Mesebeli tájak, lankás borvidékek, különleges villák, izgalmas építmények és reneszánsz romantika. Irány Toszkána!

A Kossuth Kiadó 111 különleges hely című sorozatának eddig minden kötete olyan izgalmas helyszíneket mutat be, amelyek az átlagos útikönyvekben nem szerepelnek, ezért tökéletes kiegészítők egy utazásnál, hogy a lehető legjobban megismerjünk egy-egy várost, országrészt. Igyekszem sorban elolvasni az összes részt és mutatni pár szuper helyet a kötetekből. Íme az a hat epizód, amelyekről már olvashattatok nálunk:

Egy izgalmas, multikulturális város, Berlin különleges látnivalói

A francia főváros, Párizs igazi arca

Különleges látnivalók a portugál fővárosban, Lisszabonban

Rejtett kincsek, páratlan látnivalók Amszterdamban

A mágikus Prága különleges helyei

Az osztrák főváros, Bécs rejtett titkai

Ezúttal Firenze és Toszkána mesés kincsei kerültek terítékre. Firenzéről sokaknak rögtön a méltán híres Ponte Vecchio, az Öreg híd vagy a Santa Maria del Fiore székesegyház jut először eszébe. A toszkán vidékről is bőven akadnak ismert helyszínek, mint például Pisában a Csodák tere a híres ferde toronnyal, Lucca, a 99 templom városa, Monteriggioni lenyűgöző középkori erődje és még hosszan sorolhatnám. A kötet azonban inkább olyan helyekre kalauzol el minket, melyek kevésbé ismertek, amik kincsek, gyönyörűek vagy épp izgalmas múltjuk van, de általában elsétálunk mellettük. A kötetben találunk térképeket is, ahol a 111 helyet jelölte a szerző, így bárhol járunk Toszkánában, csak felcsapjuk a térképet és már meg is tudjuk nézni milyen ínyencséget nem szabad kihagynunk a közelben. Ízelítőül mutatok öt különleges helyet a kötetből, amelyek engem valamiért megfogtak.

Egy igazi mesebeli táj Firenze tőszomszédságában, a Fattoria di Maiano. A gyönyörű dombok között húzódó birtokon egykor csupán romokat talált a 19. század végén a brit politikus, Sir John Temple Leader. Megvásárolta, majd újraerdősítette, ciprusokat, fenyőket ültetett, felújította a fattoriát, a tanyaépületeket, és a kolostorokat mezőgazdasági faluvá alakította. A tópartra pedig igazi romantikus, erkélyes tornyot építtetett feleségének, Maria Luisának. Ma a birtok örökösei üzembe helyezték a teljes gazdaságot, művelik a földet és egy vendéglátóegységet üzemeltetnek. Hétvégente számos firenzei érkezik erre a mesés helyre, hogy a szabadban pihenessenek egy ilyen gyönyörű helyen. Emellett szervezett túrák is vannak a botanikus kertbe és az olajsajtoló üzembe. Szerintem meseszép.

Firenzében a Parco delle Cascine egy végében áll egy mauzóleum. 1870-ben a 21 éves indiai maharadzsa, Rajaram néhány napot Firenzében töltött, majd váratlanul életét vesztette. A holttestet hazajuttatni elképzelhetetlen volt, ezért a család kérésére hazája rituáléi szerint temették el Olaszországban. A szokás szerint elégették két folyó találkozásánál. A választás az Anro és Mugnone folyókra esett, majd a hamvakat egy aranyurnába töltötték és átadták a folyónak. Néhány évvel később a Ahilya-Race maharáni hálából adományt hozott a város összes jótékonysági intézményének és fia emlékére építtette ezt a különleges, baldachinos mauzóleumot a herceg mellszobrával. Akkoriban ez nem kis felháborodást okozott: fekete hajú, piros turbános, sötét bőrű fiatalember színes szobra...nem is kell szerintem tovább részletezni. Ma ez a gyönyörű emlékmű a város egyetlen helye, ahol a hozzátartozók átadhatják halottaik hamvait a folyónak.

Livornóban a Piazza del Cisternonén sétálva különös épületbe botlunk, melynek oszlopsorán és egy középen kettévágott kupoláján bizonyára megakad a szemünk. De vajon mi ez a nyolcoszlopos portikusz fölé magasodó kazettás félkupola, mely a Pantheonra emlékeztet? Erre biztosan kevesen tippelnének: egy víztározó, melyet a 19. század elején építettek. Ez a tározó gondoskodott a száz éven át a város vízellátásáról, de a mai napig hozzájárul, hogy tiszta ivóvízzel lássák el a várost, noha már nem ez az egyetlen víztározó. A legrégibb, még működő tározó Európában, belső tere 38 méter széles és 42 méter hosszú, kapacitása pedig eléri a 10 ezer köbmétert.

Forte dei Marmi strandjáról igazán egyedi látványban lehet részünk, ugyanis a Monte Feratón, az "átlyukasztott hegyen" kétszer kel fel a nap. A 1200 méter feletti sziklaívet az időjárás évezredek alatt alakította ki a meszes kősziklán, így amikor felkel a nap először láthatjuk, ahogy fényei felbukkannak az áttört hegyen keresztül, majd rövid időre eltűnik a szikla mögött, hogy aztán másodszor is felbukkanjon a horizonton. Pruno nyári napfordulós ünnepségén ezt a lenyűgöző természeti alkotást élő zene mellett csodálhatjuk meg.

Végezetül jöjjön az abszolút személyes kedvencem, ami nagyon határozott tollvonásokkal került fel a bakancslistámra: San Marcello Pistoiese függőhídja. A különleges 212,4 méteres zseniális acélszerkezet 40 méter magasan köti össze a Lima folyó két partját. A világ egyik leghosszabb gyalogos függőhídja egykor a Popiglio faluból induló dolgozók életét könnyítette meg, akik a hídon átkelve 6 kilométeres kerülőt spóroltak meg maguknak munkába jövet-menet. 2004-ben átfogó felújításon esett át, később pedig az éjszakai kivilágítást is megoldották, így az átkelés teljesen veszélytelen. Hihetetlen adrenalin löketet adhat átsétálni ezen a mérnöki remekművön, miközben érzed, ahogy az acélsodronyok rezegnek.

A kötet kedvezményes áron megvásárolható a borítóképre kattintva a kiadó honlapján.

Köszönöm a lehetőséget a Kossuth Kiadónak!

Kövess minket Facebookon!

Egy romantikus őszi úticél: Firenze