A selyemút története

A titokzatos kelme - a selyem - örökre megváltoztatta a világot. A selyemút elnevezése önmagában jelkép volt, amely a mesés keletre utalt. De vajon mi a története ennek az Európát Ázsiával összekötő kereskedelmi útvonalnak? Hogyan kapcsolódtak össze az ókor és a középkor államalakulatai e kulturális és gazdasági főütőér mentén?  A selyemút igazából sosem csak út volt, hanem fogalom: kelet és nyugat összekapcsolásának gondolata. 

Könyvajánló - April Madden: A selyemút története

Ez a főleg ifjúságnak szóló, de felnőttként is élvezhető tartalmú kemény kötéses, rengeteg színes képpel ellátott könyv rengeteg történelmi érdekességet és összefüggést láttat meg a selyemúttal kapcsolatban. A régi világot azonban nemcsak a selyemúttal kell összefüggésbe hozni, hiszen a térség akkor sem elszigetelt államokból állt, hanem lehetőségeihez mérten ugyanúgy érintkezett minden ország gazdasági-kulturális téren, mint a történelem során bármikor. Már Krisztus előtt 3000-ben olyan helyeken találtak a régészek Baltikumból származó borostyán gyöngyöt, ahová csak kiskereskedés útján kerülhetett el (például Egyiptomban). A selymet Krisztus előtt 2600 körül találhatták fel az ősi Kínában (vannak, akik akár 2000 évvel korábbra is teszik ezt az időpontot), de magát a selyemhernyót már Krisztus előtt 5000 és 3000 között ismerték abban az országban, csak nem a gumóját használták fel, hanem megették a lárvákat. 

Persepolis, a Perzsa Birodalom ősi fővárosa

A selyemutak nem mindig törtek úttörő módon előre, hanem a kényelmes, jól bejáratott kereskedelmi utakra telepedtek rá, amivel nincs is a világon semmi baj sem. A kereskedésnek a béke kedvez, háborúban megáll minden. Ilyenkor a kereskedelmi útban érdekelt uralkodók mindig felbéreltek és pénzeltek valakit, aki a kieső útvonalak helyett új alternatívát volt képes keresni. Ilyen volt például 1488-ban Bartolomeu Dias, aki felfedezte a Jóreménység fokát, ezzel lehetőséget adva Vasco da Gama indiai expedíciójának. Miért volt ez fontos? Konstantinápoly 1453-as eleste súlyosan érintette a selyemúton Európába irányuló kereskedelmet (nem elfelejteni, hogy a térség óriási lerakat volt Európa és Ázsia határán), Vasco da Gama kereskedelmi megállapodása az indiai uralkodóval képes volt megtörni Velence egyre drágább fűszerkereskedelmi monopóliumát, amely áresés óriási lendületet adott az Európa és Ázsia közötti tengeri kereskedelemnek. 

A kötet kitér az ókori bronzkereskedelemre, a különböző drágakövek piacára, ókori Kína történetére, a mongol hódításokra, a selyemút ősi városaira, utakra szárazföldön és tengeren át, Perzsia aranykorára, Nagy Sándorra, aki az akkor ismert világ peremén túlra vezette hadait, a világ legrégebbi ismert buddhista szentélyének feltalálási helyére, Takszilára, amely város több, mint ezer éven át virágzott kereskedelmi és tudományos központként. A műben lehet olvasni India filozófus királyáról, Asókáról, aki a világ első ismert jóléti államát építette fel, a selyemút vallásairól, hiedelmeiről is említés esik, ahol a kereskedés érdekében mindenki tartózkodott a vallási villongástól - hiszen tudjuk a békétlenség a kereskedés halála - így a selyemút lehetővé tette, hogy a hitek békésen találkozzanak, kicserélésre kerüljenek az eszmék. 

Petra

A selyem keletről jött, nyugaton pedig keresett luxuscikk volt, a gazdagság és a hatalom jelképe. Ennek az anyagnak a presztízse mozdította elő a selyemút létrejöttét, amely a Krisztus előtt 200-tól Krisztus után 1400-ig tartó bő másfél évezredben nem csak kulcstermék volt a kereskedelemben, hanem előmozdítója is az eurázsiai változásoknak: a kontinensen végigsöprő gondolatok, kultúrák és a tudás egyfajta olvasztótégelyt jelentett a földrésznek. A finom kelme iránti igény nagyon sok egyéb árut és eszmét is hozott magával, ami előmozdította a társadalmi és gazdasági változásokat. A ritka áruk összekapcsolták az ókori világot. A selyemút igazából sosem csak út volt, hanem fogalom: kelet és nyugat összekapcsolásának gondolata. 

Olvashatunk még Petra gazdag és világpolgárrá vált kereskedőtársadalmáról, az Akszúmi Királyságról, a bizánci selyem-monopóliumról, ahol Konstantinápoly már ~1500 évvel ezelőtt 1 millió lakossal rendelkezett - emellett bármely másik akkori európai város lélekszáma egyszerűen eltörpült - és a luxuscikkek lerakata lett. Szó esik Aniról az elveszett városról, Bagdadról, amely a selyemút egyik legjelentősebb kereskedelmi központja volt és a béke városaként is emlegették, a mongol birodalomról, Marco Polo utazásairól, Szamarkandról, Timur Lenk rémuralmáról, majd a selyemút hanyatlásáról és jelenlegi újjászületéséről.

Érdekes, olvasmányos, igényes, hiteles mű egy olyan kereskedelmi útról, amely térben és gondolatiságban összekötötte Európát Ázsiával. 

Olvassátok!

Fülszöveg

A selyemút évszázadokon át a „mesés” Kelet (vagy Nyugat – ez nézőpont kérdése) jelképe volt. De vajon mi is zajlott valójában az Európát Ázsiával összekötő kereskedelmi útvonalon, és az mit árul el az ókor és a középkor allamalakulatainak összefonódásáról? Gyakran úgy hisszük, hogy a történelem e korszakaiban a népek megmaradtak a maguk köreiben, s csak néhány birodalom tört be ismeretlen területekre, hogy kiterjessze az ismert világ határait. Az igazság azonban ennél sokkal összetettebb: az áruk és az eszmék szárazföldön és vízen át messze vidékekre eljutottak a kereskedők jóvoltából, akik rájöttek, hogy a világ sokkal nagyobb, ragyogóbb és összefüggőbb, mint korábban elképzelték.

A kötet egyebek mellett ezekről témákról szól:
A selyem története
Kereskedelmi útvonalak Európa és Ázsia között
A selyem az ókori világban
Nagy Sándor a selyemúton
Kulturális csodák a selyemút mentén
A bizánci selyemmonopólium
Marco Polo – egy velencei Kublaj kán udvarában
Időutazás Szamarkandba
A selyemút hanyatlása és mai újjászületése

Köszönöm a lehetőséget a Kossuth Kiadónak!

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a borítóképre kattintva.

Kövess minket Facebookon is!

• 216 x 286 mm, keménytáblás
• 128 oldal
• ISBN 978-963-544-545-5
• Fordító: Pál Attila
  
• A magyar változatot szerkesztette: Nádori Attila