Kultúrpara

2022. június 11., szombat

Az elveszett lány


Mi történik akkor, ha egy nőt nyomasztja az, hogy ő anya? Igazán semmi, lelkiismeretfurdalása lesz, kapkod fűhöz fához, sietve utánanyúl szakmai teendőinek, kurtán-furcsán elvégez olyan feladatokat, amelyek ezért-azért elmaradtak, és minden megy tovább. De mi történik akkor, amikor az a nő ki is meri mondani nagy nyilvánosság előtt, hogy nyomasztja az anyaként elvégzendő feladatai sora? Hát igen, égszakadás földindulás - ez történik, meg amit Elena Ferrante megírt Az elveszett lány című könyvében, amely a Park Kiadó gondozásában lett utánnyomva a Nő a sötétben helyett a fenti új címmel. 

Könyvajánló - Elena Ferrante: Az elveszett lány

Elena Ferrante főhőse is hasonló cipőben jár, egyszerűen nem való neki az anyaság. Az elveszett lány című művében a 47 éves Leda szinte megkönnyebbül, amikor válása után a férjéhez költöznek a lányai. Azóta olyan rendet tud tartani a lakásában, mint azelőtt soha, még a takarítónőnek is felmondott. Ahogy lekerült a válláról a családja nyűgje, egyből kisimultabb, nyugodtabb, és összeszedettebb lett. A hirtelen rászakadt szabadság szinte megfiatalította, és ebben a felszabadult állapotában dönti el, hogy vakációra indul. 

Ott azonban egy népes és rettenetesen lármás nápolyi családdal találkozik a strandon, amiben három, vagy négy generáció emberei alkotnak nagycsaládot és nyaralóközösséget. Leda az egyik húsz év körüli fiatalasszonyt (Nina) nagyon megkedveli, bár annak pár éves gyermeke iránt nem érez affinitást. Egyik nap kapcsolatba kerül a családdal, és dühösen reagál a szerinte méltánytalan kérésre, hogy költözzön arrébb a strandon, hogy ők egy helyen tudjanak lepakolni, de Leda hajthatatlan, nem megy, a többiek ráhagyják végül. Később elvész a fiatalasszony kisgyereke, és ő találja meg, innentől datálódik jó kapcsolata a nagycsaládot alkotó emberekkel, de főleg Ninával, aki mintaszerű anya, mindent és mindenkit maga mögé utasít, ha a gyermekéről van szó.

Ki tudja, mi veszi rá arra Ledát, hogy a gyermek által elveszített kedvenc babát megtalálás után ne adja vissza a családnak, holott egyértelmű jelei vannak annak, hogy a kislány búskomorságba esett a tárgy hiánya miatt. A méltánytalan kérés, amit a maffiához húzó családfő terjesztett elé, hogy költözzön arrébb a partról? Vagy Nina rajongása a gyermeke iránt, amit összevetve saját anyaságának jellemzőivel, ő nyilvánvalóan alulmaradt? Vagy a féltett gyerekkori babája, amit tönkretett az egyik lánya kiskorában? Eleinte könnyű magánál tartania a tárgyat, de később a bűntudat nem hagyja, hogy visszaadja a babát a gyereknek, sőt, mintha abban manifesztálódna minden dühe és ellenállása saját anyai tetteinek megítélése szempontjából. A lényeg, hogy ezután sorra veszi, mennyi olyan dolgot követett el a lányai ellen, amit már sem jóvátenni, sem megváltoztatni nem lehet. Mert maradjunk annyiban, bármennyire is erős tartású, céljaiban határozott egy asszony, ha gyerekei vannak, nem teheti ugyanazt, ugyanúgy, mint gyerektelen pályatársai, és ha mégis azt teszi, ott a lelkiismeretfurdalás, hogy elhanyagolja a gyerekeit, hogy rossz anya. Pont.

A női lélek bugyraiba hatoló alkotás ez a mű, ahogy a szerző többi könyve is. Szembe megy a társadalmi konvenciókkal, hogy egy anyának a családi tűzhelynél a helye, hogy amíg kicsik a gyermekei, csak nekik kell, hogy éljen, hogy amíg nem önállósodnak, semmi önmegvalósítás, semmi fickándozás, elsősorban és mindenekfelett csak anya a nő. Szabad-e elfáradni anyaként? Szabad-e saját kedvteléseinek, szakmai előmenetelének élnie kisgyerekek esetén is? - teszi fel a kérdést a kötetben Elena Ferrante. És ha elfáradt, ha másra vágyik, szabad-e, helyes-e szabadságot kivenni a családi teendőkből mondjuk három évre, ahogy ő tette. És utána visszatérni... Személyes véleményem szerint a három éves kihagyással óriási törést okozott a gyerekeiben, akik ezért valószínűleg életfogytig büntetni fogják, és fölösleges volt visszamennie hozzájuk. Tévedés ne essék: nem az elmenését sérelmezem, úgy döntött, ahogy döntött, isten neki, fakereszt, megtörtént, így történt, hanem a visszatértét helytelenítem. Valahogy muszáj magunkat a döntéseinkhez tartani, ha meg akarjuk őrizni önbecsülésünket, tartásunkat. Mondom én ezt innen az étkező asztalom mellől.

A szerző valamennyi, magyarul megjelent írását olvastam, és ennek tudatában ki merem jelenteni, hogy a Nápolyi regények-sorozatba tartozó művei az előtte megjelent munkáinak négy kötetben való átdolgozása. Innen elvett kicsit, oda hozzátett jó sokat, és újabb remekművet alkotott belőlük. Nem tudom, hogy örüljek neki, vagy sérelmezzem - de úgy kell nekem, minek olvasok el mindent a kedvenc szerzőmtől. Ettől függetlenül ez a kisregény nagyon is megállja a helyét, komoly irodalmi és lélektani ereje van, ezért szívesen javaslom olvasásra a téma iránt érdeklődőknek. Az elveszett lány című kötet korábban már megjelent Nő a sötétben elnevezéssel is, sőt, a Netflix az új címével filmet is készített belőle.


Fülszöveg

Leda 47 éves, angol irodalmat tanít az egyetemen. Elvált, két lánya Kanadába költözött a volt férjéhez. A hirtelen megtapasztalt szabadság megfiatalítja, felszabadító örömmel tölti el, és saját maga számára is váratlanul vakációra indul a Jón-tenger partjára. Ott azonban egy lármás nápolyi család szomszédságába kerül, amelynek alig titkolt kötődése a maffiához beárnyékolja békésen induló pihenését. A családhoz tartozó gyönyörű fiatal nő, Nina bájos nőiessége hamar felkelti Leda érdeklődését. Nina mintaszerű anyasága egy húsz évvel megkésett szembesülésre készteti Ledát, aki karrierépítésének egy válságos pontján gyermekeit évekre elhagyta, és önmegvalósítása érdekében szakított mindennel, ami a családjához fűzte.


Köszönöm a lehetőséget a Park Kiadónak!

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a borítóképre kattintva.

Kövess minket Facebookon is!

A képek Az elveszett lány című filmből származnak.

Kiadó:
Oldalak száma:
192
Borító:
FÜLES, KARTONÁLT
Súly:
150 gr
ISBN:
9789633558775
Nyelv:
MAGYAR
Kiadás éve:
2022
Árukód:
2757510 / 1206734
Fordító:

Balkó Ágnes




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése