő események oly mesébe illőek”, hogy csak a család és néhány barát adhat hitelt a szavainak, és „…a nagyközönség valószínűleg csak vakmerő és leleményes koholmánynak fogja tartani” a beszámolót.
Különös kötet ez a mű, Edgar Allan Poe egyetlen regénye. Egyszerre gótikus, misztikus kalandregény, egyszerre horror, némi természetfelettivel és a vízi kalandok minden nyomorú hozzávalójával: kalózokkal, éhezéssel, hajótöréssel, de mindeközben posztmodern jegyeket is felmutat. 1838-ban íródott, még nagyon távol a posztmodern regények korától, de hát Poe mindig is kísérletező típus volt, nagymestere a rejtélyeknek, a gótikus, misztikus, horrorisztikus történeteknek, amelyek egészen egyedi atmoszférával ruházták fel írásait.
Ilyen ez a regény is, amely három részből tevődik össze: az eleje valódi kalandregény, aztán megismerkedünk a hajónaplóval, amely olyan, mintha Amundsen írta volna: tömör, száraz és unalmas. Végül beköszönt a természetfeletti szál is, és olyan borzalmak támadják meg hősünket, amilyeneket 100 évvel később Lovecraft szabadított világunkra.
Amikor az ember ott ül mindenkitől elhagyatva és tudja, hogy senkihez sem szólhat, senki sem segít rajta… Nincs ennél gyötrőbb, borzalmasabb dolog a világon.
Arthur Gordon Pym, a tengerész azonban mindent túlél. Alakja és kalandjai egyaránt kissé - oké, néhol nagyon - túlzóak, de ez bőven lehet szándékos is. Valószínűleg már korábban is, de az 1400-as évektől biztosan nagyon népszerű volt az emberek körében mind a klasszikus kalandregény, mind a horrortörténetek, bár olvasni még kevesen tudtak, történeteket mesélni és hallgatni azonban annál többen. Drakula legendájának elterjedésében pl. vastagon benne van Mátyás király és udvara keze is - az "igazságos, nagy" király ugyanis, hogy elfedje, mire is költi valójában a törökök ellen a német választófejedelmektől és a Vatikántól kapott anyagi támogatást, különféle rémtörténeteket talált ki ellenfeléről, III. Vlad havasalföldi fejedelemről - a nyugati nép pedig imádta ezeket a rémtörténeteket.
A hasonló történetek 400 és 600 évvel később is nagy népszerűségnek örvedtek és örvendenek mindmáig - Poe pedig egy picit talán ezt színezte ki, kissé kifordítva és túlmesélve mindent, és ezt a törekvését a befejezés is mutatja. Olvasva Poe írásait, sokszor elgondolkodtam, hogy talán nagyot tudott volna alkotni egy hosszú, valódi, nagy lélegzetvételű regénnyel is. Az Arthur Gordon Pym, a tengerész nem mondható túl hosszúnak, de regénynek regény. Kissé vegyes érzésekkel tettem le a könyvet, de legalább még jobban érdekel, mit tudott volna összehozni egy komolyabban gondolt regény kapcsán. Ez ugyanis inkább játék. Sötét, ijesztő, fekete, de inkább játék.
Tudtam, hogy ha letekintek a mélységbe, akkor rögtön le is zuhanok és mégis vágytam arra, hogy letekintsek. Ellenállhatatlan vágy fogott el, hogy lenézzek a szédítő mélységbe, mert le akartam zuhanni! Eddigi szorongásomat a zuhanás utáni vágyakozás váltotta fel. Vágytam a boldog megsemmisülésre, az örök pihenésre.
Edgar Allan Poe amerikai költő, író (1809–1849) a sejtelmes történetek mestere, ő teremtette meg a detektívregény műfaját, és rakta le a sci-fi-irodalom alapjait. Misztikus, hátborzongató írásai a világirodalom örökzöldjei. Rövid élete során sokat nyomorgott, alkohol- és egyéb függőségekkel harcolt, kevés sikerrel.
A kötet számtalan kiadásban megjelent már, most legújabb verziója az Európa Könyvkiadó Kapszula könyvtárának tagjaként - kicsi, kompakt, lekerekített sarkú, táskában vagy akár nagyobb zsebben kényelmesen elférő, puhakötésű, de kevésbé sérülékeny kiadásban.
Köszönöm a lehetőséget az Európa Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.
Kövess minket Facebookon!
Megjegyzés küldése